6p
A múlt heti luxembourgi bírósági döntések nyomán nagyon nehéz lesz jogegységi döntést hozni a devizahiteles perekben, az egyedi mérlegelésnél pedig számos olyan elem is vizsgálható, mint például az, hogy az adós milyen hitelmúlttal rendelkezett. Az árfolyamrés önmagában keveset hoz az ügyfelek konyhájára.

A múlt hét hétfői és szerdai, devizahitelekkel kapcsolatos, az Európai Bíróságon meghozott döntések után egyre erőteljesebb az a vélemény, hogy a Kúria aligha lesz képes jogegységi döntést hozni az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamrés ügyében.

Ha csak az árfolyamréssel kapcsolatos bírósági indoklást tekintjük, a luxembourgi testület arra hívta fel a magyar bíróság figyelmét, hogy a tisztességtelenséget csak a konkrét egyedi szerződéses feltételek vizsgálata alapján mondhatja ki, ha az adott hitelügylet áttekintéséből az derül ki, hogy a tájékoztatás és az ügyfél kockázatokra történő figyelmeztetése olyan gyenge volt, hogy abból az általánosan tájékozott és ésszerűen körültekintő fogyasztó se volt képes felismerni az árfolyamrés mibenlétét, illetve nem tudta értékelni az eltérő árfolyamok alkalmazásának a törlesztőrészletre és a kölcsön teljes összegére gyakorolt hatását.

Ha a Kúria általános szabályt akarna hozni, akkor csakis elutasító jogegységi döntésre nyílna alkalom, hiszen a vételi és eladási árfolyamok alkalmazása általánosan ismert és társadalmilag elfogadott gyakorlat nemcsak Magyarországon, hanem világszerte, például a pénzváltás tekintetében. Aki bárhol betéved egy bankba vagy egy pénzváltóba, óhatatlanul beleütközik az alkalmazott vételi és eladási árfolyamokat mutató táblába.

Teljesen érthető ugyanakkor, ha bíróság a jelen politikai és társadalmi környezetben ilyen lépést nem lépne meg. (Ráadásul egyes konkrét esetekben bizonyos, hogy fennáll a kirívóan gyenge ügyféltájékoztatás vélelme.) Így viszont marad az általános ügyféltájékoztatás (például a kockázatfeltáró nyilatkozatok) bankonként és termékenkénti áttekintése – ami viszont nem teszi lehetővé az egységes kezelést, amelyhez így mindenképp politikai döntés kell. Az egyedi mérlegelésnél ráadásul komoly szűrő lehet az, hogy a bíróság nem tekintheti meg nem történtnek a közjegyzői okiratba foglalást, hiszen onnantól a hatályos magyar szerződésjog jó része kerülne szemétdombra.

Megtévesztett-e a többszörös hitelfelvevő?

Az eltérő eladási és vételi árfolyamok alkalmazásának közismertségén túl külön kérdés lehet, hogy vajon az árfolyamrés tekintetében „tudattalannak” nevezhető-e az az ügyfél, aki 2007-2008-ban úgy váltotta le korábbi - szintén az eladási és vételi árfolyamok kettősségét tartalmazó - deviza alapú hitelét, hogy egyrészt a kedvezőbb árfolyamból származó előnyöket besöpörte (a svájci frank árfolyama 2008. augusztusára jutott a mélypontra), másrészt a bankok között ekkorra már kialakuló komoly versenyt kihasználva olcsóbb kamatozásúra cserélte le a hitelét. Tette mindezt úgy, hogy kétszer is szembetalálkozott az árfolyamréssel: korábbi hitelének lezárásakor az új bank által nyújtott svájci frank (jen) hitelt előbb ennél a banknál vételi árfolyamon forintra váltotta, majd az így kapott összegből fizette vissza a korábbi (euró, vagy frank alapú) kölcsönt – ahol a végső törlesztésnél a korábbi hitelnyújtó eladási árfolyamon számolt. Ám még ez a kétszeri konverzió is bőven megérte – akkor. (A hírek szerint számos ilyen „lecserélt” hitellel bíró ügyfél perli most azt a bankot, amelyik a kiváltó hitelt nyújtotta számára, köztük annak a pernek a felperese is, amelyben az Európai Bíróság szerdán döntött.)

