Az óvatosság és a korrekciós tételek miatt szomorú OTP-számok

A várakozásokat 9 százalékkal felülmúló, s összességében 7 százalékkal 272,46 milliárdra jutó kockázati költségugrásnak köszönhetően az 78,418 milliárdos elemzői konszenzusnál 18,25 százalékkal gyengébb, 64,108 milliárd forintos konszolidált eredményről számolt be az OTP Bank. A negyedik negyedévben a bázisév 70,28 és az elemzői konszenzus 69 milliárdos kockázati költsége helyett 91 milliárdos adatot szerepetető társaság utolsó három hónapnyi eredménye alig 1,4 milliárd forinttal tudott hozzájárulni a csoport 2013-as teljesítményéhez – a III. negyedévben még 10,9 milliárd forint volt a háromhavi konszolidált profit. Az eredmény annak a fényében tűnik igen gyengének, hogy az elemzők már jó előre beszámolták és nagyságrendileg pontosan meghatározták (kicsit még felül is lőtték) a korrekciós tételek összegét, amelyek ugyanakkor közel háromszorosukra emelkedtek egy év alatt és 81,775 milliárd forinttal apasztották a legnagyobb magyarországi bank profitját.

Korrekciós tényezők

A gyorsjelentés szerint a korrekciós tételeken belül komoly tétel volt a 2013. első negyedévben egy összegben elszámolt 28,9 milliárd forintnyi magyarországi pénzintézeti különadó, míg a második negyedévben a rendkívüli, 13,2 milliárd forintos egyszeri tranzakciós illetéket is le kellett írni. A z egymilliárdos szlovák bankadó ehhez képest „jelentéktelen” tételnek számít. A harmadik negyedévben leírásra került az ukrán leánybank 64 milliárdos goodwilljéből 37,2 milliárd forint. A várakozásoknak megfelelően a negyedik negyedévet csúfítja a 3,2 milliárdos GVH-bírság, amelyet annak ellenére be kellett fizetni, hogy a bank természetesen megtámadta a végtörlesztéshez kapcsolódó hitelnyújtás kapcsán a versenyhivatal által vélelmezett kartell-döntést. Az utolsó jelentősebb korrekciós tétel pedig az OTP Core által fizetendő, az általános kockázati céltartalék eredménytartalékba történő átvezetéséhez kapcsolódó egyszeri, 5,5 milliárd forintos adóteher volt.

Üzleti adatsorok: rendben

A pénzintézet üzleti eredményei ugyanakkor messze jól állnak: az éves konszolidált bevétel egyedi tételek nélkül 865 milliárd forintra, 2 százalékkal nőtt. A bankcsoport nettó kamatbevétele az utolsó három hónap alatt ugyan negyedéves és éves alapon ugyan 4 százalékkal zsugorodott, ám az év végi 656,1 milliárdos adat 3 milliárdos növekedést mutat (főleg az orosz és az ukrán teljesítménynek köszönhetően) – miközben az ügyfélhitelek állománya ugyanezen a soron 3 százalékos visszaesést mutat. A nettó díj- és jutalékbevételek ugyanakkor számottevően, 10 százalékkal 166,94 milliárd forintra emelkedtek az elmúlt év során.

A bank betétállománya az utolsó negyedévben és az év egészét tekintve 5 százalékkal növekedni tudott, a bank elsősorban Romániában és Szerbiában tudta leginkább növelni a betétállományt, de a két húzóbank az OTP Core és a bolgár DSK állománygyarapodása is 5, illetve 6 százalékos volt a vizsgált időszakban. A 6,866 milliárdos konszolidált betétállomány azt jelenti, hogy az OTP nettó hitel/betét rátája (ahová a lakossági kötvények is beleszámítanak) 95 százalékról 89 százalékra javult. (Az anyabanknál a lakossági betétek állományának 5 százalékos visszaesését bőven ellensúlyozta a vállalati betétek 20 százalékos gyarapodása – ennek nyomán az OTP Bank Zrt. nettó hitel/betét mutatója további 7 százalékkal 66 százalékra csökkent.

