A nyári kánikula kellős közepénél jobb időpontot aligha választhatott volna egy sörös cég arra, hogy a részvényei iránt felkeltse az érdeklődést. A több mint ötven féle komlónedűt – egyebek mellett a Stella Artois és Corona fajtákat – gyártó hongkongi Budweiser Brewing Company APAC a Reuters információja szerint a 40-47 hongkongi dolláros sávban (1 hongkongi dollár=0,13 USA-dollár) kínálja vételre a papírjait. Ami azt jelenti, hogy optimális esetben akár közel 10 milliárd dollárt is kasszírozhat az IPO-n. Az idei csúcs az Uber májusi nyilvános részvénykibocsátása, amelynek során az utazásmegosztó személyszállító társaság 8,1 milliárd dollárt vont be.
A Budweiser-papírok ársávjának az alja részvényenként 15,5, a teteje 18,2 hongkongi dolláros 2020-as előretekintő EV/EBITDA (az EV a piaci kapitalizáció és a hitelállomány, csökkentve a pénzeszközökkel és az értékpapírok értékével, míg az EBITDA az adó- és kamatfizetés, valamint értékcsökkenési leírás előtti eredmény), valamint 28,5, illetve 33,5 hongkongi dolláros 2020-as előretekintő P/E (részvényárfolyam osztva az egy részvényre jutó nyereséggel) hányadosnak felel meg.
Felverheti az árat, hogy a részvények nyilvános értékesítését megelőző szokásos, zártkörű jegyzés során jelentős volt az érdeklődés, nemcsak a hagyományos intézményi befektetők – bankok, biztosítók, nyugdíjalapok – részéről, hanem állami vagyonalapok is vásároltak.
A tőzsdei megjelenés közelebb viheti a társaságot azon célja teljesítéséhez, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térség legnagyobb sörgyártójává váljon, elsősorban annak köszönhetően, hogy prémium márkái értékesítését fokozza a tehetősebb magánszemélyek körében.
A Budweiser a Reuters értesülését nem kívánta kommentálni. Mindenesetre nagyon is jól jöhet a 8-10 milliárd dollár közötti bevétel az anyacégének, az Anheuser-Busch InBev ugyanis versenytársa, a SABMiller bekebelezése érdekében 2016-ban jelentős, több mint 100 milliárd dolláros adósságba verte magát.
A kínai kereskedelmi minisztérium 20 japán szervezetet vett fel exportellenőrzési listájára, másik 20 japán vállalatot pedig megfigyelési listára helyezett. 
