Donald Trump amerikai elnök, mielőtt felszólal a sigonellai légi támaszponton szolgáló amerikai katonák és családtagjaik előtt  (Kép forrása: MTI/AP/Evan Vucci)

A pénz- és tőkepiacokon hatalmas riadalmat váltott ki, hogy az amerikai haderő péntek hajnalban Bagdad közelében megölte Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát. Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője azonnal kemény válaszlépést ígért.

A szópárbaj azóta is folytatódik Irán és az Egyesült Államok vezetői között, ám elemzők nem tartják valószínűnek, hogy a katonailag és gazdaságilag is jóval gyengébb Irán megkockáztasson egy háborút a világ egyetlen nagyhatalmával. Ennek ellenére hétfőn az európai tőzsdék komoly eséssel kezdtek, és az olajár is meglódult.

A délután során viszont felfele indultak világszerte a piacok, és a kontinensen kisebb, fél százalék körüli veszteséggel zártak az indexek, ezzel valamilyen szinten megelőlegezték, hogy a korábbi tapasztalatok alapján nem lesz komoly piaci hatása a konfliktusnak.

A New York-i tőzsdeindexek mérsékelten veszteséges nyitás után ugyanakkor már pluszban zártak hétfőn: a Dow Jones ipari átlag 0,24 százalékos, az S&P 500-as mutató 0,35 százalékos, a Nasdaq piac összetett mutatója pedig 0,56 százalékos pluszban fejezte be a napot. Hajnlaban az ázsiai piacokon komoly visszapattanás volt, és az európai börzéken is optimista nyitást láthattunk.

Mire érdemes kedden odafigyelni, mik mozgathatják a piacokat?

1; Tovább tart az üzengetés Washington és Teherán között
Törvényben minősítette terroristának az amerikai fegyveres erőket az iráni parlament kedden, a Kászim Szulejmáni iráni tábornok megölésére adott újabb reakcióként - jelentették hírügynökségek. A parlament tulajdonképpen törvénymódosítást hajtott végre, azt a törvényt egészítette ki az összes amerikai fegyveres erőre, amely terroristának minősíti az "Afrika szarvától kezdve, a Közel-Keleten át Közép-Ázsiáig" számos helyen állomásozó amerikai katonákat. Sőt, a törvényszöveg a meghatározást az amerikai védelmi minisztériumra, annak minden alkalmazottjára, a Pentagonhoz kapcsolódó intézményekre és a vele szerződéses viszonyban álló cégekre is kiterjesztette.

Szintén keddi hír, hogy megtorlással fenyegette az Egyesült Államokat kedden Hosszein Szalami, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka. "Bosszút fogunk állni, lángba borítunk mindent, ami kedves nekik (az amerikaiaknak)" - jelentette ki Szalami, akinek a szavaira a tömeg egyebek közt a "Halál Izraelre!" és "Halál Amerikára!" jelszavakat skandálta.

Ugyancsak kedden hírügynökségek arról tudósítottak, hogy Németország a 120 fős iraki kontingensének egy részét ideiglenesen a szomszédos Kuvaitba és Jordániába vezényelné át. Heiko Maas német külügyminiszter és Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a csapatmozgás a kontingensnek a Bagdadban és a fővárostól északra található at-Tádzsiban állomásozó katonáit érintené.

A piacok ugyanakkor vélhetőleg csak akkor fognak reagálni, ha valóban lesz bármilyen válaszcsapás, esetleg az amerikaiak megelőző jelleggel újabb támadást hajtanak végre.

2; Maradnak az amerikai katonák Irakban
Mark Esper amerikai védelmi miniszter újságíróknak cáfolta hétfőn, hogy az amerikai katonák Irakból való kivonására készülnének. A miniszter leszögezte: nem kezdődött meg a katonák kivonása Irakból, s az amerikai kormányzat nem hozott döntést csapatkivonásról.

A bagdadi parlament vasárnap határozatot fogadott el arról, hogy valamennyi külföldi katonának távoznia kell az országból. A nem kötelező erejű döntés azt követően született, hogy az iraki politikusokat, köztük Ádil Abdel Mahdi ügyvezető kormányfőt is felháborította az Egyesült Államok péntekre virradóra Bagdadban végrehajtott dróntámadása,

Mark Esper nyilatkozatának előzménye az az amerikai sajtóban is nyilvánosságra került levél volt, amelyet William H. Seely tengerészgyalogos tábornok az iraki kormányzatnak címzett hétfőn, s amelyben arról írt: "tiszteletben tartjuk szuverén döntésüket, amelynek értelmében elrendelték távozásunkat". A tábornok tudatta azt is, hogy megkezdődik az amerikai csapatok Irakon belüli átcsoportosítása "a további mozgások előkészítésére".

3; Az elemzők által vártnál nagyobb mértékben nőtt Kína devizatartaléka decemberben
A devizatartalékot kezelő szervezet (SAFE) kedden azt közölte, hogy a devizatartalék egy hónap alatt 12 milliárd dollárral, 3108 milliárd dollárra bővült december végére. A Reuters által megkérdezett elemzők a devizatartalék szerényebb, 7 milliárd dolláros növekedésével számoltak.

Kína devizatartaléka 2018 végén 35 milliárd dollárral alacsonyabb volt. Szintén kedden a kínai központi bank azt közölte, hogy az ország aranytartalékának a nagysága december végén 62,64 millió uncia (1 uncia=31,1035 gramm) volt, második hónapja nem változott.

4; Kisebb erősödés a BÉT-en, 330 alatt a forint

Ami a magyar eszközöket illeti, a hétfői zuhanás után pozitív korrekcióval nyitott kedden a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX. Az első óra végén az index 0,7 százalékot erősödve 45 ezer pont alatt állt. A hétfői nagy vesztes, az OTP visszafogott volt a kereskedés elején, és csak 0,2 százalékkal emelkedett. A hasonlóan 4 százalékkal zuhanó Opus több, mint 1 százalékkal erősödött.

A forint továbbra is a 330-as szint alatt áll az euróval szemben. A magyar fizetőeszköz hétfőn is csak kisebb mértékben mozgott, a tőzsdével ellentétben sokkal kiegyensúlyozottabb volt.

5; És mi van a kereskedelmi háborúval?
A tavalyi év végén úgy tűnt, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi megállapodást hamarosan aláírják, és lezárulhat a kereskedelmi háború. Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy a felek megtették az első lépéseket, amelyek az egyezményt szolgálják.

A kedden napvilágot látott hírek szerint viszont Kína, amely ígéretet tett mezőgazdasági termékek importjára, nem változtatta meg a gabonákra vonatkozó kvótákat. Sem a búza, sem a kukorica, sem a rizs importját nem segítik megnövelt behozatali lehetőséggel, erről a pekingi agrárminisztérium vezetője beszélt Caixin című üzleti lapnak.