<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
1p

Hazai szálláshelyek, vendéglátóegységek, figyelem!

Pályázzanak és nyerjenek díjat az ország legjelentősebb designversenyén - nevezzenek be a Klasszis TopDesign 2022 megmérettetésre!
Külföldi és hazai szakértőkből álló zsűri, bemutatkozási lehetőség a nagyközönségnek, exkluzív díjátadó gála.

Regisztráljon most!

Simor András szerint a Számvevőszék által "sugallt" jegybanki lépések felesleges köröket, az MNB céljait nem támogató monetáris lazítást és burkolt bankadót eredményeznének. A devizatartalékot lehet csökkenteni, de az jelenleg egy "biztosítás", így természetes, hogy ára van. A jegybank szerint a Számvevőszék túllépett és a hatáskörén és téves következtetéseket vont le.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) múlt héten jelentetett meg tanulmányt a monetáris politika lehetséges irányairól, Simor András hamarosan leköszönő jegybankelnök mai nyílt levelében finoman utalást tett Domokos László ÁSZ-elnöknek arra, hogy a jegybank stábja szívesen besegített volna a tanulmány elkészítésébe, hogy az "árnyaltabb következtetésekre jusson" a monetáris politikát illetően (a Számvevőszék azóta reagált, visszautasítják Simor "vádjait")

Simor András, leköszönő jegybankelnök



Jegybanki lazítás kamatvágás nélkül

Miért nem dolgoztak össze?
Az ÁSZ-tanulmányt amúgy abba a köntösbe bújtatták, hogy érdemes lenne új államadósság-számítási modellt bevezetni, valójában azonban leginkább arról szólt, milyen hatásai lehetnek annak, ha a jegybank hozzányúl tartalékaihoz.
Simor mai - szerkesztőségünknek is eljuttatott - levelében leszögezi, hogy az adósságszabályról a Költségvetési Tanácsban is érdemes lenne beszélgetni (ennek a jegybankelnök is a tagja). Egyetért abban, hogy az ÁSZ elnöke a tanulmánnyal nem akar a jegybanki vezetésnek üzenni, Simor szerint ugyanis ezzel magyar és uniós jogszabályokat sértene, túlmenve saját hatáskörén.

A kéthetes jegybanki kötvények korlátozása az ÁSZ szerint megfontolandó lenne, Simor András szerint azonban ez monetáris lazításnak megfelelő lépés lenne.

A bankok ugyanis a forintlikviditásuk elhelyezésére ez esetben az egynapos betéteket használnák, melynek kamata 1 százalékponttal a kéthetes alatt van, kvázi ez válna az irányadó kamattá ebben az esetben. Ennek hatására a forint gyengülne, az infláció pedig nőne - ami összeegyeztethetetlen a jegybank céljaival. Az ÁSZ tanulmánya szerint a kéthetes betétekhez való hozzáférés szűkítésével az MNB mérsékelni tudná veszteségeit (a tanulmány egyik sarkallatos megállapítása épp az, hogy a jegybank miközben teljesíti monetáris célkitűzéseit, nagy terhet ró az államháztartásra).

Az ÁSZ szerint a kéthetes kötvények korlátozásával a bankrendszer a likvidtőkéjét más eszközökbe, például állampapírba vagy hitelezésbe fektetné. Az MNB elnöke szerint e kijelentés mögött egy közkeletű tévedés áll, még pedig az, hogy a bankrendszer jegybankban elhelyezett likviditása a devizatartalék módosítása nélkül is változtatható, pedig ez nem így van. A bankok állampapír-vásárlásával az államkincstár likviditása ugyan nőne (a jegybankban vezetett Kincstári Egységes Számla növekedne, erre amúgy az MNB az alapkamatnak megfelelő kamatot fizet, tehát egyenlege nem javulna), de amint ezt a likviditást a Kincstár elkölti, a likviditásbővülés megint csak a bankrendszerben jelenne meg, és ezt a "felesleget" a bankok ismét az MNB-ben helyeznék el. Hiába vásárolnának tehát állampapírt a kereskedelmi bankok, az eredmény ugyanaz - kivéve, hogy a kéthetes kötvények korlátozása miatt emelkedne az amúgy is magas infláció és gyengülne az infláció. Hasonló körforgást indítana be a lakossági és vállalati hitelezés - tulajdonképpen eredmény nélkül. A Monetáris Tanács legutóbbi állásfoglalása szerint egyébként az alapkamat vágásával felszabadíthatóak a gazdaság szabad kapacitásai.

