1p
Simor András szerint a Számvevőszék által "sugallt" jegybanki lépések felesleges köröket, az MNB céljait nem támogató monetáris lazítást és burkolt bankadót eredményeznének. A devizatartalékot lehet csökkenteni, de az jelenleg egy "biztosítás", így természetes, hogy ára van. A jegybank szerint a Számvevőszék túllépett és a hatáskörén és téves következtetéseket vont le.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) múlt héten jelentetett meg tanulmányt a monetáris politika lehetséges irányairól, Simor András hamarosan leköszönő jegybankelnök mai nyílt levelében finoman utalást tett Domokos László ÁSZ-elnöknek arra, hogy a jegybank stábja szívesen besegített volna a tanulmány elkészítésébe, hogy az "árnyaltabb következtetésekre jusson" a monetáris politikát illetően (a Számvevőszék azóta reagált, visszautasítják Simor "vádjait")

Simor András, leköszönő jegybankelnök



Jegybanki lazítás kamatvágás nélkül

Miért nem dolgoztak össze?
Az ÁSZ-tanulmányt amúgy abba a köntösbe bújtatták, hogy érdemes lenne új államadósság-számítási modellt bevezetni, valójában azonban leginkább arról szólt, milyen hatásai lehetnek annak, ha a jegybank hozzányúl tartalékaihoz.
Simor mai - szerkesztőségünknek is eljuttatott - levelében leszögezi, hogy az adósságszabályról a Költségvetési Tanácsban is érdemes lenne beszélgetni (ennek a jegybankelnök is a tagja). Egyetért abban, hogy az ÁSZ elnöke a tanulmánnyal nem akar a jegybanki vezetésnek üzenni, Simor szerint ugyanis ezzel magyar és uniós jogszabályokat sértene, túlmenve saját hatáskörén.

A kéthetes jegybanki kötvények korlátozása az ÁSZ szerint megfontolandó lenne, Simor András szerint azonban ez monetáris lazításnak megfelelő lépés lenne.

A bankok ugyanis a forintlikviditásuk elhelyezésére ez esetben az egynapos betéteket használnák, melynek kamata 1 százalékponttal a kéthetes alatt van, kvázi ez válna az irányadó kamattá ebben az esetben. Ennek hatására a forint gyengülne, az infláció pedig nőne - ami összeegyeztethetetlen a jegybank céljaival. Az ÁSZ tanulmánya szerint a kéthetes betétekhez való hozzáférés szűkítésével az MNB mérsékelni tudná veszteségeit (a tanulmány egyik sarkallatos megállapítása épp az, hogy a jegybank miközben teljesíti monetáris célkitűzéseit, nagy terhet ró az államháztartásra).

Az ÁSZ szerint a kéthetes kötvények korlátozásával a bankrendszer a likvidtőkéjét más eszközökbe, például állampapírba vagy hitelezésbe fektetné. Az MNB elnöke szerint e kijelentés mögött egy közkeletű tévedés áll, még pedig az, hogy a bankrendszer jegybankban elhelyezett likviditása a devizatartalék módosítása nélkül is változtatható, pedig ez nem így van. A bankok állampapír-vásárlásával az államkincstár likviditása ugyan nőne (a jegybankban vezetett Kincstári Egységes Számla növekedne, erre amúgy az MNB az alapkamatnak megfelelő kamatot fizet, tehát egyenlege nem javulna), de amint ezt a likviditást a Kincstár elkölti, a likviditásbővülés megint csak a bankrendszerben jelenne meg, és ezt a "felesleget" a bankok ismét az MNB-ben helyeznék el. Hiába vásárolnának tehát állampapírt a kereskedelmi bankok, az eredmény ugyanaz - kivéve, hogy a kéthetes kötvények korlátozása miatt emelkedne az amúgy is magas infláció és gyengülne az infláció. Hasonló körforgást indítana be a lakossági és vállalati hitelezés - tulajdonképpen eredmény nélkül. A Monetáris Tanács legutóbbi állásfoglalása szerint egyébként az alapkamat vágásával felszabadíthatóak a gazdaság szabad kapacitásai.

Simor szerint a kamatköltségek mérséklésére megfelelő eszköz volna a kötelező tartalékráta emelése és a kamat csökkentése (ennek kamata az irányadó kamattal megegyezik egyébként). Csakhogy a forrásköltségek ilyen jellegű csökkentése valójában a betétgyűjtésre kivetett "bankadónak" minősülne. Az MNB - az EKB ajánlásával összhangban - 2004 óta nem is hajt végre ilyen jellegű jövedelemelvonást a kötelező tartalékrátán keresztül. Ez végső soron amúgy is a hitelezés még erőteljesebb visszafogására ösztönözné a bankokat, ami egyáltalán nem segítené a növekedési fordulatot.

