Az 53. Közgazdász-vándorgyűlés Pénzügyek szekciójában rendezett panelbeszélgetésen Windisch László, az MNB alelnöke, Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, Szécsényi Bálint, a Budapesti Értéktőzsde alelnöke, Régely Károly, a Concorde vezérigazgatója és Wolf László, az OTP vezérhelyettese vettek részt, a beszélgetést Nagy Márton, az MNB alelnöke moderálta.
Mekkora volt a bizalomvesztés a brókerbotrány után?
Nem a kötvényekkel volt baj - Windisch László elmondta: a brókerbotrányok után egyértelműen volt bizalomvesztés, a befektetési vállalkozások, brókercégekkel szemben. Ez mérhető is volt: átmenetileg csökkent a kezelt vagyon állománya, ezt azonban le is dolgozta a szektor. Igaz, nem minden szereplő: átrendeződik a piac, a stabilabb hátterű cégek jobban jöttek ki, illetve állampapírt inkább az államkincstáron keresztül vesznek a kisbefektetők. Kiemelte: nem az derült ki, hogy a kötvények kockázatosak, hanem az, hogy el lehetett lopni a papírokat – ugyanígy akár állampapírokat is el lehetett volna lopni.
|
| Szécsényi Bálint |
A határidős piac érezte meg - A Buda-Cash és a Quaestor 5 százalék körüli részesedése volt a tőzsdén, ez kiesett, de igazából – más tényezők miatt – az azonnali piaci forgalom nem csökkent, hanem sokkal inkább nőtt. A határidős piacon viszont valóban érzékeltek csökkenést – mondta el Szécsényi Bálint.
Az állampapírt azóta is viszik - Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a brókerbotrányok után azonnal sajtótájékoztatón emelte ki az állampapírok mint termékek és az Államkincstár mint szolgáltató biztonságosságát. A bizalom nem ingott meg a termékek iránt, azóta bővítik a forgalmazói kört is – egy bankkal és egy brókercéggel is tárgyalnak, hiszen van még tér a további népszerűsítésre.
|
| Régely Károly |
A fiktív kötvény ijesztette meg az embereket - Régely Károly elmondta: a Concordnál kezelt állomány 3 százalékát érintette a brókerbotrány utáni visszaesés, azóta viszont 10 százalékos növekedésről tudnak beszámolni. A fiktív kötvények megjelenése volt az, ami igazán elbizonytalanította a befektetőket, illetve megkérdőjeleződött, hogy a felügyelet képes lesz-e a jövőben megakadályozni hasonlót. Az azóta életbe léptetett és várható intézkedések alapján igen, képes lesz.
A bankok nagyot nyertek rajta - Wolf László elmondta: míg 2014-ben stagnált a bankoknál tartott értékpapírállomány, 2015-ben kb. 1000 milliárddal nőtt szektorszinten – átjöttek a bankokhoz a brókercégektől. 15 első felében a megtakarítások 60 százaléka az OTP-nél csapódott le.
|
| Wolf László a Privátbankár.hu egy korábbi rendezvényén |
Hány brókercég éli túl?
A kicsik eltűnnek - Ami a kilátásokat illeti: a kicsik itt is egyre nehezebben élnek meg, összeolvadásokra, felvásárlásokra számít Wolf László. Még konkrét üzletekről nincs hír, de szerinte 2016-ra megérkeznek az első bejelentések.
Valakik a zavarosban halásznak - Régely: kisebb cégek már megkeresték a Concorde-ot, hogy nem dolgoznának-e együtt – de azt gondolja, nyertesek nem nagyon lesznek, mert azok a cégek, amelyek úgymond túl gyorsan forgatják a befektetők pénzét, azok ügyfelei a külföldi, online brókercégeknél köthetnek ki.
Kellenek a kisbefektetők a tőzsdére - Szécsényi Bálint szerint a brókercégek a kisbefektetőket hozzák a piacokra, akik viszont az intézményi befektetőknek is fontosak. Ha kevesebb lesz a cég, az meglátszik majd a tőzsdei forgalmon is – ennek ellensúlyozására például külföldi kereskedőket is megpróbálnak Budapestre csábítani.
Ki viszi el a lakosság rengeteg készpénzét? - Windisch László kiemelte: a bizalom valóban helyreáll, de a háztartásoknál lévő készpénzállomány is folyamatosan növekszik – ebben még van olyan potenciál, ami segíthet a szektor talpraállásában.
Elszipkázza a pénzt az állam a bankok elől?
