| Miről szól a program?A Magyar Nemzeti Bank kétéves lejáratú fedezett hitellel, új, univerzális jelzáloglevél-vásárlási program indításával és a fedezeti kör bővítésével kész ellensúlyozni a bankok hitelezési képességének az elmúlt időszakban megfigyelt gyengülését - jelentették be február 15-én. Részletek >> |
Február 15-én az MNB bejelentette, hogy két új eszközt fog bevezetni a közeljövőben. A piac nagyon pozitívan fogadta az új monetáris politikai eszközöket: az állampapírhozamok azonnal jelentősen estek (30-40 bázisponttal) és a forint is erősödött.
Az OTP Bank elemzési központjában azonban úgy vélik, hogy a piaci szereplők félreértették az új programok jelentőségét és hatását, és helytelenül EKB-szerű eszközökként értelmezték azokat. Az MNB lépése inkább egy pozitív jelzés, miszerint a jegybank vezetése minden tőle telhetőt megtesz (a jelenlegi monetáris keretrendszer keretein belül) a hitelezési aktivitás fellendítésének támogatására. Az OTP elemzői szerint a nagyobb bankok nem fogják igénybe venni ezeket az eszközöket az állampapírok refinanszírozására, így nem számítanak további pozitív hatásra sem a devizapiacon, sem az állampapírpiacon.
Az indokok között a szakértők kifejtik: a már létező forint likviditási tenderek kihasználtsága lényegében nulla, nehéz elképzelni, hogy a futamidő növelésével a kép alapvetően megváltozna. Az egy napos betétek és az FX-swap tenderek kihasználtsága egyfajta szezonalitást mutat: a külföldi anyabankok számviteli megfontolásokból bizonyos pénzösszegeket átmenetileg kivonnak a hazai bankokból. Emiatt általában csökken a két hetes MNB kötvények állománya, növekszik az egy napos betét és az FX-swapok kihasználása is. Mindazonáltal 2011 végén ez a jelenség egyszerre lépett fel a piaci turbulenciával, így nehéz ezeket szétválasztani egymástól.
A vállalati hitelezési aktivitás ráadásul csak kis mértékben múlik a likviditáson, a fő akadály a bankok kockázatvállalási hajlandósága, ezek az új eszközök csak marginálisan fogják növelni a hitelezést (ahogy erre az MNB is felhívta a figyelmet, illetve a PSZÁF értékelésében is szerepelt).
A legfontosabb különbség az EKB-hoz képest azonban az, hogy az EKB az eszközoldalon irányítja a pénzpiacok működését (azaz refinanszírozást nyújt a bankoknak), míg az MNB a forrásoldalon teszi ugyanezt (betétet fogad el a bankoktól). Ez azt jelenti, hogy a magyar bankrendszer tele van likviditással, szemben az eurózóna bankjaival.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