Simor szerint a kamatköltségek mérséklésére megfelelő eszköz volna a kötelező tartalékráta emelése és a kamat csökkentése (ennek kamata az irányadó kamattal megegyezik egyébként). Csakhogy a forrásköltségek ilyen jellegű csökkentése valójában a betétgyűjtésre kivetett "bankadónak" minősülne. Az MNB - az EKB ajánlásával összhangban - 2004 óta nem is hajt végre ilyen jellegű jövedelemelvonást a kötelező tartalékrátán keresztül. Ez végső soron amúgy is a hitelezés még erőteljesebb visszafogására ösztönözné a bankokat, ami egyáltalán nem segítené a növekedési fordulatot.

Simor: a devizatartalékot fokozatosan, de lehet csökkenteni

Az említett ÁSZ-tanulmány másik fontos kérdése, hogy indokolt-e vajon a devizatartalék ilyen magas szinten tartása. A költségvetésnek ugyanis ez nagy teher (az ÁSZ szerint 250 milliárdos), bár segíti a jegybankot az árstabilitás fenntartásában. Az MNB elnöke szerint a "devizatartalék biztosítás, és mint minden biztosításnak, ennek is megvan az ára". Simor szerint e nélkül az adósságfinanszírozás a gazdaság minden szereplője számára magasabb lenne. A devizatartalék csökkentésére akkor van lehetőség, ha az ország külföldi adósság és így sebezhetősége is csökken. Ez a folyamat pedig már elindult, így a tartalékszint fokozatosan mérsékelhető - írja a jegybankelnök. Az MNB a tartalékokat más gazdasági szereplők megtakarításaiból finanszírozza, de erre a magas külföldi adósság miatt szükség volt, illetve szükség van.



A hiánycél tartása így nehéz lesz

Az ÁSZ szerint az MNB eredménye könnyen negatívba fordulhat, hiszen a devizatartalék kihelyezésének kamatbevétele és a devizatartalékot finanszírozó források kamakiadásának különbsége annál nagyobb, minél magasabb a tartalék. Magyarul, a devizatartalék magasan tartásának valóban ára van, ezt pedig a költségvetésnek kell ellentételeznie (az MNB veszteségeit a büdzsé finanszírozza ugyanis). A tartalékok magasan tartása ugyanakkor hozzájárul a jegybanki célok eléréséhez (az ár- és a fizetőeszköz stabilitásának fenntartásához). Csakhogy Simor szerint az államháztartás egészét nézve a devizatartalék-tartás valós költsége nem a deviza és forintkamatok különbségéből, hanem a devizatartalékon elért kamat és a magyar állam által kibocsátott devizaadósság kamatának a különbségéből (az MNB-nek valóban vesztesége keletkezik a kamatkülönbségből, de az ÁSZ tanulmánya mindent az államháztartás stabilitása szempontjából vizsgálta). Az MNB szerint ha mindezt számba veszik a Számvevőszéknél, akkor könnyen rájöhetnek, hogy a devizatartalék fenntartásának költségei legkönnyebben a magyar állam által fizetett kockázati prémium csökkentésével érhetőek el.

Létező probléma, de van rá megoldás

Simor szerint az MNB vesztesége a következő években számottevő lehet, éppen ezért a problémafelvetés nagyon is releváns, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a monetáris politika céljainak eléréséről. A jegybank elnöke szerint ráadásul a veszteségek nehezen is tervezhetőek - az árfolyamhatás miatt -, ez pedig az EU-val szemben vállalt kötelezettségeink teljesítését, valamint az adósságszabály betartását is megnehezíti.

Simor szerint általánosságban elmondható, hogy a kiszámítható és a bizalmat növelő gazdaságpolitika mérsékli az országkockázati felárat, így lehetőség van az alapkamat további csökkentésére, vagyis a devizatartalék fenntartásának forrásköltségeinek mérséklésére - miközben a jegybanki célok sem sérülnek.

