A nemzetközi piacokon bizonytalanság uralkodott el. Ez pedig jellemzően a biztonságos menedéknek tartott eszközök, elsősorban a dollár erősödésével jár. Ez történt most is.

A valutapiacokon a dollár „visszavágott” a kétszázalékos decemberi gyengüléséért és az egyéves értékvesztéséért, amire utoljára 2020-ban volt példa. Kéthetes csúcsra erősödött a fontosabb valutákkal szemben.

Ezt elsősorban az magyarázhatja, hogy a 2023 végi kockázatkedvelő hangulatot a rizikó kerülése váltotta fel. Ez a váltás az év kezdetén meglehetősen világosan jelentkezett – idézte a Reuters Ray Attrill, az Ausztrál Nemzeti Bank FX-stratégájának véleményét.

Az elemzők szerint a kockázatkerülés megjelenése mögött geopolitikai aggodalmak is lehetnek. Az év első fontos eseménye ezen a téren a Hamász második emberének likvidálása volt Libanonban.

A szakértők úgy gondolják, hogy 2024 olyan év lesz, amelyben a befektetők fél szeme folyamatosan a geopolitikai fejleményeken lesz. Szerda délelőtt a dollár 0,8 százalélékos pluszban volt az euróhoz képest a január 1-jén látott szintekhez képest. 

Ha a piacokon felerősödik a kockázatkerülés, akkor a befektetők gyakran elfordulnak a veszélyes, törékenyebb feltörekvő piaci devizáktól, köztük a forinttól. Ebből a a szempontból azonban kivételes árfolyammozgások jellemzik a mostani – köztük a szerda délelőtti – kereskedést. 

A forint egyébként ebben a környezetben kifejezetten erős tudott maradni, és 381 közelébe jutott az euró az erősödő dollár ellenére is, ami jó hír a forint ereje szempontjából – derül ki a KBC Equitas piaci kommentárjából. 

A forint ráadásul úgy tudott stabil maradni, illetve minimális pluszt összeszedni ezen a héten, hogy az egyik legfontosabb régiós társa, a lengyel zloty 0,5 százalékkal gyengült az euróval szemben.

A többi régiós deviza közül az esetleges csehországi euróbevezetés miatt fókuszba került korona stagnált, ahogy a román lej is. 

Zsebre teszik 2023-as hasznukat a befektetők, az év csak a jövő héten kezdődhet

A tőzsdéken mintha még nem kezdődött volna el az új év, az indexek a 2023 végére elért erősödésük után az USA-ban és Ázsiában is gyengültek az év első kereskedési napjain. Az Egyesült Államok tőzsdéit a napokban várható makroadatok fogják mozgatni addig, amíg nem kezdődik el a vállalatok éves jelentéseinek közzététele – mondta John Stoltzfus, az Oppenheimer Asset Management vagyonkezelő stratégája a MarketWatch tudósítása szerint. Ez csak január második hetének végén várható.

Ezt megelőzően amerikai idő szerint szerdán délután megjelenik a Fed decemberi kamatdöntésének jegyzőkönyve, ami betekintést nyújt az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény döntéshozóinak gondolkodásába. A másik információ, ami hatást gyakorolhat a részvényárfolyamokra, a pénteki foglalkoztatási adat lesz, ami jelezheti, milyen hatással van a Fed szigorú kamatpolitikája az USA vállalataira.

Stoltzfus abból indul ki, hogy a nagy hegymeneteket követően általában megállnak a befektetők a vásárlásban, szusszannak egyet és zsebre teszik a begyűjtött haszon egy részét. Ezzel együtt úgy véli, hogy az S&P-500 tőzsdeindex 2024-ben tovább folytatja a 2023-ban megkezdett erősödését. Az év végére a mutató 5200-ra mehet fel, ami 9,7 százalékos növekedést jelentene 12 hónap alatt.

Az Oppenheimer elemzőjéhez hasonlóan vélekednek az AFP-nek nyilatkozó szakértők is. A befektetőket elsősorban az aggasztja, hogy a jó évzárás nyomán olyan túlvásárolt körülmények alakultak ki, ami az új év elején visszaesést eredményez – mondta Dennis DeBusschere, a 22V Research kutatóintézet munkatársa.

Ez a hangulat érthető. Az ázsiai tőzsdék ennek szellemében január 3-án követték amerikai társaikat, amelyek csökkenéssel indították 2024-et. A japán börzén szünnap volt, ám a többi mutató – a jelentősebbek és a kevésbé fajsúlyosak egyaránt – a lejtő felé vették az irányt. A kivétel a sanghaji tőzsde volt, amelynek vezető indexe 0,06 százalékkal emelkedett. Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatója a CNN-nek adott interjújában azt mondta, optimistán várja a következő hónapok fejleményeit. A Fed irányításával az amerikai gazdaság „soft landinggel” zárhatja le a magas inflációra válaszul adott kamatemelések periódusát. Magyarán, várhatóan nem lesz recesszió az elnökválasztás évében. A befektetők figyelmét nem kerüli el, hogy a pekingi vezetés a népnevelés jegyében – a játékfüggőség visszaszorítására hivatkozva – szigorítani akarja a videójátékok forgalmazását. Ez hatással lehet a technológiai cégek teljesítményére.

