|
| Wolf László a Privátbankár.hu egy korábbi rendezvényén |
Wolf László, az OTP vezérigazgató-helyettese a Trend FM Nap Vendége című műsorának vendége volt.
Az OTP további bankokat venne - mi alapján vásárolnak?
A megtérülést vizsgálja az OTP, amikor bankot vesz - mondta el Wolf László. A társaság nemrég két pénzintézet akvizícióját jelentette be - Albániában és Bulgáriában terjeszkednek, ha megkapják a szükséges engedélyeket. Bulgáriában ez már a második pénzintézet, ami az OTP tulajdonába kerül; az akvizíció után a két bankot egyesítik, így növelve a piaci részesedést és a nyereséget. Amikor az OTP belép egy piacra, olyan célpontot választ, hogy lehetőleg rögtön a vezető bankok közé kerüljön - nem akarnak kis bankkal jelen lenni, azt hosszú távon nem látják kifizetődőnek. A stratégia működik: a külföldi bankok hozzájárulása a csoport nyereségéhez évről évre növekszik, idén az első félévben minden leány nyereséget termelt - emlékeztetett Wolf László. Piaci turbulenciák ugyan vannak, de az OTP elég tőkeerős ahhoz, hogy ezeket átvészelje.
AZ OTP az elmúlt 10 évben az eszközállománya alapján a régió hatodik legnagyobbjává vált, ezt a szintet régóta tartja is. Az, hogy mekkora vállalatcsoportot építenek, az függ a menedzsment kapacitásától is - Wolf László szerint ezt még nem nőtte túl az OTP, ezért további növekedést terveznek. Csányi Sándor elnök nemrég azt mondta, öt bankot tervez venni a régióban a társaság, ebből egyelőre kettő van meg - a felvetésre azt mondta Wolf László, hogy dolgoznak rajta, látják is a lehetőségeket a vásárlásra.
A válság előtti szinten a vállalati hitelezés - és tovább bővül
Wolf László szerint Magyarországon a GDP-hez mért hitelpenetráció részben azért van az alacsonyabbak között nemzetközi összehasonlításban, mert jelentősebb a külföldi tőke szerepe a feldolgozóipari szektorban; ezeknél a cégeknél pedig az a jellemző, hogy a külföldi befektető az anyavállalaton keresztül finanszírozza a beruházásait. Az Audinak például nincs jelentős mértékű hitele magyar bankoknál, a legtöbb nagy cégre is ez jellemző. Másrészt a nagy külföldi cégeket gyakran nem bankok finanszírozzák hitelből, hanem kötvényeket bocsátanak ki.
A hazai kkv-szektor (és tulajdonképpen a teljes vállalati szektor) hitelezése az utóbbi időben mindenesetre felfutott: az OTP adatai szerint az első félévben 10 százalékos volt a növekedés. A vállalati hitelek állománya már elérte a válság előtti szintet és további növekedésre számítanak. Ebben Wolf László nem lát komoly kockázatot: a vállalati hitelpenetráció Magyarországon 17 százalék körüli, ami meglehetősen alacsony - biztosan nem mondható, hogy túlfűtött lenne a piac. Ez körülbelül az eurózóna átlagának a fele.
Az OTP-nél a beruházási hitelek iránti érdeklődés bővülését tapasztalják: a vállalatok a meglévő fizikai kapacitásai, gép- és eszközállománya már nem elég a további növekedéshez, azokat bővíteni kell. A munkaerőhiány a termelékenység növelésére sarkallja a cégeket, amihez forrásokra van szükség. A vállalati hitelek egyébként nagyon alacsony kamatok mellett érhetőek el, miközben a piacon van egy jelentős likviditás is - ez biztosan nem gátja a hitelezés bővülésének, mondta Wolf László.
A magyar kkv-szektor erősen tőkehiányos ágazat hírében áll, ez azonban Wolf szerint nem ilyen egyértelmű: a szektor helyzete sokat javult az elmúlt években, megvannak azok a szereplők, akik tőkével jól ellátottak. Sokszor azért nem vesznek fel hitelt a cégek, mert maguk is kockázatnak tekintik - ha valami gond támad az üzlettel, a piaccal, akkor a cég nehéz helyzetbe kerülhet, ha nem tudja fizetni hitelét. Wolf László szerint ezért érdemes lenne a hitel-tőke-konverzió lehetőségeit aktívabban segíteni: előfordulhat, hogy a finanszírozásért cserébe egy új tulajdonos jelenik meg a cégben, aki kezébe a követelés kerül, de a cég ezután is tovább élhetne és növekedhetne.
A bankfiók nem szűnik meg, csak átalakul - nem félnek a fintechtől
A digitalizáció térhódítását a lakossági és vállalati ügyfelek körében is látják, de Wolf László arra nem lát sok esélyt, hogy a következő években a bankfiókok száma radikálisan csökkenjen. A bankfiókok szerepe azonban valóban átalakul: nem azért járnak majd az emberek bankba, hogy pénzt utaljanak át vagy értékpapírt vegyenek, hanem azért, hogy megkonzultáljanak egy bonyolultabb ügyet az ügyintézővel. Emellett az is fontos szempont, hogy az ügyfelek bizalma nagyobb az olyan bankok iránt, amelyeknek látják is a fizikai jelenlétét - mondta nemzetközi kutatásokra hivatkozva Wolf László.
A fintech-cégekkel az OTP inkább együttműködik, sokkal kevésbé látnak bennük versenytársakat, mint néhány évvel ezelőtt - maga az OTP is alapít "fintech-szerű" cégeket.
A teljes beszélgetést a Trend FM honlapján hallgathatja meg >>
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
