A magyar bankszektor – tájkép csata alatt címmel tartott előadást Felcsuti Péter, a Bankszövetség korábbi elnöke, a Raiffeisen Bank volt vezetője a Közgazdász-vándorgyűlésen.

Tényleg az számít, magyar-e a tulajdonos?

A külföldi tulajdon a bankszektorban egyszerre áldás és átok – értett egyet Balog Ádám MNB-alelnökkel Felcsuti. Ennek ellenére nem nagyon lehet kapcsolatot létesíteni teljesítmény vagy misszió és a tulajdonosi kör között. Egyébként a magyar bankszektorban lényegesen alacsonyabb a külföldi tulajdonosok részaránya, mint a régióban (és ez korábban, az MKB megvásárlása előtt is így volt).

Arra érdemes felfigyelni, hogy minden országban nő a hitel/GDP ráta, kivéve Romániában és nálunk – a csökkenésben elsők vagyunk a régióban (Visegrádi országok + Románia). Az OTP pedig az átlagnál is jobban csökkentette hitelezési tevékenységét, pedig nem külföldi bank – nem ezen múlik tehát a hitelezési aktivitás.

Extraprofit vagy kisajátítás?

Ami az „extraprofit mítoszát” illeti: bizonyos években bizonyos kereskedelmi bankok átlag fölötti nyereséget hoztak, de az elmúlt 10-20 évben a bankszektor egésze a mérlegadatok szerint nem volt kiemelkedően nyereséges.

A politikusok szívesen emlegetnek a bankok kapcsán közteherviselést, a bankrendszerre kirótt terhek azonban inkább kisajátításnak minősíthetőek -  az elmúlt években 10 féle jogcímen több mint 1200 milliárd forintot vontak el tőlük.

Zombik lesznek a magyar bankok?

2011-ben úgy tűnt, a magyar bankrendszer zombivá válik: ez Felcsuti Péter szerint azt jelenti, hogy a bankok alapvető társadalmi missziójukat nem teljesítik. Az elmúlt 3 évben ez a helyzet nem javult, hanem inkább romlott. Nagyon sok múlik azon, milyen gazdaságpolitikai, politikai döntések következnek.