A háború nem csitul, a tegnapi tárgyalások a felek között nem hoztak érdemi eredményeket. Ennek ellenére ma javult a tőkepiaci hangulat – vagy legalábbis eljött egy kis korrekciócska az esésben.

Az európai részvényindexek vegyesek, a német DAX mínuszból indított, pluszba ment át és most nulla körül billeg. A francia CAC még 0,7 százalékos pluszban áll, a brit FTSE 100-as pedig fél százalékkal süllyed.

Kilőtt az OTP

Az amerikai határidős mutatók – a tegnapi kiadós esés után – csekély, 1-2 ezrelékes pluszban állnak, amiből még akármi is lehet. A piac persze továbbra is ideges, a helyzet képlékeny.

Itthon a BUX index 4,6 százalékos pluszban van, az OTP húzza, amely több mint tíz százalékkal 11 ezer fölé lendült. A Mol 1,3, a Richter 2,4, a Telekom 2,0 százalékkal drágul.

Csányi jól bevásárolt

Az OTP emelkedésében szerepe lehet annak, hogy a Sertorius alap, amely “Csányi Sándor nevéhez köthető”, közel kétmilliárd forint értékben vásárolt OTP-részvényeket múlt pénteken. Emellett más OTP-igazgatósági tagok is vettek pénteken és hétfőn a KBC Equitas összegzése szerint.

Soron kívüli szigorítás jön a forintgyengülés miatt?

Az euró/forint ma 394 környékéről leesett 388 közelébe, vagyis jelentősen javult a helyzet a tegnapi minipánikhoz képest. (A tegnapi árfolyamcsúcs egyes rendszereken 399,565, másutt 399,63 forint volt eurónként, de a sajtó arról írt, hogy 400 forint is volt az euró.)

Az erősödés mögött az lehet, hogy az MNB mai, eredetileg nem kamatdöntő ülésétől valamilyen rendkívüli lépést várnak a brókercégek és bankok elemzői. A kamatemelésen túl például átalakíthatja a jegybanki eszköztárat, hogy nagyobb mozgásteret biztosítson magának a jövőben.

Kevés a devizatartalékunk?

Csütörtökön az egyhetes aukción ugyanis különben már alig tudnának emelni a kamaton. (Mert a jegybanki hitelkamat ennek már útját állja.)

A jelentős forintgyengülés miatt várhatóan rendkívüli döntést kell hoznia a Magyar Nemzeti Banknak, ennek keretében az alapkamat emelése mellett várhatóan feljebb tolja a kamatsávot is – írta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

A lengyelek is küzdenek a zlotyért

Az elemző fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy a régiós gazdaságokat nézve a Magyar Nemzeti Banknak a legkisebb a devizatartaléka. A csehek rendelkeznek messze a legmagasabb összeggel, de a lengyeleké is számottevően meghaladja a magyar szintet.

A hírek szerint egyébként tegnap a cseh és lengyel jegybank is interveniált a piacon, kezdetben kevés sikerrel. Ma viszont a lengyel zloty a forinttal megegyezően 1,2, a cseh korona pedig 0,5 százalékkal erősödik. Emögött az is lehet, hogy a várakozások szerint a lengyel jegybank szintén kamatot emelhet ma.

Megállt a rubel esése?

Az euró/rubel hétfőn is 23 százalékkal ment fel, 164,6 rubelt is kell adni az euróért, ami a háború előtt még 88-89 rubel volt. (Időnként kétséges az adatok pontossága, van, ahol csak 155 körüli maximum szerepel.) Az orosz fizetőeszköz értéke így mintegy 47 százalékkal, majdnem felére zuhant kevesebb mint két hét alatt. Ma az árfolyam látszólag keveset változik (149,5).

Jövő héten csődbe megy az orosz állam?

Az orosz állampapírok nemteljesítésére vonatkozó ötéves CDS ügyletek 80 százalékos csődvalószínűséget áraznak az Erste Befektetési Zrt. szerint.

Főként a március 16-i kuponfizetés miatt nagy az aggodalom. Ha Oroszország nem fizet, vagy rubelben próbálná meg a 117 millió dolláros fizetést teljesíteni, az csődeseménynek számíthatna, ami aktiválhatná a CDS-ügyleteket.

A The Wall Street Journal szerint a Rosznyefty orosz olajtársaság a napokban nem fizetett meg egy devizában esedékes kötvénytartozást. A Gazprom viszont igen.

Optimista Richter-célárcsökkentés

Célárcsökkentés érkezett a Richter részvényére a Jefferies elemzőjétől. Az új célár 9800 forint, korábban 11 000 forint volt a becslés.

