Február közepén engedélyezte az amerikai tőzsdefelügyelet, hogy Donald Trump Truth Social néven futó oldala egyesüljön egy, a tőzsdére lépést segítő üres céggel, egy úgynevezett SPAC (speciális célú akvizíciós társaság) vállalattal. Már akkor arról szóltak a hírek, hogy a gyakorlatilag nulla árbevétel mellett 58 millió dolláros veszteséget felmutató társaság elképesztő értékeltség mellett léphet piacra.
A március végi bevezetéskor ráadásul az előzetesen jósolt 10 milliárd dolláros álomszintet is sikerült túlszárnyalni, hiszen az első nap végén a cég kapitalizációja a 11 milliárd dollárt is meghaladta. A DJT (Donald J. Trump) tickerkód alatt futó papír szárnyalása révén pedig az őszi elnökválasztás favoritja is óriási vagyonra tett szert, az első napi árfolyam alapján Donald Trump többségi tulajdonrésze (közel 60 százalék) 5,6 milliárd dollárt ért. (Igaz, egyes amerikai sajtóbeszámolók szerint a bevezetés után fél évig a politikus nem adhatja el a részvényeit.)
Jelzésértékű volt a túlértékeltségre, hogy a Trump Media értéke nagyjából hasonló, mint az Elon Musk vezetése alatt óriási értékvesztést elérő X-é (korábban Twitter), miközben utóbbinak komoly bevételei vannak. Ráadásul a cégek növekedési kilátásai sem említhetők egy lapon, hiszen Trump közösségi médiás oldalának aktív amerikai felhasználóinak száma februárban 494 ezerre esett vissza, ami 51 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Ezzel szemben az X több, mint 75 millió aktív amerikai userrel büszkélkedhet.
Fotó: MTI/AP/Andrew Harnik
Sokan vélhetőleg nem vettek figyelembe semmiféle gazdasági racionalitást, amikor vásároltak a DJT-részvényekből, legfeljebb valami rózsaszín jövőben bízhattak (például az elnöksége alatt olyan látogatott lesz a felület, amely révén képes lesz profitra, vagy a szabályozás változik más szereplők kiszorításával, ami majd a politikus cégének kedvez). Ez azonban csak pillanatnyi lendületet volt képes adni a részvényeknek, hiszen a bevezetés utáni hurráoptimizmus utáni két hétben gyors kijózanodás és tetemes esés következett. A Trump Media március 26-án 70,90 dolláros részvényenkénti árfolyammal nyitott a tőzsdén, majd ugyanezen a napon közel 80 dolláros csúcsot ért el. Azóta viszont folyamatos a lejtmenet, és az árfolyam hétfőn már a 30 dolláros érték alatt is járt. Ez pedig nemcsak az exelnök, de a részvényesek számára is óriási, összességében dollármilliárdos veszteséget jelent.
Ugyan a részvényeket a túlértékeltséget látva sokan szerették volna shortolni (ami azt jelenti, hogy valaki úgy adja el, hogy valójában nincs neki ilyen értékpapírja és majd az esés után próbálja olcsóbban visszavenni), ennek költségei nagyon nagyok voltak, mivel az úgynevezett szabad közkézhányad igen kicsi volt. Sok olyan tulajdonos volt (például a fő tulajdonos Donald Trump), akiknek a papírjai valójában nincsenek a piacon, így a shortolók csak extrém magas díj mellett tudtak részvényeket kölcsönözni az eladási ügylet végrehajtásához. Igaz, akik ezt az első napokban be merték vállalni, azok komoly nyereséget értek el a részvények árának feleződésével.
Az elemzők a Trump Media árfolyamát kommentálva az utóbbi napokban több észrevételt tettek. Az esés szerintük részben a tőkepiacokon tapasztalható általános bizonytalansággal magyarázható, a technológiai részvények mutatója, a Nasdaq index a március 21-én elért rekord óta nem tud tovább emelkedni, és a befektetők hetek óta korrekciót várnak. Nem segít az sem, hogy a geopolitikai feszültségek miatt sokan a legkockázatosabb eszközökből (egy légvárat építő vállalat pedig mindenképpen ilyen) biztonságosabbnak hitt befektetésekbe csoportosítják át a vagyonuk egy részét, ami miatt például az arany is szárnyal.
Ezentúl pedig értelemszerűen ott a politikai kockázat is. Mint azt a cikkünkben korábban írtuk, normál körülmények között nehezen képzelhető el, hogy a Trump Media a mostani tőzsdei értékeltséget a bevételei és a nyeresége révén „valóban” elérje. A DJT befektetői tehát nem a pénzügyi mutatókat nézik, sokkal inkább egyfajta fogadásként tekintenek a részvényre, amely akkor fizet, ha Trump az őszi elnökválasztáson nyer. Az ottani választási rendszer logikája miatt ugyanakkor hiába szavaz egyszerre minden amerikai polgár, 6-7 úgynevezett billegő állam polgárai lesznek a „királycsinálók”, az ő szavazataik fogják eldönteni, hogy Joe Biden kap-e még 4 évet vagy Donald Trump visszatérhet a Fehér Házba.
Az utóbbi hetek közvélemény-kutatási adatai azt mutatták, hogy a jelenleg regnáló elnök több ilyen államban is javította a pozícióit, így az egy hónapja már-már lefutottnak tűnő választás ismét nyíltnak tűnik. Ebben persze szerepe lehet annak is, hogy Donald Trump erősen megosztó személyiség és a hétfőn kezdődött pere is sok szavazót elbizonytalaníthat. A mostani perben Donald Trumpot azzal vádolják, hogy meghamisította üzleti feljegyzéseit, hogy leplezze a Stormy Daniels expornósztárnak a 2016-os kampány során kifizetett hallgatási pénzt. A politikus ugyan eddig ártatlannak vallotta magát, ám a felmentés mellett benne van a pakliban, hogy pénzbírságra vagy akár 4 éves börtönbüntetésre ítélik. Utóbbi esetén a 77 éves Trump biztosan nem lehetne ismét elnök, ami könnyen lehet, hogy lenullázná a közösségi médiacég értékét is.
Ennek ellenére úgy hírlik, hogy Donald Trump legvérmesebb hívei a DJT-részvények vásárlásával is kiállnak a republikánus politikus mellett, bízva abban, hogy az őszi elnökválasztás után ez pénzügyileg is kamatozik számukra.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
