A 30 százalékos THM nem akadály
Az abszolút rekordot májusban regisztrálta az MNB, ám akkor a júniusinál alig egymilliárd forinttal volt magasabb az állomány. A folyószámlahitelek így hat százalékkal részesednek a hazai háztartások összes nyilvántartott tartozásából. Az állomány növekedése ugyanakkor - amellett, hogy viszonylag stabil - kissé lelassult az utóbbi időszakban - olvasható a Világgazdaság friss összeállításában.
Az állomány szinte folyamatos emelkedése mellett növekedtek a hitelkonstrukciókhoz tartozó kamatok, igaz, nem olyan vehemenciával, mint maga a kihelyezett mennyiség. A jegybank statisztikái szerint az elmúlt egy évben 25,13 és 26,14 százalék között ingadozott az átlagos éves kamat, amely így sok esetben 30 százalék fölötti teljes hiteldíj mutatót (THM) feltételez.
A fizetés 2-3-szorosa is elkölthető
A Világgazdaság összesítése szerint az igénylés feltétele többnyire három hónapos vagy féléves bankszámlamúlt, illetve rendszeres jóváírás vagy jövedelem, amelytől az igényelhető – automatikusan feltöltődő – hitelkeret nagysága függ.
A bankok alapkonstrukcióinál a havi jövedelmének többnyire két-háromszorosát kaphatja meg hitelkeretként a kérelmező, a maximált összeg pedig rendszerint 500 ezer és egymillió forint között mozog.
Nem arra használjuk, amire való?
Bár a folyószámlahitel a bankok szempontjából viszonylagosan jól jövedelmező konstrukciónak tekinthető - hiszen az éves kamat magas, az ügyfél helyzete/számlamozgása pedig közvetlenül látható -, az állomány emelkedése nem feltétlenül tekinthető jó jelnek.
Az eredetileg váratlan kiadások rugalmas fedezésére kitalált hitelt ugyanis gyaníthatóan sok ügyfél használja napi kiadások fedezésére, aminek hosszú távon lehetnek káros hatásai.
A téma fontos volt, hiszen az Európai Unió költségvetéséről volt szó. 
