Spanyol bankokat minősített le az S&P, recesszióban a gazdaság
Tizenhat spanyol bankot minősített le hétfőn a Standard&Poor's azzal az indoklással, hogy nemzetközi pénzügyi körökben az utóbbi hetekben romlott az ország megítélése. Az ország két legnagyobb bankja - Banco Santander, Banco Bilbao Vizcaya Argentaria - két fokozattal rosszabb minősítést kapott.
A hiteliminősítő néhány napja megvonta Spanyolország elsőrendű adósbesorolását, meredeken rontva egyben a spanyol gazdaságra adott teljesítmény-előrejelzését is. A cég most már két éves recessziót vár Spanyolországban, és arra számít, hogy a spanyol gazdaság teljesítményének visszaesése a spanyol költségvetési helyzet további romlását fogja okozni. Az S&P szerint növekszik annak a kockázata is, hogy a spanyol bankrendszer további kormányzati segítségre szorul.
A hétfőn megjelent makroadatok is ezt támasztják alá: gyakorlatilag recesszióba került a spanyol gazdaság, mert a statisztikai adatok szerint az első negyedévben 0,3 százalékkal csökkent a hazai össztermék (GDP) a tavalyi év utolsó három hónapjához képest, amikor szintén 0,3 százalékkal zsugorodott. Definíció szerint egy gazdaságot akkor tekintenek recesszióban lévőnek, ha két egymást követő negyedévben hanyatlik a teljesítménye.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülésén – az elemzői várakozásoknak megfelelően – 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot. Az inflációs adatokra pillantva mindez meglepő lehet: a 2022-2023-as drasztikus áremelkedés kora leáldozott, még ha a fogyasztók inflációs érzékelése továbbra is magas.
A bankkártyát már szinte csak vásárlásra használják a magyarok, 26 vásárlásra jut egy készpénzfelvétel. Egyre többen digitalizálják a bankkártyát a mobiltelefonba, és terjed az ATM-es készpénzbefizetés is. A kiberbűnözők támadásait is sikerült valamelyest visszaszorítani.
Az 1500 milliárdos profitból csaknem 500 milliárd volt az osztalék, ami nagyrészt külföldről jött. A maradék 1000 milliárdos idehaza megtermelet nyereséghez hasonló nagyságrendű összeget fizettek be a bankok mindenféle különadó címén az államkasszába – írja az Mfor.hu.