Orbán után szabadon: Mit tehet az állam az OTP-vel?

Rövid, ám lényegesnek látszó megjegyzést tett Orbán Viktor miniszterelnök kedden az OTP Bankról: “Megismételte azt a kormányzati célkitűzést is, hogy növeljék a magyar tulajdonú pénzintézetek arányát. Ezért fontos az OTP megerősítése – dacára annak, hogy a tulajdonosi háttere nem teljesen magyar –, valamint a takarékszövetkezeti rendszer integrációja” – mondta az MTI szerint. 

Kérdések kérdések hátán

E rövid kijelentés is számos kérdést vet fel, ezért megkérdeztünk több mint egy tucatnyi elemzőt brókercégeknél, bankoknál. Például, szükség van-e egyáltalán az OTP megerősítésére? Egyetértenek-e Csányi Sándor korábbi kijelentésével, hogy az OTP bármilyen devizahiteles mentőcsomagot kibír? Elképzelhető-e, hogy az OTP a Takarékbank és a takarékszövetkezetek sorsára jut, és az állam jogszabállyal növeli részesedését a többi tulajdonos rovására?

Továbbá: Milyen hatással lehetne egy állami beavatkozás az árfolyamra, és hogyan értékelendők az OTP-vezetők újabb és újabb részvényeladásai?

Európai szinten is jó az OTP

A téma kényes és átpolitizált voltát jelzi, hogy a máskor többnyire szívesen szereplő cégek közül mindössze hárman válaszoltak, és közülük is ketten nevük elhallgatását kérték. Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír elemzési vezetője volt a legbátrabb. Szerinte nincs szükség az OTP megerősítésére, hiszen európai szinten is a legjobban tőkésített bankok egyike. Egyetért azzal, hogy az OTP bármilyen mentőcsomagot kibír.

Ami egy lehetséges állami beavatkozást illet, egyfelől bármi lehetséges, ugyanakkor bármiféle erőszakos államosításnak kicsi a valószínűsége. Az elképzelhető, hogy akárcsak a Mol esetében, az állam piaci áron vásárol, ennek semmilyen jogi akadálya nincs – válaszolta Gyurcsik.

Már most is nagytulajdonos az állam

Kifejtette: “Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az állam közvetlenül közel öt százalékos részesedéssel rendelkezik az OTP-ben. Továbbá az állam a legnagyobb tulajdonosa a Mol-nak, akinek szintén van 8,6 százalékos OTP-részesedése. Szóval közvetve már ma is az állam az OTP legnagyobb tulajdonosa. További direkt állami részvényvásárlás nyilván negatívan hatna az árfolyamra, akárcsak bárhol másutt a világon, hiszen az államot rossz gazdának tartják a befektetők.”

Összességében az OTP az elemző szerint a mostaninál akkor lehetne erősebb, ha nyereségesebb lenne. Ezért az állam annyit tehet, hogy vonzó befektetési környezetet teremt Magyarországon. Olyan helyet, ahol lehet és érdemes hitelezni, ahol az adók nem viszik el a profit jelentős részét – tette hozzá.

Összeesküvés vagy pénzhiány?

“A vezetői részvényeladások mögött mindenki ádáz összeesküvéseket sejt. A menedzsment tényleg sok részvényt adott el, de látni kell azt is, hogy viszonylag szűk időszak áll a rendelkezésükre egy adott évben, hogy részvényt értékesítsenek mivel számos tiltott időszak van az év során” – válaszolta Gyurcsik a vezetői eladásokról.

Ráadásul szerinte most állt elő olyan helyzet, hogy lehet eladni és viszonylag magasan van az ár. (A BÉT honlapja szerint az OTP egy éves maximuma 5 313, minimuma 3 790 forint volt, a részvény ma ennek a sávnak a közepe körül, 4400 forint körül mozgott. Csányi Sándor részvényeladásai előtt viszont még kevéssel 5000 forint felett járt – a szerk.)

Ha nagy baj lesz, szükség lehet OTP-mentésre

 

Egy nevének elhallgatását kérő brókercég vezető elemzője szerint normál esetben, a jelenlegi körülmények között nem igazán van szükség az OTP megerősítésére. Az OTP tőkésítettsége regionális szinten is igen jó (például megfelel a Tier 1 előírásoknak). Egy esetleg kialakuló pánik persze ennek ellenére lehet olyan hatással, hogy a válasz mégis igen legyen. A devizamentő csomag – amit még mindig nem ismerünk pontosan – és a bankadó együtt szintén okozhatják azt, hogy szükség legyen erősítésre.

Csányi Sándor részvényeladásai az elemző szerint nem pusztán az egyéb beruházásokhoz szükséges forrásteremtésről szóltak, hiszen elismerte a közelmúltban, hogy többet adott el annál. Egyéb vezetők eladásai is megerősítik ezt. Valószínűleg nem azért történtek az eladások, hogy már egy-két száz forinttal olcsóbban visszavegyék a részvényeket – teszi hozzá a szakember.

OTP nélkül soha

Az elemző elképzelhetőnek tartja, hogy az OTP is a Takarékbank és a takarékszövetkezetek sorsára jusson, azaz az állam jogszabályi rendelkezésekkel fő tulajdonossá váljon, növelje részesedését a többi tulajdonos rovására. Az OTP megerősítésének egyik módja az is lehetne szerinte, hogy a mentőcsomag és a bankadó hatására Magyarországot elhagyó bankok ügyfelei  az OTP-hez (is) kerüljenek. A bankrendszeren belül 50 százalék feletti magyar tulajdoni hányad elérése azonban nemigen lehetséges anélkül, hogy az állam épp az OTP-ben ne szerezzen tulajdont.

Egy esetleges állami beavatkozás a tulajdonosi körbe az árfolyamra az elemző szerint egyértelműen negatív hatással lenne. Az újabb és újabb vezetői részvényeladásokból pedig leginkább azt a következtetést vonja le, hogy a bank részvényei esetleg jelentősebb leértékelődés előtt állnak.

Itt minden elképzelhető

A harmadik cég, egy szintén anonimitást kérő befektetésialap-kezelő szintén úgy véli, hogy nincs szükség az OTP megerősítésére. A pénzintézetnek nagyobb a tűrőképessége, mint a bankrendszer egészének és a versenytársainak – írják annak kapcsán, hogy az OTP vajon minden devizahiteles-mentést kibír-e.

Azt nem tartják nagyon valószínűnek, hogy az állam a takarékokhoz hasonlóan belenyúljon az OTP tulajdonosi viszonyaiba, “de Magyarországon minden elképzelhető” – teszik gyorsan hozzá.

Elég az is, ha nem sarcolják tovább

Arra a kérdésre, hogy milyen más módszerekkel lehetne az OTP-t erősíteni, azt írják, hogy “ha nem sújtják, az kvázi megerősítés lehetne”. “Egyébként az állam más, jogállamokban ‘normálisnak’ számító módszerekkel is növelheti tulajdonrészét, amit a Kormány az OTP megerősítésének értelmezhet" – teszik hozzá.

Az állam beavatkozása a tulajdonosi viszonyokba hosszú távon az alapkezelő szerint is negatív hatással lenne az árfolyamra.