A választás után a német DAX index 1,0 százalékkal vezeti az európai piacokat, Párizsban 0,7, Londonban csak 0,4 százalékos az emelkedés. Szerény pluszban állnak az amerikai határidős indexek is, itthon a BUX index viszont csak 0,1 százalékkal javul.

Az OTP 0,3 százalékos emelkedését a Mol 0,2 százalékos és a Richter 0,5 százalékos esése ellensúlyozza a mutatóban. A 4iG és a Telekom forgalma jelentősebb még, mindkettő fél százalék körüli pluszban áll. A Scope hitelminősítő kilátásba helyezte a 4iG leminősítését.

Az árupiacok többnyire csendesek, kivéve a közel két százalékkal dráguló olajat és a négy százalékkal emelkedő amerikai földgázt. Egyre többen beszélnek európai vagy globális energia-válságról.

Meglepő forintgyengülés a felminősítésünk után

A Moody's nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi “Baa3”-ról egy fokozattal, “Baa2”-re javította a magyar államadós-osztályzatot – írtuk szombaton. Ez azonban a jelek szerint nem meglepetés, vagy már beárazódott. Mindenesetre a forinttól épp ellentétes reakciót látunk, gyengül, az euró 357,0 forint, de volt reggel 357,30 is. A zloty és a cseh korona, román lej is süllyed, de csak kisebb mértékben.

Az Erste Befektetési szerint viszont meglepetés történt, erre alapvetően nem számítottak a piaci szereplők, hiszen

a költségvetés éppen erős költekezésben van. Ugyanakkor az is igaz, hogy a Moody’s eddig le volt maradva Fitch és az S&P besorolásaihoz képest… a hitelminősítő azt gondolja, hogy előbb vagy utóbb, de megkapjuk a 2021-2027-es pénzügyi ciklusra vonatkozó támogatásokat.

Örülnek a befektetők a német választásoknak

Németországban vasárnap választásokat tartottak, amelyek fő vonalakban a várakozásoknak megfelelő eredményt hoztak az SPD-vel (25,7 százalék) és a kereszténydemokratákkal (24,4 százalék) az élen). Várhatóan hárompárti koalíció alakul, az ötvenes évek óta először, de ezt hosszas tárgyalások előzhetik meg.

A tőzsde erre pozitívan reagált, a DAX index egy százalék körüli pluszban van. Ha másért nem, azért, mert kiesik egy bizonytalansági tényező, potenciális meglepetés-faktor.

Rendőrlámpa vagy Jamaika, dettó

A “közlekedésilámpa-koalíció” (SPD, Zöldek és FDP) már benne van az árfolyamokban – mondta Thomas Kurse, az Amundi vagyonkezelési vezetője a Finanzen.net szerint. A politikai konstellációtól függetlenül az új szövetségi kormány komoly kihívásokkal néz szembe, mint például a koronavírus következményeinek kezelése és a gazdaság hosszú távú átalakítása.

De lehetséges más koalíció is (például a “Jamaika”, a CDU/CSU vezetésével). A tőzsdék hasonlóan jól fogadnák a további legvalószínűbb konstellációkat is – idéznek egy másik portfóliómenedzsert.

Gyűrűzik az Evergrande-botrány

A piacok szorosan követik a kínai Evergrande ingatlancsoport körüli drámát is. A 305 milliárd dollárral eladósodott cég elmulasztott egy fizetési határidőt a múlt héten, de négy hete van, mire ez hivatalossá válik. A napokban is további milliókat kellene előteremtenie kamatokra.

A társaság elektromosautó-divíziója, a New Energy Vehicle részvényei hétfőn átmenetileg 26 százalékos mínuszban is voltak, mivel a cég likviditás-szűkére figyelmeztetett. Amint a grafikonról kiderül, a vállalat és anyacége azonban már régóta esik a tőzsdén, fél év alatt például 96, illetve 83 százalékkal. Így a mostani problémák sokakat valószínűleg egyáltalán nem értek meglepetésként.

Véget ért a forint huszáros erősítése?

A huszárroham véget ért, az MNB visszavett a kamatemelésekből, amitől egyből be is hasalt a forint – írja Zsiday Viktor alapkezelő heti összefoglalója. Az inflációs veszély megmaradt külső és belső hatások miatt egyaránt.

A választásokig is jó lenne az árfolyamstabilitás, úgyhogy gondolom folytatják az emeléseket, hogy bestabilizálódjon a forint. Ha nagyon begyengülne, akkor majd emelnek többet, de ha ilyen emelésekkel is el lehet érni, hogy a 340-350-es sávban legyen az euró, akkor megelégszenek ennyivel. Szerintem a választásokig stabil marad a forint, a kamatpálya pedig emelkedő lesz – írja a szakember.

A hét adósság-vicce

Zsiday a hét viccének nevezi, hogy Varga Mihály miniszter szerint ideje csökkenteni az államadósságot.

Az elmúlt másfél évben hatalmas költségvetési hiányt halmoztunk fel, továbbá éppen most vettünk fel 1500 milliárd forint devizahitelt, amit gyakorlatilag szavazatvásárlásra fordítunk. Dollárhitelből pénzosztás a népnek (…)

Kína tovább szigorított a kriptodeviza-tilalmakon

A kínai hatóságok pénteken újabb akciót kezdtek, gyakorlatilag betiltották az összes kriptodeviza-kereskedelmi tevékenységet. A Kínai Népi Bank közzétette a tiltott tevékenységek listáját, megismételve a májusban elhangzottak nagy részét, és kiegészítve azokat új korlátozásokkal. Kidolgoztak egy tervet a kriptodeviza-bányászat teljes megszüntetésére is.

A bankok és más pénzügyi intézmények nem nyújthatnak kriptodeviza-szolgáltatásokat, a webhelyek és mobilalkalmazások nem közölhetnek kriptovaluta-információkat, és a tengerentúli központú kriptodeviza-vállalatok személyzete is felelősségre vonható – foglalta össze a CoinDesk hírlevele.

Pluszban a bitcoin, száguld az unikornis

A hírre a kriptodevizák pénteken azonnal esni kezdek, ám nem olyan drasztikus mértékben, mint májusban. Vannak, akik egyenesen üdvözlik, hogy Kína korábbi óriási befolyása erre a piacra tovatűnőben van. A bitcoin 45 ezer közeléből leesett 41 ezer dollár alá, de hétfőn ismét 44 ezer körül látjuk. Az ether benézett 3000 alá, de már újra 3200 az ára.

Százalékban két számjegyű mértékben emelkedtek viszont a decentralizált tőzsdézéshez, automatizált árjegyzéshez használt kriptodevizák, mint az uniswap (+32 százalék, logója egy unikornis), vagy a sushiswap. Ennek az a magyarázata, hogy mivel a kínai hatóságok betiltják a “centralizált”, hagyományos kriptodeviza-tőzsdéket, a kínai kereskedők a decentralizált platformok felé fordulnak.

Ezek egy része az Ethereum láncon fut, ami magyarázza az ether tíz százalékos ugrását is.