Egyoldalú kamatemelés - szintén egyedileg

Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségének szerződési kikötésével kapcsolatban a Kúria már 2012 decemberében iránymutató döntést hozott, így ezen intézkedések tisztességtelenségének megállapítása szintén legfeljebb egyedileg vizsgálható, hiszen azt senki nem tagadhatja le, hogy 2008-at követően a banki forrásköltségek számottevően megnövekedtek, s ezeket a hitelintézeteknek érvényesíteniük kellett kamataikban. (Más kérdés, hogy az alkalmazott felárak tekintetében van ok a bankok bírálatára.) A lejárati összhangra vonatkozó jogszabályi előírás érvényben volt akkoriban is, annak betartását a felügyelet folyamatosan ellenőrizte. (Más kérdés, hogy már a korábbi jegybanki vezetés is fontosnak látta a szigorítást ezen a téren, az új MNB-vezetőség pedig a múlt héten jelentett be további intézkedéseket.) Persze, azzal is illik tisztában lenni, hogy a bankműködés alapja, hogy a hosszú lejáratú hiteleket a bankok a legtöbb esetben azoktól eltérő, rövidebb lejáratú forrásokból finanszírozzák (lejárati transzformáció), mivel 10-35 évre senki sem biztosít forrást a bank számára. (Ez nem a devizahitelezés sajátja, így van ez forinthitel esetén is.)

Miről szól az igazi vita?

A devizahiteles kérdésben a legnagyobb problémát mindezeken túl az okozza, hogy a most tárgyalt tételek egységes visszaírása sem hozná el a Kánaánt a hiteleseknek, hiszen ők elsősorban a romló árfolyam (s persze a kereseti viszonyaikban bekövetkezett változások) áldozatai. Miként arra a Magyar Nemzeti Bank új vezetésének tavaly nyári tanulmánya is felhívta a figyelmet, az – addigi árfolyamszintekkel számolt, átlagosan 70 százalékos – törlesztőrészlet-emelkedéséből kevesebb, mint 30 százalékban tehető felelőssé a bankok egyoldalú kamatemelkedése (amelyek legalább egy része mindenképp indokolt a megnövekedett banki kockázatok kapcsán), míg a rendkívüli mértékben romló forint árfolyam a törlesztőrészletek megugrásának 70 százalékáért felel. (Ennél is erőteljesebb hatása van a gyenge árfolyamnak a fennálló tőketartozásra.)

Mit hozhat az árfolyamrés-visszaírás?

A fentiek okán kérdezhetnénk, hogy akkor mit hozhat a konyhára az árfolyamrés? Nos, egy 120 ezer forintot törlesztő ügyfél esetén a deviza eladási árfolyam alkalmazása a középárfolyam helyett 1200-2500 forintos többletterhet jelentett az ügyfélnek, - az is csak 2011-ig, amíg a törvény nem írta elő kötelezően utóbbi használatát – azaz hatása a törlesztőrészletre egy ideig 1-2 százalékos volt. Mentőövet jelenthet-e egy családnak ekkora törlesztőrészlet-engedmény – még akkor is, ha öt évre visszamenőleg, kamatos kamattal kapja vissza? Aligha. (A Kúria és az Európai Bíróság egyöntetűen úgy foglalt állást, hogy közérdek a szerződések érvényben tartása a hibás részletek kijavításával.)

