Összehangoltan emelték a bankok a végtörlesztőknek adott forinthitelek kamatát?

A görbék alapján a Bankometer szerint viszonylag egyértelműen látható, hogy minden kiemelt banknál nőtt ugyan az adott termékkörben a kamat, a mértékek, s időpontok azonban számottevően eltértek. A banki szektor egésze az adott termékkörökben az utolsó negyedévben érdemben, de nem kiemelkedően emelte a hitelkamatokat és kezelési költségeket. A lakáscélú jelzáloghiteleknél az átlagkamat  8,7 százalékról 11,68 százalékra nőtt (az átlagérték valamennyi kereskedelmi bank összes adott körbe tartozó módozatának számtani átlagát jelenti), a felszámolt kezelési költség viszont átlagosan 1,98 százalékról 1,78 százalékra mérséklődött.

A szabadfelhasználású jelzáloghiteleknél az átlagkamat október elején még 11,11 százalék volt, amely az év végére 11,68 százalékig kapaszkodott, itt tehát jóval mérsékeltebb elmozdulást lehetett megfigyelni, miközben a kezelési költségek is csak enyhén 1,81 százalékról 1,88 százalékra híztak, érdemes azonban megjegyezni, hogy november első két hetében ennél mérsékelten magasabban 1,95-1,9 százalék között volt az adat. A második ábrán a kereskedelmi bankok lakáscélú és szabadfelhasználású jelzáloghiteleinek átlagkamatát, illetve az átlagkamat és az átlagos kezelési költség összegét ábrázolták.

A Gazdasági Versenyhivatal tavaly indított eljárást hét bank  ellen a lakossági jelzáloghitelek kamatának egy időben végrehajtott emelése miatt, ennek valószínű magyarázata ugyanis a hatóság szerint a bankok közti megállapodás volt, amely arra irányult, hogy a devizahitelek végtörlesztése kapcsán magasabb kamatozású termékeket kínálnak, illetve korlátozzák alacsonyabb kamatozású termékeik elérhetőségét. A korábban a témában kiadott közlemények szerint a GVH 2011. szeptember 22. után észlelte azt, hogy egymással közel azonos időpontban 0,5-2 százalékponttal emelkedtek a lakossági jelzáloghitelek kamatai, illetve magasabb kamatú új termékeket vezettek be a pénzintézetek.
Az első grafikonon az eljárás alá vont pénzintézetek (OTP, Erste, MKB, Raiffeisen, CIB, Unicredit Bank és Fundamenta-Lakáskassza) azon termékeinek kamatát tüntették fel, amelyeket a devizahitelek kiváltására lehetett igényelni. Ahol nem volt külön e célra igénybe vehető hitel, ott az összes adott esetben folyósítható (szabadfelhasználású ingatlanfedezetes, illetve lakáscélú) kölcsön átlagkamatát vizsgálták. Szerepel az ábrán a Budapest Bank ilyen termékének a kondíciója is, mivel a GVH által a múlt héten lefolytatott helyszíni szemle pénzintézetre és a Takarékbankra is kiterjedt a Napi Gazdaság információja szerint. Ez utóbbi bank ellen azonban nem folyik eljárás.
A feltüntetett adatok a Budapest Bank, a CIB és az OTP esetében az ingatlanfedezetes termékek átlagkamatát tartalmazzák, az Ersténél csak a hitelkiváltó termékek átlagadatai szerepelnek, a Raiffeisennél az Otthonvédelmi módozatokból a hitelkiváltásra felhasználhatókat vették figyelembe. Az MKB Bank, illetve az UniCredit adatait nem a teljes időszakban látható, amelynek oka az, hogy az MKB egyes termékeinél szeptember 28-ától, másoknál október 1-től nem fogadott be új kérelmet, az Unicredit pedig hitelkiváltó terméket csak november 1-től kínált.