Simor: a devizatartalékot fokozatosan, de lehet csökkenteni

Az említett ÁSZ-tanulmány másik fontos kérdése, hogy indokolt-e vajon a devizatartalék ilyen magas szinten tartása. A költségvetésnek ugyanis ez nagy teher (az ÁSZ szerint 250 milliárdos), bár segíti a jegybankot az árstabilitás fenntartásában. Az MNB elnöke szerint a "devizatartalék biztosítás, és mint minden biztosításnak, ennek is megvan az ára". Simor szerint e nélkül az adósságfinanszírozás a gazdaság minden szereplője számára magasabb lenne. A devizatartalék csökkentésére akkor van lehetőség, ha az ország külföldi adósság és így sebezhetősége is csökken. Ez a folyamat pedig már elindult, így a tartalékszint fokozatosan mérsékelhető - írja a jegybankelnök. Az MNB a tartalékokat más gazdasági szereplők megtakarításaiból finanszírozza, de erre a magas külföldi adósság miatt szükség volt, illetve szükség van.



A hiánycél tartása így nehéz lesz

Az ÁSZ szerint az MNB eredménye könnyen negatívba fordulhat, hiszen a devizatartalék kihelyezésének kamatbevétele és a devizatartalékot finanszírozó források kamakiadásának különbsége annál nagyobb, minél magasabb a tartalék. Magyarul, a devizatartalék magasan tartásának valóban ára van, ezt pedig a költségvetésnek kell ellentételeznie (az MNB veszteségeit a büdzsé finanszírozza ugyanis). A tartalékok magasan tartása ugyanakkor hozzájárul a jegybanki célok eléréséhez (az ár- és a fizetőeszköz stabilitásának fenntartásához). Csakhogy Simor szerint az államháztartás egészét nézve a devizatartalék-tartás valós költsége nem a deviza és forintkamatok különbségéből, hanem a devizatartalékon elért kamat és a magyar állam által kibocsátott devizaadósság kamatának a különbségéből (az MNB-nek valóban vesztesége keletkezik a kamatkülönbségből, de az ÁSZ tanulmánya mindent az államháztartás stabilitása szempontjából vizsgálta). Az MNB szerint ha mindezt számba veszik a Számvevőszéknél, akkor könnyen rájöhetnek, hogy a devizatartalék fenntartásának költségei legkönnyebben a magyar állam által fizetett kockázati prémium csökkentésével érhetőek el.

Létező probléma, de van rá megoldás

Simor szerint az MNB vesztesége a következő években számottevő lehet, éppen ezért a problémafelvetés nagyon is releváns, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a monetáris politika céljainak eléréséről. A jegybank elnöke szerint ráadásul a veszteségek nehezen is tervezhetőek - az árfolyamhatás miatt -, ez pedig az EU-val szemben vállalt kötelezettségeink teljesítését, valamint az adósságszabály betartását is megnehezíti.

Simor szerint általánosságban elmondható, hogy a kiszámítható és a bizalmat növelő gazdaságpolitika mérsékli az országkockázati felárat, így lehetőség van az alapkamat további csökkentésére, vagyis a devizatartalék fenntartásának forrásköltségeinek mérséklésére - miközben a jegybanki célok sem sérülnek.

Tudják, hogy ez költségvetési kérdés is

A jegybank folyamatosan publikál előrejelzéseket, öt éves távlatban is, ez már rég az NGM illetékeseinél van. A kormány és az MNB együttműködése meglehetősen gördülékeny volt a forrásköltségek csökkentése ügyében az elmúlt időszakban is (ezt a jegybanktörvény módosításánál is figyelembe vették például). Az MNB kiadási költségei 40%-kal, a bankjegykiadás költségei 50%-kal csökkentek a Simor-éra alatt, összesen 50 milliárdos a lefaragás. A devizatartalék fenntartásából eredő költségek lefaragásán még lehet azonban dolgozni, az MNB elnöke szerint ehhez szükség lenne a szakmai és költségvetési szervek érdemi párbeszédére. Simor András szerint például, ha az ÁSZ "hatáskörét túllépve" az MNB illetékességébe tartozó ügyben ír tanulmányt, legalább annak publikálása előtt megvitathatná következtetéseit az jegybankkal, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra "téves vagy a közvéleményt félrevezető információk".

