A döntés alapján az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 4,50 százalék, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,75 százalék, a betétié pedig 4,00 százalék marad továbbra is.
Az EKB döntése megfelelt a piaci várakozásoknak. Az előző, januári kamatdöntő ülésén sem változtattak a három irányadó eurókamat szintjén, ugyancsak a piaci várakozásokkal összhangban. Legutóbb szeptemberben, 25 bázisponttal emelték a három irányadó eurókamatot.
A bejelentés indoklásában kiemelték: a tanács januári, utolsó értekezlete óta tovább esett az infláció. Az EKB szakértőinek legfrissebb prognózisában különösen 2024-re csökkent az infláció, főként az energiaárak kisebb hozzájárulása miatt. A szakértők jelenleg 2024-ben 2,3 százalékos, 2025-ben 2,0 százalékos, 2026-ban pedig 1,9 százalékos inflációt prognosztizálnak. Az energiát és élelmiszert nem tartalmazó inflációs prognózis 2024-re 2,6 százalék, 2025-re 2,1 százalék, 2026-ra 2,0 százalék.
Noha az inflációs alapfolyamat legtöbb mérőszáma tovább lazult, a belföldi ároldali nyomás, részben az erős bérnövekedés miatt változatlanul magas. A finanszírozási feltételek restriktívek, a korábbi kamatemelések pedig továbbra is fékezik a keresletet, ami megkönnyíti az infláció leszorítását - írta az EKB.
A szakértők lefelé korrigálták a 2024-es növekedési prognózist 0,6 százalékra, és a közeljövőben visszafogott gazdasági teljesítményre számítanak. Azt követően a gazdaság élénkülésére számítanak, 2025-ben 1,5 százalékos, 2026-ban pedig 1,6 százalékos növekedési ütemet várnak, amit kezdetben a fogyasztás, később pedig a beruházás is támogat - áll az EKB közleményében.
Az Európai Központi Bank hozzátette: a kormányzótanács eltökélt szándéka, hogy biztosítsa az infláció visszatérését a középtávú 2 százalékos céljához.
Aktuális értékelése alapján az EKB úgy tartja, hogy az irányadó kamatlábai olyan szinteken vannak, amelyek, ha megfelelő ideig fennmaradnak, lényegesen hozzájárulnak annak eléréséhez. A kormányzótanács döntéseivel biztosítani fogja, hogy az irányadó kamatok ameddig szükséges megfelelően restriktív szinten maradjanak.
Az EKB ismét hangsúlyozta, hogy a kormányzótanács adatfüggő megközelítést követ, amikor meghatározza a restrikció megfelelő szintjét és időtartamát. Az irányadó kamatokra vonatkozó döntései azon alapulnak, hogy milyennek értékeli az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében.
Az EKB kiemelte továbbá, hogy az eszközvásárlási program (APP) egyenletes, kiszámítható ütemben csökken, ahogy az eurórendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket már nem fekteti be újra.
A közlemény szerint a kormányzótanács 2024 első felében is teljes egészében újra be kívánja fektetni a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében vásárolt, lejáró értékpapírokból befolyó tőketörlesztéseket. A második félév folyamán pedig átlagosan havi 7,5 milliárd euróval csökkenteni szándékozik a PEPP-portfóliót. Szándéka, hogy 2024 végén a PEPP alatti újrabefektetéseket beszünteti.
A kormányzótanács megbízatásának keretén belül készen áll valamennyi eszközének kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció középtávon visszatérjen a 2 százalékos céljához, és megőrizze a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését. Emellett a transzmisszióvédelmi eszköz is rendelkezésre áll az olyan indokolatlan, rendezetlen piaci dinamika elhárításához, amely komolyan fenyegeti a monetáris politikának az euroövezeti országokba való transzmisszióját, lehetővé téve így a tanács árstabilitási megbízatásának sikeresebb teljesítését - fogalmazott közleményében az EKB. (MTI)