A bankok szívesen adják el az állampapírt - Az állampapírok forgalmazásáért járó jutalék úgy tűnik, vonzó a bankoknak, szívesen értékesítenek – a bankok ezért nem érzik hátrányosnak, hogy a saját bankbetéteik helyett állampapírba kerülnek az ügyfelek megtakarításai. Márpedig amíg a banki ügyintézők ajánlják az állampapírokat, addig az ügyfelek venni is fogják, a jelek alapján tehát nem félnek az állampapírok kiszorító hatásától a bankok.
Hitelezésre úgysem kell most sok pénz - Wolf László szerint a befektetésre szánt pénzek 90 százaléka most állampapírba megy az OTP-nél. A bankoknak mindegy, hogy a betéti kamatmarzson vagy a jutalékokon keresnek pénzt. A hitelezésnek meg kellene végre indulnia ahhoz, hogy ez érezhető probléma legyen – ez viszont egy viszonylag kellemes probléma lenne.
Hova lett a Quaestor 150 milliárdja?
Nem nejlonszatyrokban lopták el, piramisjátékra kellett - A Quaestor fiktív kötvénykibocsátásából származó pénzzel kapcsolatos kérdésre Windisch László elmondta: valójában nem is fiktív kibocsátás történt. a Hrurira 58 milliárdért kibocsátott kötvényt, és elkövetett számos törvénytelenséget – a Buda-Cash sem bocsátott ki fiktív állampapírt. Az embereket becsapták: elvették a pénzüket, és nem adtak érte semmit. Ez nem néhány hónap munkája volt, hosszú éveken át károsították meg az embereket, ami egy idő után piramisjátékká fejlődött – újabb és újabb jogosulatlanul bevont pénzekből fizették ki a korábbi befektetőket. Erre ment a pénz nagy része, nem nejlonzacskóban hordtak szét 150 milliárd forintot – mondta Windisch. A nyomozók most is dolgoznak azon, hogy felkutassák a vagyont, feltérképezzék a pénz útját.
Mi lesz, ha újabb takarékok, bankok, brókercégek dőlnek be?
Feltöltik a betétvédelmi alapot - Az OBA vagyona nem csökkent olyan szintre, hogy bármiféle kockázatot jelentene – mondta Windisch László. A szabályozás rendelkezik róla, hogy könnyen és gyorsan fel lehessen tölteni a vagyont, ha az alap eladósodik.
Nem telik be a lakosság hócipője az állampapírral?
|
| Barcza György |
Akkor kell eladni, amikor veszik - Jelenleg kedvező piaci környezetben évi 20 százalékos növekedést produkál a lakossági értékesítés. Akkor kell eladni az állampapírt, amikor veszik – most pedig a lakosság veszi. A lakossági állampapírokra ugyan magas kamatot fizet az ÁKK, de összességében nem növeli a nettó állományt – tehát az úgynevezett nagybani piacon verseny alakul ki a csökkenő összegű maradék mennyiségért, amin viszont nyer az állam. A lakossági állampapírpiac abban is sokat segít, hogy nem csak hogy nem kell újabb devizakötvényt kibocsátani, hanem újabb kibocsátás nélkül még törleszteni is tudja a korábbi devizakötvényeket az állam. A lakossági állampapír-állomány 2 év alatt akár el is érheti a külföldiek által birtokolt (forint alapú) állampapírok állományát, ez kiegyensúlyozottabbá teszi a finanszírozást.
Miért nem kell a magyar részvény?
|
| Windisch László |
A külföldi részvények mennek - A befektetési alapokon keresztül, indirekt módon a részvények is részesedtek a legutóbbi időszak megtakarítási felfutásából, de ez leginkább a külföldi részvényeket érintette - mondta Régely Károly.
Nincs magyar sztori - Illúzió, hogy érezhető mértékben a magyar részvényekbe lehetne terelni a kisbefektetők megtakarításait - mondta Wolf László. Ehhez vagy új cégeknek kellene a tőzsdére jönniük, vagy a meglévőknek kellene tőkét emelniük. Erre nem utalnak jelek, addig pedig maradnak a külföldi részvények a befektetőknek.
Az állam tudna tőzsdére menni - Lehet a kínálatot bővíteni – reagált Szécsényi Bálint. Fontos az edukáció, a fogyasztóvédelem a befektetők biztonsága, a szabályozás, de a legfonotsabb a kínálat. Az elérhető cégek, amelyek tőzsdei kibocsátásra alkalmasak lennének, most az állam közelében vannak.
A jegybank részesedést vesz a BÉT-ben? - Windisch László szerint nem feltétlenül segíti a tőzsde felpörgetését, hogy osztrák többségi tulajdonban van a magyar értéktőzsde, az MNB-ben van elkötelezettség arra, hogy a meglévő tulajdonrészüket növeljék a tőzsdében.
A két ország közti kapcsolatok erősítését várják tőle. 