Rossz hírt kapott az Apple

Az USA-ban az év első kereskedési napján az S&P-500 0,6, a Nasdaq Composite 1,6 százalékot veszített az értékéből, a Dow Jones picit erősödött. A technológiai cégek piacát a Barclays bank elemzése mozgatta meg, amely szerint az Apple telefonjai iránt várhatóan viszonylag gyenge lesz a kereslet 2024-ben. A hír alaposan megtépázta az amerikai vállalat beszállítóit – derült ki a CNBC összefoglalójából. A tajvani TSMC részvényei két, a Foxconn papírjai 1,33 százalékkal gyengültek. Még az Apple versenytársai, a Samsung és az LG Elecronics sem tudták elkerülni az értékvesztést.

A szakértők egy része értetlenül áll a Barclays elemzése előtt. Mint mondják, 200-300 millió iPhone vár arra, hogy a következő hónapokban 5G-képes változatra cseréljék. Az amerikai bank csak annyit javasolt az ügyfeleinek, hogy súlyozzák alul az Apple részvényeit a portfóliójukban és papíronként 161-ről 160 dollárra rontotta a célárát. Mindenesetre az Apple 3,58 százalékos mínusszal zárta az új év első kereskedési napját.

Az európai tőzsdék vegyesen nyitottak szerdán minimális elmozdulásokkal a keddi záróárukhoz képest – írta magyar idő szerda reggel a CNBC. 

A londoni irányadó mutató stagnálást mutatott délelőtt, a frankfurti DAX szerdán 11 óra körül 0,4, a párizsi CAC pedig 0,8 százalékos mínusznál tartott. A budapesti irányadó index, a BUX sem találta az irányt, alig változott a mutató a keddi záráshoz képest. Az indexnek egyedül a Richter tudott támaszt adni, a gyógyszerpapír 2 százalékos drágulást ért el. A Magyar Telekom árfolyama stagnált, ugyanakkor az OTP 0,4, a Mol 1 százalékkal gyengült. 

Az olajpiac nyugtalan

A nemzetközi devizapiachoz hasonlóan a bizonytalanság határozza meg az olaj kereskedését is, amiben közvetlenül okozhatnak zavarokat a felforrósodott közel-keleti – ezen belül a vörös-tengeri – konfliktusok. A Brent és a WTI is több mint 1 százalékkal drágult, miután Irán hadihajót küldött a Vörös-tengerre. Ez válasz volt arra, hogy az amerikai haditengerészet elsüllyesztette a jemeni húti lázadók több csónakját, amelyek kalóztámadást indítottak egy konténerszállító hajó ellen.

A Brent jegyzése január 3-án reggel hordónként 75,9 dollár, a WTI-é 70,3 dollár körül alakult. A földgáz ára Európában 32 euró/MWh alá csökkent 2024 elején. Ez négy hónapja a legalacsonyabb ár, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a gáztározók a tél közepén még 80-90 százalékban tele vannak. Az év harmadik napjának elején 31 euró alatt mozgott az ár, ám a hét végére lehűlést jósoltak a meteorológusok, ami növelheti a fűtésigáz-felhasználást. Az aranyért minimális erősödés után 2062 dollárt kellett adni az év első napjaiban.

Fontosabb hírek a tőzsdei cégek világából

Az equiloros elemzők a tőzsdén jegyzett vállalatokról szóló keddi hírek közül az alábbiakat emelték ki. 

• Várt feletti értékesítés a Teslánál. Az autógyártó 2023 utolsó negyedévében 484,5 ezer autót szállított le, ezzel felülteljesítette az elemzők által várt 477 ezer darabot. A teljes tavalyi évben 1,8 millió autót szállított le a cég. Ezzel ugyan már a második évben végzett a BYD mögött, amely több mint hárommillió nem konvencionális meghajtású autót állított elő, ugyanakkor a Tesla csak tisztán elektromos autókat gyárt, míg a BYD hibrideket is. A csak elektromos gyártmányokat tekintve továbbra is a Tesla vezet. A cég január 24-én teszi közzé az eredményeit a negyedik negyedévre. A gyenge részvénypiaci hangulatban minimális csökkenéssel fejezte be a napot tegnap a Tesla, és piaczárás után további 0,2 százalékos csökkenést mutattak a társaság papírjai.
• A Rivian a vártnál kevesebb járművet szállított le a negyedik negyedévben. Az elektromos kisteherautókat és SUV-kat gyártó cég 13 972 darab járművet szállított le, amely elmaradt a Bloomberg elemzői konszenzusától, amely 14 100 feletti darabszámot várt. A leszállított mennyiség ráadásul csökkent a harmadik negyedévhez viszonyítva, több mint 10 százalékkal. Bár az autógyártó a termelési volument tudta növelni, a leszállított darabszámban látható gyengélkedés a szállítói láncok akadozásaira és a kereslet gyengeségére utal. A Rivian részvényárfolyama több mint 10 százalékkal esett a hír hatására.
• Felminősítette a Moderna részvényét az Oppenheimer. A befektetési bank elemzője ajánlását felülteljesítőre módosította, célárfolyamát pedig 142 dollárra emelte. Az elemző szerint a cég 2026-ig öt sikeres termékbevezetést érhet el, miközben jelenleg az egyetlen kereskedelmi forgalomban kapható terméke a Covid elleni vakcinája. A Moderna tegnap 13 százalékkal erősödött a hír hatására, 112,5 dollárig.