260 milliárdos végtörlesztés decemberben
Az MNB legfrissebb statisztikái szerint a háztartások hitelállománya tranzakciókból eredően 226,1 milliárd forinttal mérséklődött. Az említett változás a forinthitelek 62,2 milliárd forintos tranzakciós növekményéből, illetve a devizahitelek 288,3 milliárd forintos tranzakciós csökkenéséből adódott. A változások egy része a devizahitelek végtörlesztésére vezethető vissza: december folyamán megközelítőleg 259,9 milliárd forint2,3 devizahitel került végtörlesztésre az aktuális árfolyamon számítva, amelyből mintegy 188,4 milliárd forint a háztartások által a törvényben rögzített, úgynevezett végtörlesztési árfolyamon ténylegesen kifizetett összeg.
A háztartások hitelállományának reálnövekedése
Forrás: MNB
A PSZÁF korábbi tájékoztatása szerint a december végéig teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 642,1 milliárd forint volt, azonban az ügyfeleknek fix árfolyamon ebből csak 468,0 milliárd forintot kellett kifizetni. A kettő különbözete, azaz mintegy 174 milliárd forint volt december végéig a pénzügyi intézmények vesztesége. A ténylegesen végtörlesztett fogyasztókkal párhuzamosan év végéig jelentősen nőtt a végtörlesztési szándékukat bejelentő ügyfelek aránya is: ezek szerződéseinek száma és ingatlancélú hiteleik volumene mintegy kétszerese a már végtörlesztettekének. Részletek >>
A forinthitelek növekedésének egyik meghatározó oka, hogy megközelítőleg 63,1 milliárd forint kiváltó hitelt folyósítottak végtörlesztésre. A kölcsönt nem adták olcsón: a háztartások által felvett új forint lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelköltség mutatója emelkedett. A végtörlesztésekhez szükséges forrás döntő részét, több mint 80 százalékát mindazonáltal az ügyfelek saját megtakarításaikból teremtették elő.
Nem menekült a pénz
A végtörlesztés mellett egy kevésbé biztos alapokon álló tényező is negatívan hathatott (volna) a betétállományra: a hazai betétesek körében az év vége felé erőteljes érdeklődés támadt az ausztriai bankszámlák, bankbetétek iránt. A kormány és személyesen a miniszterelnök is cáfolta a bankbetétek befagyasztásáról, államosításáról szóló pletykákat, az MNB és a PSZÁF a hazai bankok, a magyar bankrendszer stabilitására hívta fel a figyelmet.
Összességében azonban úgy tűnik, a külföldi számlák, betétek iránt támadt érdeklődési hullám korántsem volt akkora, mint amekkorának tűnt: a háztartások hazai betétállománya ugyanis a tranzakciókból eredően decemberben 97,8 milliárd forinttal nőtt - ez 104,2 milliárd forint nettó forintbetét-elhelyezés és 6,4 milliárd forint nettó devizabetét-kivonás eredménye.
140 milliárddal csökkent a vállalati hitelállomány
A nem pénzügyi vállalatok esetében - csak a tranzakciót figyelembe véve - a forinthitelek állománya 79,3 milliárd forinttal, míg a devizahitelek állománya 69,6 milliárd forinttal csökkent. Az általuk kibocsátott, hitelintézetek tulajdonában lévő kötvények állománya - tranzakciókból eredően – 9,7 milliárd forinttal nőtt. Mindezek eredőjeként a hitelállományuk 139,3 milliárd forinttal csökkent.
A nem pénzügyi vállalatok betétállománya – az átértékelődés és az egyéb volumenváltozás hatásától
eltekintve – 22,6 milliárd forinttal csökkent; a forintbetétek esetében 40,3 milliárd forint nettó betételhelyezésre, míg a devizabetéteknél 62,9 milliárd forint nettó betétkivonásra került sor.
Nem csökken a feszültség a két ország között. 
