A 30 százalékos THM nem akadály
Az abszolút rekordot májusban regisztrálta az MNB, ám akkor a júniusinál alig egymilliárd forinttal volt magasabb az állomány. A folyószámlahitelek így hat százalékkal részesednek a hazai háztartások összes nyilvántartott tartozásából. Az állomány növekedése ugyanakkor - amellett, hogy viszonylag stabil - kissé lelassult az utóbbi időszakban - olvasható a Világgazdaság friss összeállításában.
Az állomány szinte folyamatos emelkedése mellett növekedtek a hitelkonstrukciókhoz tartozó kamatok, igaz, nem olyan vehemenciával, mint maga a kihelyezett mennyiség. A jegybank statisztikái szerint az elmúlt egy évben 25,13 és 26,14 százalék között ingadozott az átlagos éves kamat, amely így sok esetben 30 százalék fölötti teljes hiteldíj mutatót (THM) feltételez.
A fizetés 2-3-szorosa is elkölthető
A Világgazdaság összesítése szerint az igénylés feltétele többnyire három hónapos vagy féléves bankszámlamúlt, illetve rendszeres jóváírás vagy jövedelem, amelytől az igényelhető – automatikusan feltöltődő – hitelkeret nagysága függ.
A bankok alapkonstrukcióinál a havi jövedelmének többnyire két-háromszorosát kaphatja meg hitelkeretként a kérelmező, a maximált összeg pedig rendszerint 500 ezer és egymillió forint között mozog.
Nem arra használjuk, amire való?
Bár a folyószámlahitel a bankok szempontjából viszonylagosan jól jövedelmező konstrukciónak tekinthető - hiszen az éves kamat magas, az ügyfél helyzete/számlamozgása pedig közvetlenül látható -, az állomány emelkedése nem feltétlenül tekinthető jó jelnek.
Az eredetileg váratlan kiadások rugalmas fedezésére kitalált hitelt ugyanis gyaníthatóan sok ügyfél használja napi kiadások fedezésére, aminek hosszú távon lehetnek káros hatásai.
Közel 15 százalékponttal magasabb a részvételi arány, mint a legutóbbi országgyűlési választásokon. 