Tudják, hogy ez költségvetési kérdés is

A jegybank folyamatosan publikál előrejelzéseket, öt éves távlatban is, ez már rég az NGM illetékeseinél van. A kormány és az MNB együttműködése meglehetősen gördülékeny volt a forrásköltségek csökkentése ügyében az elmúlt időszakban is (ezt a jegybanktörvény módosításánál is figyelembe vették például). Az MNB kiadási költségei 40%-kal, a bankjegykiadás költségei 50%-kal csökkentek a Simor-éra alatt, összesen 50 milliárdos a lefaragás. A devizatartalék fenntartásából eredő költségek lefaragásán még lehet azonban dolgozni, az MNB elnöke szerint ehhez szükség lenne a szakmai és költségvetési szervek érdemi párbeszédére. Simor András szerint például, ha az ÁSZ "hatáskörét túllépve" az MNB illetékességébe tartozó ügyben ír tanulmányt, legalább annak publikálása előtt megvitathatná következtetéseit az jegybankkal, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra "téves vagy a közvéleményt félrevezető információk".

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Csányi Sándor nem érti, miért nem vonult még ki néhány bank az országból
Gáspár András | 2022. szeptember 22. 13:55
Csányi Sándor nem érti, egyes bankok miért nem vonultak még ki Magyarországról ilyen terhek mellett. Más szektorok sokkal jövedelmezőbbek, mégis a bankok nyakába varrták az extraprofitadót – ami a hitelezés visszafogásában is lecsapódhat. Az OTP mindezt persze túléli, de a hitelezésnek nem fog jót tenni.
Pénzügyi szektor Stratégia együttműködést kötött a MagNet és az SPB
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 21. 16:33
Stratégiai együttműködést kötött a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. (MagNet) és az SPB Befektetési Zrt. (SPB), amelynek keretében az SPB befektetési tanácsadási és portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújt a MagNet ügyfelei számára.
Pénzügyi szektor Izmosan indította a reggelt a forint
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 20. 07:38
Erősödött a forint kedd reggelre a főbb devizákkal szemben az előző esti árfolyamához képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Pénzügyi szektor Bank360: A kisbankoknál már 6-7 százalékos betéti kamatok is elérhetők
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 12. 09:20
Az emelkedő jegybanki alapkamatot követve a kisebb pénzintézetek is igyekeznek kedvezőbb betéti kamatokat kínálni ügyfeleiknek. A nagybankok egyelőre nem léptek jelentőset.
Pénzügyi szektor Kevesen akarnak hitelt, mértéktartóbbak lettek a bankok
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 9. 13:02
Idén júliusban már kisebb kamatmarzs mellett helyezték ki személyi hiteleiket a bankok, mint amekkora felárat a kormány a pandémia elején bevezetett kamatplafon idején engedélyezett nekik. Bár a legtöbb érv a komoly mértékű kamatemelés mellett szól, a money.hu szakértői szerint a bankok a szűkülő kereslet miatt csak vonakodva emelik a személyi kölcsönök kamatát, sőt kamatcsökkentésre is van példa.
Pénzügyi szektor Kiderült, mennyit vett ki a bankok zsebéből az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 5. 12:59
Alapvetően az extraprofitadó, valamint a romló hitelportfóliókra elszámolt veszteségképzés miatt a bankszektor jóval kisebb nyereséget ért el az elmúlt egy évben, mint azt megelőzően.
Pénzügyi szektor Meg sem lepődünk: rekordmagas volt az infláció augusztusban az Európai Unióban
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 31. 14:19
Az euróövezetben a fogyasztói árak rekordmértékben, 9,1 százalékkal nőttek augusztusban éves összevetésben - közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerdán előzetes adatként.
Pénzügyi szektor Brutális drágulás történt a lakáshiteleknél
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 26. 07:58
Az elmúlt fél évben a jegybanki kamatemelések jelentősen feltornázták a lakáshitelek árát: az új kölcsönöknél 30 százalékkal nőttek a törlesztőrészletek. A Bank360.hu kalkulációi alapján egy 20 millió forintos lakáshitel csaknem 10 millió forinttal többe kerül most, mint februárban.
Pénzügyi szektor Kritikus ponthoz érkezett a lakossági bankolás: mit hoz a jövő?
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 24. 14:39
A lakossági bankszektor jelentős változások kereszttüzében van és kritikus ponthoz érkezett.
Pénzügyi szektor A MagNet Bank átvette a Sopron Bank fiókjait
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 14. 15:03
Az év második felétől a Sopron Bank fiókhálózatával beolvadt a MagNet Bank Pest megyei fiókhálózatába.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG