A lakossági jelzálogalapú devizahitelesek helyzetének rendezéséről decemberben kötött megállapodás nyomán helyreállni látszik a bizalom; a bankszektor minden szereplője fogadni tudta a végtörlesztésre vonatkozó igényeket, a kormány pedig elvégezte a jogalkotásban ráháruló feladatokat; január végéig a bankszövetség elkészíti a kkv- és a lakossági jelzáloghitelezés élénkítését célzó javaslatát is - mondta Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke.
Gyuris Dániel a szervezet sajtótájékoztatóján elmondta: arra számítanak, hogy a végtörlesztést az érintett adósok valamivel több mint 20 százaléka fogja igénybe venni. Húsz százalékos végtörlesztési arány mellett a bankszektor vesztesége mintegy 300 milliárd forint, az állami költségvetés tehervállalása pedig - ennek a bankadóból való leírhatósága miatt - mintegy 100 milliárd forint. A bankok továbbá a jó ügyfelek elvesztése miatt a 15 éves átlagos futamidőt figyelembe véve 500 milliárd forint jövőbeni jövedelemtől esnek el a végtörlesztés miatt. (A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb elemzése a veszteség egy részének bankadóból történő leírása után "mindössze" 197 milliárd forintos kieséssel számol rövid távon).
Last minute: Orbán üzenete után indultak meg a közszolgák
A miniszterelnök december végén videóüzenetben és a közalkalmazottaknak küldött levélben is arra buzdított: a bankoknál és a munkáltatónál is jelezzék végtörlesztési szándékukat a devizahitelesek. Emellett televíziós és rádiós kampányban is a határidő közeledtére figyelmeztetett a kormány.
Az elnök szerint december utolsó napjaiban zavart okozott a köztisztviselők, közalkalmazottak nagy számú igénybejelentése. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a végtörlesztési igénybejelentés és a hiteligény befogadása két különböző dolog, a végtörlesztési igényeket minden bank befogadta december 30-ig, ám hitelkérelmet néhány bank üzletpolitikai megfontolásokból nem fogadott be. Gyuris hangsúlyozta: a bankok képesek arra, hogy január 31-ig elbírálják a befogadott hitelkérelmeket.
A köztisztviselők és közalkalmazottak esetében 2012. január 1-jétől a munkáltatók csak kölcsönt nyújthatnak a végtörlesztéshez, az egyéb munkáltatóknak pedig december 31-ig folyósítaniuk kellett ehhez a vissza nem térítendő támogatást és a munkáltatói kölcsönt.
Bár a végtörlesztési igények bejelentésére három hónap állt rendelkezésre, ezt sokan az utolsó pillanatra hagyták. A legtöbben csak akkor jelezték igényüket, amikor biztosítottnak látták az ehhez szükséges forrást, de olyanok is vannak - bár nem sokan -, akik anélkül nyújtották be, hogy nem rendelkeztek az ehhez szükséges készpénzzel vagy hitelígérvénnyel. A bankok betétállományát az alelnök szerint eddig nem érintette érdemben a végtörlesztés.
Reális alternatíva az árfolyamrögzítés
Vannak még jogalkotói feladatok, így módosítani kell az árfolyamgát gyűjtőszámla egyenlegére vonatkozó megosztási arányokat (ennek kamatát 50-50 százalékban az állam és a bank állja). A bankok megkezdték erre a felkészülést, az első negyedév végére mindkét oldal elkészülhet feladataival, s elindulhat a konstrukció. A bankszövetség várakozásai szerint meg fogja haladni az 50 százalékot az árfolyamgátat igénylők aránya. Harmati László, a bankszövetség elnökségi tagja úgy vélekedett, ez reális alternatívája a végtörlesztésnek.
A 90 napon túli késedelemben lévő adósok devizahitelének 25 százalékos diszkonttal való forintosítása és az otthonteremtési kamattámogatás új rendszere is várhatóan áprilisban indulhat. Harmati László, elmondta: egyetértettek azzal, hogy az új kamattámogatási jogszabály tartalmazzon egy kamatsapkát is.
Az alelnök a Nemzeti Eszközkezelővel (NET) kapcsolatban hangsúlyozta: szoros együttműködésre van szükség a bankok és a társaság között; a bankok felkészültek arra, hogy a NET január végén el tudjon indulni, működéséhez minden támogatást megadnak.
Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára hozzátette: a bankok kezdeményezése volt, hogy minden gyermekes család élhessen ezzel a lehetőséggel, aminek révén bővült a NET által megvásárolható lakások limitje, s az is új elem, hogy a NET által megvásárolt lakások nem számítanak bele a kilakoltatási kvótába.
Az önkormányzatok adósságával (Lázár János és az Erste Bank "levelezésével") kapcsolatban az alelnök elmondta: álláspontjuk továbbra is az, hogy ezt a kérdést a bankoknak és helyi önkormányzatoknak kétoldalú tárgyalásokon kell rendezniük.
Távollétében mondták ki a végső ítéletet. 
