A pénteki csodás nap után Európában ma is kellemes emelkedés látható, de nem mindenütt. Elsősorban Németországban, ahol 0,9 százalékkal emelkedik a DAX index, miközben a francia és a brit inkább stagnál. Jó még a hangulat Hollandiában, Svédországban, Ausztriában és Olaszországban is. Az USA határidős indexei is 0,4 százalékkal mennek fel.
A piacot két fő hír érte, az egyik a német ipari termelés, amely a vártnál sokkal jobban nőtt szeptemberben, 0,6 százalékkal 0,2 helyett. (Augusztusban még jelentős csökkenést mértek.) A másik viszont rossz hír, a kínai zérócovid-politika lazítását várták sokan, de a legújabb hírek szerint ez nem következik be. Erősen visszaesett a kínai külkereskedelem is. Hong Kongban, Japánban és Koreában ennek ellenére szépen emelkedtek az indexek.
Sok fontos esemény jön a héten
A BUX index 1,3 százalékkal emelkedett, az OTP 0,8, a Mol 0,4, a Richter 1,8, a Telekom 0,7 százalékos drágulása mellett. Az Opus 11 százalékos pluszban van, egy bejelentés szerint az MKB Magántőkealap 15 millió euróval beszáll az egyik leányvállalatába.
A héten két nagyon fontos esemény mindenképpen jön még az USA-ban, a keddi félidei választás, valamint csütörtökön az októberi inflációs adat. Itthon pedig a magyar cégek gyorsjelentései lesznek érdekesek. Kedden reggel a Richter, este a magyar Telekom jelent, csütörtök reggel pedig az OTP várható. (A Mol már jelentett.)
400 alatt is járt az euró
Az euró/forint reggel 398,80-ig esett, most 401,5 az árfolyam. Eléggé egybeesett ez a dollár mai mélypontjával, amikor az euróval szemben elérte az 1,0000-át, azaz a paritást. Egyes elemzők a magas, 18 százalékos magyar jegybanki effektív kamat hatását emelik ki.
Az euró szeptember 20-a körül járt utoljára 400 alatt. A dollár most 402 forint, de reggel volt 399,50 is. Jó hatással lehetett a forintra az is, hogy az európai gázár négy százalékkal 110 euróra esett ma. Az olaj ára csak minimális mértékben csökken, a Brent 98,40 dollár.
A hatóság erősítette a devizánkat?
Pozitívan reagálhattak a befektetők, hogy az Integritás Hatóság vezetőségét megválasztották itthon, ezzel újabb lépést tett Magyarország az Európai Uniós pénzek megszerzése felé – írta a KBC Equitas.
Továbbá a piaci hangulat javulása mellett a dollár is gyengülésnek indult, ez adhatott egy nagyobb löketett a régiós devizáknak, közte a forintnak is.
Meglepő helyről kapott segítséget a forint
Teljesen máshonnét is kapott segítséget a forint az Erste Befektetési Zrt. szerint. A hét végén ugyanis megszólaltak a lengyel politikusok. Andrzej Duda és Jaroslaw Kaczynski is arról beszélt, hogy már kellő engedményeket tettek az EU-nak, így már igazán megindulhatna a 35,4 milliárd eurónyi helyreállítási alapból származó pénz folyósítása az ország felé.
Ujjal mutogattak Magyarországra, hogy nem fognak annyi engedményt tenni az EU felé, mint mi. Eddig csak a magyar kormány mondta ki azt, hogy mindent megtesznek az uniós pénzek folyósításáért.
Megadóztatják a sajátrészvény-visszavásárlásokat
Tavaly augusztusban Joe Biden amerikai elnök inflációcsökkentő törvénycsomagjának egy kis szakasza felkeltette a befektetők figyelmét. Ez a sajátrészvény-visszavásárlásokra egy százalékos adót vezetett be. De mivel az adókulcs alacsony volt, az volt a konszenzus, hogy ez nem fogja visszatartani a vállalatokat a részvény-visszavásárlásoktól. Az aggodalom legfeljebb annyi volt, hogy felmerül az adó jövőbeni emelésének lehetősége.
Kanadában azonban a szövetségi kormány múlt csütörtökön a részvény-visszavásárlásokra vonatkozó két százalékos adó bevezetését tervezte, igaz, csak 2024-ben vezetnék be. De ez figyelmeztetés az észak-amerikai befektetőknek.
Az adók soha nem csökkennek. Csak emelkednek – írta az Investing.com.
A részvény-visszavásárlási aktivitás egyébként magas, az S&P 500 indexben levő vállalatok tavaly 881 milliárd dollárt költöttek erre. Ami közel 70 százalékos növekedés 2020-hoz képest.
Duplázódtak az élelmiszerárak
Az élelmiszerárak 99, az ingatlanárak 85, a közlekedési költségek 117 százalékkal drágultak tavaly október óta. Az infláció durva megugrása már 2021 óta súlyos problémát jelent a gazdaságnak, következménye az elmúlt évtized laza monetáris politikájának és a nemzeti deviza meggyengülésének – írja az Alapblog.
Láthatóan az infláció megfékezésének fő eszköze már nem a kamatszint, hanem a deviza stabilan tartása, amit az elmúlt három hónapban sikerült megvalósítani.
A helyzet azonban tartósan biztos nem fenntartható, amit jól jelez a fizetési mérleg egyre nagyobb hiánya. Mindenképp változtatni kell majd a monetáris politikán – teszik hozzá.
Ja, és mindez Törökországban.
Kilőtt a Solana, de vissza is esett
A múlt héten alapvetően szépen alakult a kriptovaluták árfolyama, de a hétvégén elromlott a hangulat. Ma három százalék körüli a mínusz, a bitcoin ezzel 20 730, az ether 1570 dollár körül jár.
A nagyobb sztorik között volt, hogy a Google Cloud validátor lesz a Solana rendszerben, illetve más területeken is támogatja azt. Így a solana (SOL) érme 15 százalékkal ugrott meg rövid idő alatt, de később visszacsúszott a korábbi szintre.
Itt az új Ethereum-menetrend
Az Ethereum-rendszer alapítója, Vitalik Buterin publikálta a második számú kriptovaluta továbbfejlesztéséről szóló menetrend (roadmap) új változatát. Az eddig öt lépcsőből álló tervből – The Merge, The Surge, The Verge, The Purge és The Splurge – az első lépcső megvalósult szeptemberben. Most mégis megint öt lépcső van hátra, immár egy hat elemű listán, mert a harmadik helyre újként beszúrták a The Scourge nevűt. (Jelentése “veszedelem, csapás, ostorozás”.)
Az új fejlesztési szakasz célja, hogy “biztosítsa a megbízható és hitelesen semleges tranzakciókat”, valamint elkerülje a centralizációt, a cenzúrát és az úgynevezett MEV kockázatait. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a rendszer adminisztrációját végző bányászok köztudottan a saját hasznukra optimalizálják az Ethereum-tranzakciókat, megelőzve, hátrányba hozva a többi piaci szereplőt.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.