Három napelemparkot építenek

A Mol Tiszaújvárosban, Algyőn eddig is termelt áramot, persze nem annyit, amennyit felhasznál. Ezen a téren fejlesztenek most: márciusban Tiszaújvárosban a Mol Petrolkémia, Százhalombattán a Dunai Finomító, valamint Füzesgyarmaton a bányászati üzem területén épít napelemparkokat a Mol.

Összesen 37 hektáron valósul meg a beruházás, a megépült naperőművek a tervek szerint összesen 18,38 megawatt kapacitással működnek majd. Ez azt jelenti, hogy 9 ezer háztartás fogyasztását fedezi majd a megtermelt áram. A zöldenergia-termelés egyúttal 9 ezer tonna széndioxid kibocsátását váltja ki évente - mondta el a csütörtöki bejelentésen Fasimon Sándor, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója.

A beruházás teljes egészében saját forrásból valósul meg, barnamezős beruházásként - magyarán saját ipari területén végzi a Mol, nem pedig zöldmezős beruházásként, új iparterület megvásárlásával. A Mol teljes egészében saját forrásait használja fel a napelemparkok építéséhez - .

Fasimon Sándor azt is elmondta: a beruházást a hazai szabályozás kedvező változása tette lehetővé. A projekt a KÁT (Kötelező Átvételi Támogatás) feltételei szerint valósul meg, ennek keretében a MAVIR szabályozott áron veszi át a megtermelt energiát húsz éven keresztül.

Az építkezés márciusban megkezdődik, az év végéig pedig az áramtermelés is beindulhat. Fasimon Sándor azt is megjegyezte: az innováció, az új technológiák alkalmazása ezzel nem áll meg; a Molnak 2000 töltőállomása van a térségben, ezek tetejére is napelem kerülhet a jövőben.

Így teljesül az energiastratégiánk

A sajtótájékoztatón részt vett Aradszki András, az NFM energiaügyekért felelős államtitkára is. Aradszki elmondta: a Mol Csoport meghatározó része a magyar gazdaságnak, a költségvetés egyik legnagyobb befizetője; a társaság 2030-ig terjedő stratégiája összhangban áll az állami célokkal, a magyar energiastratégiával, a globális célokkal és trendekkel is.

Emlékeztetett: Magyarország elsőként ratifikálta a párizsi klímamegállapodást; ebben az a vállalás is szerepel, hogy 2050-re CO₂-kibocsátás nélkül termelnek majd energiát a résztvevő államok. Ez megújulókkal és atomenergiával képzelhető el - mondta az államtitkár. A  célok között szerepel, hogy 2030-ig 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását és 27 százalékra kell növelni a megújulók részarányát a teljes energiatermelésen belül. Emellett Magyarország azt is vállalta, hogy már 2020-ig 14,65 százalékra emeli a megújuló energia részarányát - ez magasabb, mint az EU által kötelezően kiszabott 13 százalék, de a valóságban már mostanra elértük vállalásunkat, montda Aradszki András.

Magyarország minden ellenkező híreszteléssel szemben részese akar lenni a megújuló energiatermelésnek - mégpedig más országok tapasztalatait is felhasználva úgy, hogy az energiabiztonság ne sérüljön, miközben megfizethető energiával látják  el a háztartásokat. A Mollal és más hasonló gondolkodású cégekkel ez menni fog az államtitkár szerint. Emlékeztetett: a Mátrai Erőmű és az MVM részéről is történtek már hasonló beruházások, tegnap pedig Felsőzsolcán jelentették be egy hasonló méretű napelempark építését.

Mikor tiltják ki a dízelautókat?

Tarlós István főpolgármester a napokban beszélt arról, hogy nemsokára tárgyalóasztalra kerül a dízelautók Budapestről történő kitiltása. Egy ezzel kapcsolatos kérdésre Aradszki András úgy reagált: ez egy támogatható, ám igen hosszú távú terv. Nem lesz "ugrás a mélyvízbe" - a kormány Jedlik Ányos tervének része a közlekedésben az elektromos autók arányának növelése, állami és üzleti szerepvállalással. A cél az az, hogy az elektromos autók elterjedtsége a régióban Magyarországon legyen a legnagyobb - Aradszki szerint mire a dízelüzemű autók használatának korlátozását bevezetik, addigra ez már nem jelent akkora gondot, mint amilyennek most, 2018-ban látszik.