Túlzott biztonság a céltartalékolásnál?

Ami pedig a fenn már jelzett kockázati költségek alakulását illeti: a gyorsjelentés szerint a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya az év második felében már egyértelmű csökkenésnek indult, ezt a hitelportfolió zsugorodása miatt év/év alapon még nem érezni. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya az év végén19,8% volt. Ezen belül Magyarországon 1,3, Bulgáriában 1,7, Oroszországban 1,5 százalékos volt a 90+-ps hitelállomány növekedése, a december végi adatsor ugyanakkor Ukrajnában 1,8 százalékos javulást mutat. Az árfolyamszűrt adatokat vizsgálva ugyanakkor a nem teljesítő hitelek állománya 222 milliárd forintról 190 milliárd forintra csökkent, a javulásban a 90+-os százalékos mutatókban Budapesten 75, Szófiában 23, Kijevben 32 bázispontos volt az állományjavulás. (A fenti adatsor nyomán a kockázati költségek komoly mérvű IV. negyedévi megugrása vélhetően összefügghet az Európai Bankfelügyelet által 2014. végére megkövetelt céltartalékolási elvárásokkal.) Ami bizonyos, az intézkedések hatására a 90 napon túl késedelmes hitelek céltartalékkal való fedezettsége csoportszinten 44 bázisponttal, 84,4 százalékra javult. A konzervatív tartalékolásról híres bank 14,3 százalékponttal növelte a céltartalék-szintet Oroszországban, míg Szerbiában 26,8 százalékpontos volt a korrekció. Magyarországon és Bulgáriában 33 bázisponttal javult a rossz hitelek fedezettségi mutatója.

OTP Core: nagyon megy

Ami a magyarországi alaptevékenységet illeti: a korrekciós tételek nélkül az OTP Bank 21 százalékkal növekvő 114,88 milliárd forintos nettó profitot mondhat magáénak, ebből a negyedik negyedév eredménye 27,3 milliárd forint volt, ami harmadával múlja felül a 2012. év utolsó negyedévi eredményét. A nettó kamatbevétel (az állománycsökkenés mellett főleg a jegybanki kamatcsökkentés marzs-zsugorító hatására visszavezetve) 7 százalékkal 273,3 milliárdra zsugorodott, míg a jutaléksoron a 91,5 milliárdos adat 7 százalékos növekedést mutat. A profitugrást egyértelműen a kockázati költségek 40 százalékos mérséklődésének tudható be: egy év alatt 90 milliárdról 54 milliárdra csökkent az OTP Core kockázati mutatója. Az anyabank működési eredménye ugyanakkor 8 százalékos mérséklődést mutat, amelyben a kamateredmények már jelezett elmaradása és a működési költségek 4 százalékos emelkedése a fő ludas. (Csoportszinten a hazainál nagyobb, 6 százalékos volt a működési költség-emelkedés.)

A hitelportfolión belül a jelzáloghitelek 9, a fogyasztási hitelek 5 százalékos visszaesést mutat, míg az önkormányzati adósságrendezés nyomán az OTP helyhatósági hitelállománya 21 százalékkal zsugorodott – a 211 milliárdos év végi állomány közel fele, 102 milliárd forint esetében viszont így már az állam az adós. A vállalati hitelállomány ugyanakkor 8 százalékos bővülést tudott felmutatni, miközben az NHP-val megsegített hazai bankszektor OTP nélkül számított állománya hasonló méretű csökkenést mutatott.

A Bankcsoport számviteli eredményén belül a 2012-es 68 után 2013-ban 24 milliárdra csökkent a magyarországi alaptevékenység eredménye, de a külföldi leányvállalatok eredménye is (2012: 60, 2013: 24 milliárd forint). A fentiek okán a külföldi leányvállalatok profit-hozzájárulása a 2012-es 49 százalékról 37 százalékra mérséklődött.