Ezzel a legoptimistább elemző vágta vissza a célárát, ajánlása azonban továbbra is vétel – írja a KBC Equitas.

A konszenzus jelenleg 9883 forint, 47 százalékkal magasabb a tegnapi záróárnál.

Folytatódik az olajár– és fémár-robbanás?

Miután tegnap komolyan felmerült az oroszok elleni olajembargó lehetősége, és az iráni atomalku orosz megtorpedózása is, még az orosz energiaipari miniszter is elkezdett 300 dolláros olajárral fenyegetőzni. Erre 130,89 dollárig is felszaladt a Brent típusú olaj ára. Innét visszapattant ugyan, de ma ismét emelkedik, két százalékos emelkedéssel 126 dollár közelében jár.

Számos más árupiaci termék árfolyama folytatja az emelkedést, bár általában szolid, 1-3 százalékos mértékben. Az orosz fél fontos exportcikke, a nikkel ára viszont újabb 70 (!) százalékkal 81 ezer dollárra emelkedett, ami hasonlóan nagy csoda, mint a negatív olajár volt 2020 áprilisában. Az ekkora napi mozgások rendkívül ritkák.

Pár héttel ezelőtt kevesebb, mint harmadába, 22-25 ezer dollárba került a fontos fém egysége, amelyet többek között akkumulátorokhoz is használnak.

Pánikolnak a német kisbefektetők

A 2020 márciusi koronavírus-mélyponthoz közeli volt a pesszimizmus a német kisbefektetők körében a múlt hét végén a Handelsblatt.com szokásos heti felmérése szerint.

A befektetők pánikértékesítéssel reagáltak a konfliktus fokozódására. Ez pedig már reményt keltő, a hasonló extrém hangulati mélypontokat gyakran követi fordulat.

Annak ellenére is, hogy az ukrajnai háború hatásai egyre kiszámíthatatlanabbak. Még a helyzet enyhülése is – vagy csak néhány nap további romlás nélkül – trendfordulót idézhet elő a DAX indexben – értékelik az eredményeket. (A felmérés még nem tartalmazta az orosz olajembargóról szóló viták, az olajár robbanása és a további harcok okozta hétfői zuhanás hatását.)

Tajvan lesz az új Ukrajna?

Kína saját területeként tartja számon Tajvan szigetét, míg Amerika és a világ nagy része, és nem utolsó sorban Tajvan külön országként ismeri el – írja a Holdblog.

Kína oldaláról megvan a szándék és minden bizonnyal az eszköz is a győzelemhez, ha úgy dönt, hogy támadásba lendül. Tajvan Ukrajnához hasonlóan nem NATO-tagország, ezért Amerikának nem lenne kötelessége a védelmére sietnie.

Jelenleg azonban az USA valószínűleg minden erejével a szigetország védelmére kelne, még akkor is, ha ez nyílt háborút jelentene. Az indok pedig a Tajvanban gyártott chipekben rejlik, amelyet a Taiwan Semiconductor gyárt, és manapság szinte mindenütt megtalálhatók. A szigetország részesedése a globális chippiacon 65 százalékos.

A globális chiphiány jól illusztrálja, hogy a modern világ mennyire kiszolgáltatott a mikrochipeknek – teszik hozzá.

Kezdődik… az oroszok kizárása a kriptotőzsdékről

A Coinbase 25 ezer orosz magánszemély vagy jogi személy kriptodeviza-címét blokkolta, amelyekről úgy vélik, hogy tiltott tevékenységhez kapcsolódnak. Sok címet saját vizsgálataik alapján azonosítottak, és monitorozzák az új számlanyitási kérelmeket is.

Egy blogbejegyzésben a tőzsde azt írta, hogy Oroszország a kriptovaluta-piac viszonylag kis mérete miatt nehezen fogja tudni felhasználni a digitális eszközöket a szankciók kikerülésére.

A kriptót könnyebb lenyomozni, mint a dollárt?

A Coinbase vezérigazgatója nem sokkal korábban azt mondta, hogy a tőzsde meg fog felelni a törvényeknek, de nem blokkolja a hétköznapi orosz felhasználókat.

Mivel (a kriptodevizák) nyilvános főkönyvet használnak, sokkal inkább nyomon követhető, ha sok pénzt próbálnak csempészni kriptodevizák segítségével, mintha amerikai dollár készpénzt, művészeti alkotásokat, aranyat vagy egyéb eszközöket használnának fel.