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Fontos változás jön az OTP fintech cégénél
Herman Bernadett | 2025. július 1. 12:50
Július 1-től SimplePay Zrt. néven folytatja a működést a fizetési megoldásokat fejlesztő és üzemeltető OTP Mobil Kft. Mostantól SimplePay márkanév alatt egységesítik a vállalkozásoknak kínált digitális fizetési megoldásokat.
Pénzügyi szektor Új korszak indul a bankolásban, minden bankszámlás érintett
Herman Bernadett | 2025. július 1. 12:41
Elindult a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) működésének első szakasza, amely a legkorszerűbb technológiát felhasználva, a másodperc tört része alatt képes felismerni a banki utalásokat célzó csalásokat. A nemzetközi szinten is egyedülálló rendszer része a jegybank „öt csapás” intézkedéssorozatának, amelyet Varga Mihály jegybankelnök jelentett be június elején.
Pénzügyi szektor Meghosszabbították a kamatstopot, de szükség van rá?
Herman Bernadett | 2025. június 30. 20:14
Marad az év végéig a kamatstop. A kormány 300 ezer megmenekített családról beszél, a valóságban ennek a tizede sem szorul rá az intézkedésre. Az immár több száz milliárd forintos, nagyrészt fölösleges adósmentés összegét hasznosabban is el lehetne költeni – erről is beszélt főmunkatársunk, Herman Bernadett a Trend FM héfői adásában. 
Pénzügyi szektor Az amerikai GDP a vártnál is jobban csökkent az első negyedévben
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 16:21
Az idei első negyedévben az eddig becsültnél jelentősebben, 0,5 százalékkal csökkent évesítve az Egyesült Államok hazai összterméke (GDP) a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai hivatala, a Bureau of Economic Analysis csütörtökön ismertetett végleges adata szerint.
Pénzügyi szektor Új adószabályok jönnek – ezeket érdemes tudni
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 14:21
A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett új adócsomag. A jogszabály számos, eddig veszélyhelyzeti rendeletben szabályozott előírást emelt törvényi szintre, és több ponton is módosította a már érvényben lévő adózási és számviteli szabályokat. Szakértő foglalja össze a legfontosabb változásokat.
Pénzügyi szektor Különleges engedélyt adtak a világ legrégebbi bankjának
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 16:04
Az Európai Központi Bank (EKB) feltételekkel ugyan, de engedélyezte az olasz Monte dei Paschi di Siena (MPS), a világ legrégebbi, ma is működő, 1472-ben alapított bankjának azt a tervét, hogy fölvásárolja nagyobbik versenytársát, az 1946-ban alapított Mediobanca Banca di Credito Finanziario pénzintézetet.
Pénzügyi szektor Nagy bejelentésekre készül a Hungarikum Alkusz
Herman Bernadett | 2025. június 25. 15:02
Felvásárlások, tőzsdére lépés, a közvetítői szakma presztízsének javítása, szabályozókkal való együttműködés az extraprofitadó jövőbeli helyzetéről – Keszthelyi Erik, a Hungarikum Alkusz elnök-vezérigazgatója komoly célokat tűzött ki maga elé. Az extraprofitadót kivezetné 2027-től, mert a szektorban és a biztosítókban bizonytalanság van, ami visszaveti az iparágban a fejlesztéseket. 
Pénzügyi szektor Tovább erősödik a rendkívüli összefogás: az Allianz Hungária is csatlakozott
Natív tartalom | 2025. június 24. 16:40
Egyre több hazai biztosító ismeri fel azt, hogy a jövő biztosítási szakembereinek képzése nemcsak egy vállalat belső érdeke, hanem az egész szektor versenyképességének záloga és közös felelőssége. Az Allianz Hungária csatlakozásával már öt meghatározó piaci szereplő sorakozott fel a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) átfogó, felsőfokú képzési programja mellé. A kezdeményezés célja nem kevesebb, mint a magyar biztosítási kultúra színvonalának érdemi emelése, a szakma presztízsének visszaépítése, és egy olyan tanácsadói utánpótlás biztosítása, amely képes érdemben válaszolni a jövő ügyféligényeire.
Pénzügyi szektor Global Capital: ismét Magyarország a régió legjobb kötvénykibocsátója
Privátbankár.hu | 2025. június 19. 16:07
A januári 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátással összefüggésben az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) munkáját két szakmai díjjal ismerte el a Global Capital nemzetközi pénzügyi szaklap – tájékoztatta az MTI-t az ÁKK csütörtökön.
Pénzügyi szektor Szebb arcát mutatja a szomszédunkban az infláció
Privátbankár.hu | 2025. június 19. 15:46
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme az előzetes becsléssel összhangban 3,0 százalék volt májusban, miután áprilisban 3,1 százalékos emelkedést jegyeztek fel – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) végleges adataiból.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG