Mint egy Rejtő-regényben
Nagyon megpörgette a kereskedelmet az olcsó ár és a hatalmas kínálat: az olajtermelők eladtak, amit tudtak, Kína, a legnagyobb importőr, megvett mindent, amit olcsón adtak. Ezt az irgalmatlan mennyiségű árut azonban el is kell szállítani, amihez rengeteg hajó kell (ez rendelkezésre is áll), viszont időbe telik a be-, és kirakodás, folyékony anyagot betöltése és kiszivattyúzása eltart egy ideig.
Egy hajóskapitány elmondta a Reutersnek, hogy március vége óta vesztegelnek Kína északkeleti partjainál, és jó, ha egy héten belül bejutnak egy kikötőbe, és megszabadulhatnak az olajtól. Ez három hetes várakozás, a legénység unatkozik, szerencsére van egy zongorájuk, gitárjuk és dobfelszerelésük, így rázendíthetnek a hirtelenjében összeállt matróz zenekarok, mint Rejtő Jenő idejében.
Kicsi a kapacitás
A kikötőket nem fejlesztették fel olyan mértékben, hogy ilyen forgalmat egyszerre lebonyolíthassanak, de korábban erre nem is volt szükség, hisz ilyen felpörgés nem volt az olajkereskedelemben, és normál körülmények között nem is ismétlődik meg gyakran, hisz Kína most teletölti tározóit, és egy jó darabig nem is lesz képes hatalmas mennyiségeket venni, nem tudná hol tárolni. A felfutásnak az is az oka, hogy a kínai finomítók megszabadultak a korábbi importkorlátozásoktól, és most szabadon bevásárolhatnak.
A jelenlegi adatok szerint 125 óriástanker várakozik a tengeren, ami a szállíttatóknak összesen napi 6,25 millió dollár extra költséget jelent. Tekintettel arra, hogy az olajat még jóval a mostani 40 dollár fölötti ár alatt vásárolták, még így is bőven megéri a vevőnek. Csakhogy a hajózásban nemcsak ez a költség jelenik meg, hanem komolyabb gondok is jelentkeznek: felborul a menetrend, a legénység beosztása, és késnek a következő szállítások is, hisz a hajók már le voltak kötve. Így a hajózást szervező, a szállítmányokat a rendelkezésre álló hajótérrel összekombináló szállítmányozók most jelentős veszteségeket szenvednek, hisz a következő szállítónak nem mondhatják, hogy bocs, késik a hajó: az ez által okozott kárt állniuk kell.
Tömörülés a benzinkútnál
A legnagyobb dugó Szingapúrnál alakult ki, mivel ezen a területen, Szingapúrban és Malajzia déli részén vannak a hajók üzemanyagtöltő állomásai, javítóműhelyei és olajfinomítók is. Most 50 hajó várakozik Szingapúrnál tankolásra, javításra, vagy hogy nyersolaj rakományát a finomítóba szállítsa. Így sokszor a legénységnek kell elvégezni olyan karbantartási munkákat, ami egyébként nem feladatuk.
Mindeközben a kint veszteglő hajók nem jutnak ellátmányhoz, így pl. az alkoholkészletek hamar kifogynak, és a legénység sörözéssel sem tudja a hosszú, monoton napokat feldobni, sőt az élelmezésre is panaszkodnak. A legtöbb hajón megfelelő internetkapcsolat sincs, csak néhány DVD és egy-két TV készülék. Normál esetben ritkák a kikötői késések, ezért a legénységnek nem szokott a hajón fölösleges szabadideje lenni, így fel sem készültek a hajók ilyesmire.
Az elmúlt több mint 5 évben a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében telepítették. 
