A legújabb befektetői felmérés szerint továbbra is London a világ első számú pénzügyi szolgáltatási központja, de csak azért, mert a második helyezett New York befektetői megítélésének szinte ugyanannyit ártott az amerikai elnökválasztás eredménye, mint Londonénak a brit EU-tagságról tartott népszavazás kimenetele - derült ki egy elemzésből.
Itt érzik magukat jól a pénzemberek
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi tanácsadó csoport, a Z/Yen Group bonyolult mérési módszertannal kialakított, évente kétszer közzétett listája 88 várost és térséget vizsgál. A cég hétfőn ismertetett új globális rangsorában az első két helyen álló Londont és New Yorkot Szingapúr, Hongkong és Tokió követi a felső ötös mezőnyben. Az első tízben szerepel még San Francisco, Chicago, Sydney, Boston és Toronto.
A közép-európai EU-mezőnyt Varsó vezeti a 41. helyen, utána
Prága és Budapest következik a 69., illetve a 70. helyezéssel.
Budapest hét helyet lépett előre a Z/Yen előző rangsorához képest, olyan euróövezeti pénzügyi központokat megelőzve, mint a 72. helyezett Róma, a 77. helyre került Málta és a 78. helyen lévő Lisszabon. A sereghajtó továbbra is a 88. helyezett Athén.
Trump miatt szív New York
London rangsorolása mindössze két ponttal előzi meg New Yorkét. London az új rangsorban 782, New York 780 pontot kapott a megszerezhető ezer pontból. A szeptemberben összeállított előző globális ranglistán London 795, New York 794 pontot szerzett, de a Z/Yen szakértői már akkor is azt hangsúlyozták, hogy ez jelentéktelen különbség.
A hétfőn ismertetett tavaszi rangsor elemzésében a Z/Yen szakértői kiemelték, hogy a brit EU-tagságról rendezett tavaly júniusi népszavazás - amelyen szűk többséggel a kilépést pártolók győztek -, illetve a republikánus jelölt, Donald Trump győzelmét hozó novemberi amerikai elnökválasztás egyaránt komoly következményekkel járt London és New York befektetői megítélésében: a két pénzügyi központ összesített pontszámának 13, illetve 14 pontos esése a két legnagyobb zuhanás a felső mezőnyben.
Olcsóbb megélhetés a font miatt
A Brexit-folyamat más szempontokból is komoly befolyást gyakorol a londoni pénzügyi központ működési környezetére.
A Savills londoni székhelyű globális ingatlanpiaci szolgáltató és tanácsadó csoport új felmérésében azt vizsgálta, hogy a népszavazás óta végbement 20 százalékos fontgyengülésnek milyen hatása van a londoni Cityben dolgozó külföldi üzletemberek dollárban számolt megélhetési költségeire.
A ház kimutatása szerint tavaly átlagosan 88 800 dollárba került a nemzetközi üzleti vállalkozásoknak egy-egy alkalmazottjuk londoni iroda- és lakásbérleti díja. A Savills számításai szerint 2014-ben ugyanezekre a költségekre a Londonban tevékenykedő nemzetközi vállalatoknak átlagosan 124 500 dollárt, 2015-ben 112 675 dollárt kellett fordítaniuk minden egyes alkalmazott után.
Mindezek alapján London, amely a tavaly ilyenkor összeállított globális költséglistán még az első helyen állt, a Savills új rangsorában két hellyel hátrébb szorulva már csak a harmadik helyre került, New York és Hongkong mögé.
Londoni pénzügyi elemzők borúlátóan ítélik meg a City pénzügyi szektorának foglalkoztatási és jövedelmezőségi kilátásait is, különös tekintettel arra, hogy a brit kormány tervei szerint Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével kilépne az Európai Unió egységes belső piacáról is. Egyes elemzőházak szerint ez azzal fenyeget, hogy a londoni bankok elveszíthetik szolgáltatásnyújtási engedélyeiket az euróövezetben. Ennek lehetséges hatásairól a legátfogóbb tanulmányt az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég állította össze.
A ház modellszámításai szerint a legrosszabb Brexit-forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna a brit EU-tagság megszűnése után, ami 38 milliárd font (14 ezer milliárd forint) bevételkieséshez és 75 ezer munkahely megszűnéséhez vezetne a londoni pénzügyi központban.
Közös megegyezéssel szűntetik meg az adásvételt. 
