A kifizetést az Európai Unió Bizottsága által az állami tőkejuttatással kapcsolatban folytatott eljárás tette szükségessé. Az FHB azt várja, hogy a Bizottság eljárása a lehető legrövidebb időn belül azzal a megállapítással zárul le, hogy a tőkeemelés formájában nyújtott állami támogatás és annak felhasználása összhangban volt a vonatkozó uniós szabályokkal.
A közlemény emlékeztet, hogy az FHB és a magyar állam 2010. október 28-án megállapodást kötött az állami tőkejuttatás után fizetendő ellenszolgáltatásról, amelyet a késedelmi kamattal együtt akkor megfizetett. A mostani megállapodásra a pótlólagos fizetésről az EU Bizottság által a magyar állam ellen indított eljárás alapján került sor.
Az FHB 2009 márciusában két támogatási intézkedés kedvezményezettje volt: 120 milliárd forint hitelhez jutott, és 30 milliárd forintos tőkeinjekcióban részesült. Magyarország álláspontja szerint az intézkedések a bankokat támogató hatályos likviditási és feltőkésítési programok keretébe tartoztak, ezért az intézkedéseket nem jelentette be jóváhagyásra. Az Európai Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy a tőkeinjekciót nem a garanciavállalási és feltőkésítési program feltételei alapján ítélték oda, ezért annyiban jogellenes állami támogatásnak minősül, hogy nem kapott uniós jóváhagyást az odaítélés előtt. A 30 milliárd forintos állami tőkeemelés ellenében kibocsátott részvényeket az FHB 2010 tavaszán visszavásárolta, majd bevonta.
A magyar kormány tavaly júniusban a brüsszeli bizottsággal folytatott levélváltást követően benyújtotta a bank szerkezetátalakítási tervét, amelynek előzetes vizsgálata alapján a bizottságnak kétségei voltak afelől, hogy a bank által az államnak a tőkeemelésért fizetett ellentételezés elegendő volt-e, és lehetővé tette-e a bank saját hozzájárulását a szerkezetátalakításhoz.
Álmos a tőzsde, virgonc a forint. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
