|
| (Fotó: BÉT) |
„Akinek sok pénze van, annak lehet spekulálni, akinek kevés a pénze, annak nem szabad spekulálni, akinek pedig egyáltalán nincs pénze, annak muszáj spekulálni” – idézik sokszor a magyar származású tőzsdeguru, André Kosztolany mondását. A kisbefektetők valóban sokszor tőkehiányban szenvednek, és mégis többet szeretnének keresni, ezért valamiféle hitellel vagy tőkeáttétellel szeretnék kiegészíteni a lehetőségeiket.
Így például százezer forintnyi befektetéssel több százezer forint értékű részvény-, index-, árupiaci vagy devizapozíciót is fel tudnak venni tőkeáttételes certifikátokon keresztül. Így, ha jó irányba fogadtak, a nyereség is többszörös lehet, ám ha rossz irányba, akkor a veszteséget is megtöbbszörözik.
Kisebb kockázattal is lehet
De nem csak tőkeáttételes certifikát létezik. Az úgynevezett befektetési certifikátok nem tartalmaznak ilyen tőkeáttételt, nem kiugró a kockázatuk. Leginkább talán a különböző részvény-, kötvény- vagy árupiaci befektetési alapokhoz hasonlóan hűen követik egy-egy befektetés árfolyamát.
Általában a legfőbb előnyük, hogy közvetve olyan termékekhez is hozzáférést engednek, amelyek egyébként nem szerepelnek az adott tőzsdén, mint például Brent típusú kőolaj, arany, vagy egyes részvényindexek. (A befektetési certifikátoknak külföldön más formái is elterjedtek, mint a bónusz vagy a diszkont certifikátok.)
Előny, hogy forintban vannak
A certifikátokat általában nagybankok bocsátják ki, a kibocsátási tájékoztatóban leírt feltételek mellett. A Budapesti Értéktőzsdén jelenleg az Erste Group Bank AG és a Raiffeisen Centrobank AG által kibocsátott certifikátok kaphatók, az előbbi pár befektetési és nagy számban tőkeáttételes certifikátokat, az utóbbi néhány befektetési certifikátot vezetett be a hazai tőzsdére. (A teljes lista itt látható.) A nagy többségüket forintban jegyzik, de a német DAX indexre van pár eurós sorozat is.
Így spekulálhatsz OTP-re
A nálunk nagyobb népszerűségnek örvendő tőkeáttételes certifikátokat szokták turbó certifikátnak, újabban warrantnak is nevezni. Az egyik legfőbb paraméterük a tőkeáttétel, azaz az, hogy a befektetett összeg hányszorosát kitevő befektetéshez jutunk általa.
Például jelen pillanatban van a tőzsdén egy EBOTPTL17 jelzésű certifikát. Az első két betű a kibocsátó Erste Group Bankra, az OTP az OTP-részvényekre utal, a TL a „turbo long”, a 17 pedig egy sorozatszám. Ez azt jelenti, hogy ennek megvásárlásával OTP-részvényeket vásárolunk, tőkeáttételes long pozíciónk lesz OTP-ből, tehát a részvény emelkedéséből profitálhatunk.
Ez a különbség, ha tőkeáttételt használsz
Az árjegyző Erste Befektetési Zrt. oldaláról az is kiderül, hogy a certifikát tőkeáttétele a jelenlegi árfolyamok mellett 2,6. Ez azt jelenti, hogy ha most százezer forintot fektetnénk ebbe az értékpapírba, akkor ezáltal egy 260 ezer forintos piaci értékű részvénycsomag birtokosai lennénk. (Ám nem szokványos értelemben vett részvénytulajdonosok, a certifikát nem maga a részvény, nem lehet vele például szavazni.)
Ha ezután a részvény ára felmenne tíz százalékot, akkor 26 ezer forinttal, az eredeti százezres befektetésünkre számítva mintegy 26 százalékkal nőne a certifikátunk értéke. Ha viszont a részvény ára esik tíz százalékot, akkor a 100 ezer forintért vett certifikátunkat már csak 74 ezer forint körüli áron tudjuk eladni, tehát a veszteségünk is 2,6-szerese lesz annak, mintha nem lenne tőkeáttétel. (Ha csak simán vettünk volna százezerért OTP-t.)
Nem jó sokáig tartogatni
Hasonló ez a konstrukció, mintha hitelt vettünk volna fel 160 ezer forintnyi részvényre. Valójában tényleg valami hasonló történik, a bank megveszi a teljes részvénycsomagot, és – a tőzsdei árjegyzésen keresztül – kamatot számol fel a certifikát tulajdonosa felé. Emiatt túl hosszú távú tartásra a certifikátok nem túl kedvezőek, inkább rövidebb, néhány napos, hetes vagy hónapos távra szokták ezeket venni. (A kisbefektetők sokszor egyébként is hajlamosak rövid távon gondolkodni.)
Amikor jön a k. o.
A „turbó certiknek” vagy warrantoknak egy másik gyakori tulajdonsága, hogy egy bizonyos árfolyam elérése után kiütődnek, van egy korlátár vagy knock out, amelynél értéktelenné válnak. A példaként említett EBOTPTL17 esetében ez 4176 forint, ha idáig esik a részvény árfolyama, akkor a certifikát megszűnik. Az eredeti befektetésünk vagy nullát ér, vagy némi töredékárat (úgynevezett maradványértéket) kapunk vissza. Ez bizony nem egy kellemes dolog, de még mindig jobb, mint a szintén népszerű CFD-k (Contact For Difference), vagy a határidős üzletek.
Kibocsátó és árjegyző
Jobb, mert az utóbbi a származékos termékeknél egy bizonyos árszint felett vagy alatt még a margin call is bejön, vagyis pótbefizetési kötelezettsége keletkezhet a befektetőknek. A certfikátoknál viszont csak a befektetett összeget veszíthetjük el, többet nem.
További kockázat, hogy a certifikátok likviditását általában árjegyző biztosítja. Ha ez valamiért kiesik, akkor nehéz lesz eladni a papírunkat, bár ez ritka eset. Az árjegyzés során egyébként pedig a brókerjutalékon, az említett kamaton kívül a vételi és eladási árfolyamok közötti különbséget (marzsot) is meg kell fizetni. Ez egy-két ezreléktől több százalékig is terjedhet.
A befektető a kibocsátó kockázatát is futja, ami azt jelenti, hogy a kibocsátó bank csődje esetén is elveszhet a pénz. Ez nagy nemzetközi bankházak esetén ugyan nagyon ritka dolog, de nem lehetetlen, amint azt például a Lehman Brothers 2008-as esete is mutatja.
Történelmi mélypontra süllyedt a németországi gáztározók töltöttsége. 
