A hetek óta tartó olajáresés immár egy masszív trendnek tűnik, és nem fogható már a dollár erősödésére sem, hisz az euró/dollár keresztárfolyam 1,09-1,10 körül stabilizálódni látszik. Egyértelműen túlkínálat van: Irán most már óhatatlanul a piacra fogja borítani azt a mennyiséget, amit évekig nem tudott, hisz égető szüksége van az exportbevételekre. A WTI immár stabilan 50 dollár alá esett: ez komoly lélektani szint volt. A Brent 56 körül tartja magát, így a két olajtípus közti különbség megint nagyobb a szokásosnál.
A forint stabilizálódott a múlt hetinél jóval erősebb szinteken: egy euróért 308-at kell adni belőle. A dollár is kissé csökkent a forinthoz képest, 280-ig. Ezek a tényező együttesen kedvezőek a hazai benzinárak alakulása szempontjából: várhatóan árcsökkenés elé nézhetünk.
Közben tovább halad a görög mentőcsomag ügye: az athéni parlament elfogadta az újabb előírt intézkedéseket, ezzel most már minden akadály elhárult a segélyprogram részleteinek megtárgyalása elől. Egy probléma azonban van, ami még komoly fejfájást okozhat Európának: a görög polgárok továbbra is szorgosan hordjak el a megengedett napi 60 eurót a bankokból, amit az EKB kénytelen fizetni: tegnap ismét 900 millió euróval emelték meg az ELA keretet. A helyzet elég kínos, mert ha már egyszer megállapodás van, nem lehet tovább korlátozni a pénzfelvételt, így viszont az EKB, avagy idővel valaki más, kénytelen fizetni. A görög bankok betéti állománya 117 milliárd euróra csökkent, és drámai lesz, ha ezt szép lassan mind el akarják vinni, márpedig egyelőre minden erre utal.
|
| Friss árfolyamok >>> |
Az európai börzék azonban nem a gondokkal foglalkoznak, hanem a mentőprogramnak örülnek: pár tizedszázalékos pluszt mutatnak. A BÉT-en elenyészőek a mozgások: a leginkább említésre méltó még az OTP 0,4 százalékos erősödése.
Kínában ma 2,5 százalékot erősödtek a tőzsdék, feltehetően ismét az állami beavatkozás hatására. A China Daily c. lap szerint a China Securities Finance Corp. , a jegybank által finanszírozott intézmény sok kínai tőzsdei cégben az első 10 legnagyobb tulajdonos közé került, vagyis az árak stabilizálása okán zajlik a cégek államosítása.
Amerikában megakadt a töretlen emelkedés, miután néhány technológiai óriás, mindenekelőtt az Apple, kedvezőtlenebb negyedéves jelentést tett közzé, mint a mit a piac várt. Ezek a cégek jól teljesítenek, de nem nőhetnek az égig, az átlagos értékeltségek már így is elég magasak. Az S&P 500 előremutató P/E értéke 18 körüli, ráadásul ha egyszeri tételek, és egyéb, a képet szépítő tényezők nélkül vizsgáljuk a cégek eredményeit, akkor már 20 fölötti. Ez ha nem is extrém, de meglehetősen magasnak számít.
Az indexek végül nem estek nagyot tegnap: 1 százalék alatti maradt a csökkenés, de az Apple több mint 4 százalékot, a Microsoft 3,7 százalékot esett. Külön érdekesség még, hogy az S&P 500 a napokban úgy emelkedett csúcsra, hogy jóval több részvény esett, mint amennyi emelkedett, vagyis a piac belseje gyenge. Ez úgy fordulhat elő, hogy a nagy súlyú papírok emelkedtek, a kisebb súlyúak estek. Ez általában nem túl jó jel a piac egészére nézve.
Pete Hegseth azt mondta, hogy lezárult a korszak, amikor az Egyesült Államok támogatta a tehetős országok védelmét. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
