A Magyar Nemzeti Bank jövőképe a magyar bankszektorról – ez volt a címe Balog Ádám MNB-alelnök előadásának címe, amelyet a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott meg.
A magyar bankrendszerre vonatkozó hosszú távú jövőkép: a vitatott 10 pont
Közhely, hogy a bankrendszer természeténél fogva prociklikus: egy válság során mélyebbre tudja rántani a gazdaságot, mint amit maga a válság indokolna, más esetben pedig a gazdaság túlfűtöttségét felerősíti. A jegybank szerint ez azonban kisimítható – mégpedig úgy, hogy illeszkedjen a gazdaság fenntarthatóságához.
Ennek érdekében megfogalmaztak 10 elérendő célt, ami sok vitát váltott ki - ebből Balog Ádám azt a hármat emelte ki előadásában, ami a legvitatottabb volt.
Korábbi összeállításunk a témában: 10 dolgot szeretnének Matolcsy emberei: ettől lesz jó a bankrendszer >>
1. A tulajdonosi szerkezet
A külföldi tulajdonnak vannak előnyei: elősegítheti a versenyt, új termékeket, technológiákat importálhat, valamint tőkehiány esetén a külföldi tulajdonosnak kell helytállni, nem az adófizetőknek kell finanszírozni a tőkeemelést. Vannak azonban hátrányai is: erősen prociklikus helyzetet teremt, (regionális) válság esetén az anyabank saját országának érdekeit védi, illetve a külső sokkokat közvetítheti a másik országba is. Külföldi bankok és hazai bankok dominanciája mellett is vannak sikeres országok, meg kell vizsgálni, milyen helyzetben van az adott ország,
2. Mennyi a tisztességes mértékű profit?
Lehet, hogy félreérthetően fogalmaztak: a profit mértékét egyáltalán nem akarja szabályozni a jegybank - azt egyfajta lázmérőnek használnák, amelyből következtetni lehet a pénzügyi közvetítőrendszer folyamataira, problémáira.
3. Önfinanszírozással a sérülékenység ellen
A bankrendszer önfinanszírozása a sérülékenység csökkentése miatt fontos. Gyakori ellenérv az önfinanszírozó rendszerrel szemben, hogy 100 százalék alatti hitel/betét állomány esetében eltűnnek a külföldi források – a másik ellenérv: a lakossági megtakarítás növekedése nélkül nem bővülhet a hitelezés- Balog Ádám szerint ez egyik sem törvényszerű.
Az MNB tanulmányát kiindulópontnak szánja a szakmai párbeszédben.
Devizahitelezés: hatóságként lépnek majd fel
A devizahiteles kérdés jelenleg bírósági, kormányzati síkon van. A jegybanknak is van persze szerepe: egyrészt a háttérszámításokban segítenek, valamint a jövőben a jegybank hatóságként is szerepet vállalhat a rendezésben – különösen a speciális esetekben lépnek majd fel.
Nem teljesítő hitelek: a jegybank elindítja a rossz bankot
A nem teljesítő hitelek aránya túlságosan magas, ez gátolja a bankokat a hitelezésben – az értékvesztés, a nagymértékű tartalékolási kényszer, a rengeteg lekötött erőforrás miatt. A jegybank ezért hívja életre az Eszközkezelőt (azaz a „rossz bankot”), ezzel próbálja felszabadítani a bankok tőkéjét, erőforrásait, javítani likviditását, felpörgetni a hitelezési aktivitást. (Leegyszerűsítve: a rossz bank megveszi a bankoktól problémás hiteleit, majd megpróbálja azokat behajtani.)
A programban első sorban a magyar bankok vehetnek részt, de nem zárják ki azokat az európai bankokat, amelyeknek Magyarországon van kihelyezett hitele. A projekthitelek esetében 500 millió forintos szintnél húzták meg az alsó határt, a fedezetként elvont ingatlanoknál pedig a legalább 200 milliós értékűekből vásárolna az eszközkezelő.
Balog Ádám kiemelte: ez nem egy mentőprogram, ez egy piaci eszköz – ennek megfelelően piaci áron szeretnék megvenni az eszközöket.
A program várhatóan októberben elindul, egy fél éve lesz a bankoknak felajánlani kintlevőségeiket vagy ingatlanjaikat. A program nem örökre szól, az eszközkezelő 10 évig működhet, az alelnök szerint 4-5 éven belül hozhat eredményt.
|
Csütörtökön kezdődött a háromnapos 52. Közgazdász Vándorgyűlés, amelynek helyszíne ezúttal Nyíregyháza. A konferencia címe: Tíz év az EU-ban: az elkötelezettség és a nyitottság szerepe a gazdasági növekedésben. A konferencia nyitónapján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ismertette a közeljövő gazdaságpolitikai terveit. Részletek >> Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár pedig arról beszélt: Új világrend van kialakulóban – ennek lesznek vesztesei és győztesei is. Részletek >> Heim Péter szerint hamarosan helyreállhat a hitelezés Magyarországon, ennek egyelőre legnagyobb gátja a nem teljesítő hitelek magas aránya - ekkora pénzbőség nem volt a világban az elmúlt 100 évben, ezen tehát nem múlik. Részletek >> Az egyik panelbeszélgetésen feltették a villámkérdést: csatlakozzon-e Magyarország a bankunióhoz? Itt van az 5 szakértő rövid válasza >> |
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
