Az MNB negyedévente publikálja a lakosság hitelállományának összetételére vonatkozó adatokat. A legfrissebb, március végi számok a hitelállomány minőségének további lassú romlását mutatják a jelzáloghitelek körében: Akár devizahiteles, akár forinthiteles, akár lakáshitel, akár szabad felhasználású hitel, mindegyik körben tovább nőtt a legalább 91 napja nem fizetett hitelek aránya az összes hitelen belül. (Összeg szerint, azaz a problémás hitelek összegét osztottuk az összes hitelállomány értékével.)
Ráadásul ha nem vonjuk össze a 91-365 napos fizetési késedelemben levőket az egy év feletti késedelemben levőkkel, akkor még rosszabb a kép: a három hónap és egy év között nem fizetők száma csökkent ugyan, de a több mint egy éve nem fizetőké ennél jobban nőtt, mind a négyféle kategóriában az első negyedévben. Különösen furcsa ez annak fényében, hogy állítólag nagyon magas volt a gazdasági növekedés és nőtt a lakossági fogyasztás is.
Az év elején már felvetettük ugyanezt a problémát, akkor is megállapítottuk, hogy arányaiban majdnem ugyanannyi forinthiteles van bajban, mint devizahiteles. Sőt, amint a grafikon is látható, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a bajba jutott forinthitelesek aránya meghaladja a devizásokét is.
Amint pedig táblázatunkból látszik, a devizahiteles szerződések száma nem sokkal, csak 16 százalékkal haladja meg a forinthitelekét. A devizahitelek összértéke ugyanakkor több mint háromszorosa a forinthitelekének, így valamennyire érthető, hogy a devizahitelesekkel jobban törődnek. Érthető, de nem feltétlenül igazságos és racionális.
| Lakossági jelzáloghitelek (2014. március) | ||
| Szerződések száma | Összértéke | |
| (darab) | (millió forint) | |
| Piaci kamatozású forint lakáshitel | 269 354 | 641 613 |
| Deviza lakáshitel | 212 167 | 1 784 008 |
| Szabad felhasználású forint jelzáloghitel | 143 259 | 430 623 |
| Szabad felhasználású deviza jelzáloghitel | 266 572 | 1 638 942 |
| Forinthitel összesen | 412 613 | 1 072 236 |
| Devizahitel öszesen | 478 739 | 3 422 950 |
| (Forrás: MNB) | ||
Sokak szerint a devizahitelesek megmentésére fordított rengeteg pénz, idő, energia helyett a gazdasági növekedés elősegítésére, valódi, tisztességes megélhetést biztosító béreket fizető munkahelyek megteremtésére, vagy adócsökkentésre lenne célszerű koncentrálni. Ez ugyanis az összes hitelesnek, és a hitelcsapdába bele nem esett, de adófizetésein vagy banki költségein keresztül a devizaadós-mentési akciók számláját fizető adófizetőknek is javára válhatna.
(A legfrissebb döntésről a devizahitelekkel kapcsolatban itt tudósítottunk.)
A növekedési prognózissal egyetértenek, de a 4,9 százalékos hiánnyal kapcsolatban szkeptikusak. 
