Az elmúlt évi banki beszámolók kapcsán több bankcsoport, így a K&H is jelezte, hogy az elmúlt évi jelentősebb céltartalékolás egyik fő oka az Európai Bankfelügyelet (EBA) által meghatározott új céltartalékolási szabályokra történő felkészülés volt.
Főleg az MNB-re kell figyelniük
A Privátbankár.hu-nak válaszoló hitelintézetek arra hívták fel a figyelmet, hogy az EBA módszertana – amely természetszerűen a nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján ad a későbbiekben egységesen alkalmazandó feltételeket az eszközminőségi vizsgálatokra – sok ponton eltér a magyar számviteli elvek alapján szabályozást meghatározó és vizsgálódást folytató jogalkotói és a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési gyakorlatától.
A magyar hitelintézeteknek, elsősorban az MNB által meghatározott és ellenőrzött feltételeknek kell megfelelniük – hívták fel a figyelmet többen, figyelmeztetve ugyanakkor arra, hogy a későbbiekben a jegybank is lefolytat majd eszközminőségi vizsgálatot az EKB módszertanának megfelelően.
Van, aki már felkészült, van aki még ráér
Külön tételt jelent az OTP, amelynek honos országa Magyarország, így a bank nem esik a Közös Bankfelügyelet hatálya és így az EKB felügyelete alá. Több banknál – így az MKB-nál is – azt közölték, hogy a bank belső céltartalék-képzési szabályozása és gyakorlata összhangban van az EBA követelményekkel, ezért esetükben nem voltak szükségesek előzetes számítások.
A policy szintű megfelelést, valamint a tartalékok szintjének helyességét a jelenleg folyó eszközminősítési vizsgálat (asset quality revew - AQR) vizsgálat hivatott kimutatni, így a bankok az esetlegesen szükséges további intézkedéseket ez utóbbi eredménye alapján, 2014 folyamán fogják végrehajtani.
Lesz még finomhangolás
Megkeresésünkre az MNB-nél – az eltérő számviteli elvek mellett – arra is felhívták a figyelmünket, hogy az EBA által kialakított módszer bár deklaráltan a nemzetközi standardokra épül, attól több elemében mégis eltér, saját szándéka szerint egyszerűsítéseket tartalmaz. Az EBA szabályozás célja kettős volt: a szabályozással egy harmonizált, EU szinten megfelelő összevethetőséget biztosító hitelkockázat kezelési gyakorlat alakulhat ki, ezen egységes bázison pedig - ha szükséges – könnyebben tudnak értékvesztés-tőkepótlás előírást érvényesíteni az illetékes hatóságok részére.
Az MNB szerint az EBA szabályozásra is építő EKB vizsgálatok, ezen belül az AQR értékelések végső kimenetele nagyban függ majd a vizsgálat során felmerülő egyedi kérdésektől. Ennek nyomán a jegybank szakértőinek feltételezése szerint az EBA a tapasztalatok alapján finomítja majd elvárásait.
Mibe kerül majd ez a bankoknak?
Ezek a módosított elvárások lesznek majd azok a feltételek, amelyeket az egységes bankfelügyeleti rendszerbe tartozó országok felügyeleti hatóságai a felügyelt intézmények tartalékolási gyakorlatának vizsgálata nyomán érvényesíteni fognak. Ennek nyomán a jegybank szakértői szerint mind az értékvesztés-elszámolási gyakorlatot, mind a tőkeszámítást illetően várhatóak számszerűsíthető kihatások a bankoknál, azonban ezek mértéke és iránya erősen függ az egyes bankcsoportok portfóliójának összetételétől, a részportfóliók minőségétől, az adott bankcsoport honos országában/anyaintézményében meghatározó gyakorlattól is.
A jegybank véleménye szerint a hazai intézmények mérlegét nem mozgatja meg számottevően az új szabályok alkalmazása.
Általánosságban kijelenthető, hogy minden, egységesen előírt és alkalmazott központi definíció és szabályrendszer segíti a transzparenciát és az egyes intézmények közötti összehasonlíthatóságot – üdvözölték az egységesítést az MKB-nál.
Már az állítólagos a tűzszünet sem volt az igazi – aztán miután véget ért, szinte azonnal megszólaltak a szirénák Ukrajnában. 