Ennek ellenére ezen pénzek visszautalása jó eséllyel megtörténik. Lényegében ezt már a bankok is beárazták, hiszen – emlékezhetünk rá - a Bankszövetség tavaly ősszel a kormány kérésére összeállított javaslatcsomagja is tartalmazott erre vonatkozó jelzést.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Az amerikai GDP a vártnál is jobban csökkent az első negyedévben
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 16:21
Az idei első negyedévben az eddig becsültnél jelentősebben, 0,5 százalékkal csökkent évesítve az Egyesült Államok hazai összterméke (GDP) a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai hivatala, a Bureau of Economic Analysis csütörtökön ismertetett végleges adata szerint.
Pénzügyi szektor Új adószabályok jönnek – ezeket érdemes tudni
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 14:21
A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett új adócsomag. A jogszabály számos, eddig veszélyhelyzeti rendeletben szabályozott előírást emelt törvényi szintre, és több ponton is módosította a már érvényben lévő adózási és számviteli szabályokat. Szakértő foglalja össze a legfontosabb változásokat.
Pénzügyi szektor Különleges engedélyt adtak a világ legrégebbi bankjának
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 16:04
Az Európai Központi Bank (EKB) feltételekkel ugyan, de engedélyezte az olasz Monte dei Paschi di Siena (MPS), a világ legrégebbi, ma is működő, 1472-ben alapított bankjának azt a tervét, hogy fölvásárolja nagyobbik versenytársát, az 1946-ban alapított Mediobanca Banca di Credito Finanziario pénzintézetet.
Pénzügyi szektor Nagy bejelentésekre készül a Hungarikum Alkusz
Herman Bernadett | 2025. június 25. 15:02
Felvásárlások, tőzsdére lépés, a közvetítői szakma presztízsének javítása, szabályozókkal való együttműködés az extraprofitadó jövőbeli helyzetéről – Keszthelyi Erik, a Hungarikum Alkusz elnök-vezérigazgatója komoly célokat tűzött ki maga elé. Az extraprofitadót kivezetné 2027-től, mert a szektorban és a biztosítókban bizonytalanság van, ami visszaveti az iparágban a fejlesztéseket. 
Pénzügyi szektor Tovább erősödik a rendkívüli összefogás: az Allianz Hungária is csatlakozott
Natív tartalom | 2025. június 24. 16:40
Egyre több hazai biztosító ismeri fel azt, hogy a jövő biztosítási szakembereinek képzése nemcsak egy vállalat belső érdeke, hanem az egész szektor versenyképességének záloga és közös felelőssége. Az Allianz Hungária csatlakozásával már öt meghatározó piaci szereplő sorakozott fel a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) átfogó, felsőfokú képzési programja mellé. A kezdeményezés célja nem kevesebb, mint a magyar biztosítási kultúra színvonalának érdemi emelése, a szakma presztízsének visszaépítése, és egy olyan tanácsadói utánpótlás biztosítása, amely képes érdemben válaszolni a jövő ügyféligényeire.
Pénzügyi szektor Global Capital: ismét Magyarország a régió legjobb kötvénykibocsátója
Privátbankár.hu | 2025. június 19. 16:07
A januári 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátással összefüggésben az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) munkáját két szakmai díjjal ismerte el a Global Capital nemzetközi pénzügyi szaklap – tájékoztatta az MTI-t az ÁKK csütörtökön.
Pénzügyi szektor Szebb arcát mutatja a szomszédunkban az infláció
Privátbankár.hu | 2025. június 19. 15:46
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme az előzetes becsléssel összhangban 3,0 százalék volt májusban, miután áprilisban 3,1 százalékos emelkedést jegyeztek fel – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) végleges adataiból.
Pénzügyi szektor Semmi meglepő nem volt a Bank of England mai döntésében
Privátbankár.hu | 2025. június 19. 14:12
A várakozásoknak megfelelően nem módosította 4,25 százalékos alapkamatát a Bank of England.
Pénzügyi szektor Stratégiai áttörés a magyar biztosítási piacon
Natív tartalom | 2025. június 19. 11:40
A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. többségi tulajdont vásárolt a Callfactory holdingcégében, amely Magyarország egyik vezető Call Center szolgáltató vállalatcsoportja, és a jövőben HUNFactory néven szolgája ki meglévő és leendő ügyfeleit.
Pénzügyi szektor Óriási változás történt a bankkártyás fizetésekben Magyarországon
Herman Bernadett | 2025. június 18. 19:12
Erőlteti a kormány az ATM-ek telepítését, pedig a bankkártyások egyre kevesebb készpénzt vesznek fel. Az ügyfelek ét és félszer annyit vásárolnak már bankkártyával, mint amennyi a készpénzfelvétel összege, sőt egyre többen inkább befizetésre használják az ATM-eket. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG