Rég nem látott erőt mutattak eddig ezen a héten a piacok, kedden számos európai parketten láthattunk látványos megugrást. Kedden az Egyesült Államokban is nagyon pozitív nap volt, hiszen az S&P 500 index 3,06, a Dow Jones index 2,80, míg a Nasdaq Composite 3,34 százalékot emelkedett. Ráadásul szerda hajnalban az ázsiai piacokon tovább folytatódott mindez, hiszen a japán tőzsde indexe, és a Hang Seng index is erősödött.
A folyamatokat a Raiffeisen szakértői úgy magyarázták, hogy a befektetők annak köszönhetően kezdtek ismét vásárlásokba, hogy a hétfői feldolgozóipari ISM után tegnap kevesebb meghirdetett munkahelyekről szóló statisztikát kaptak, és abban kezdtek el újra bízni, hogy a Fed biztos mérsékli majd kamatemelési ütemét és mértékét. Erre a meggyőződésre erősített rá, hogy az ausztrál jegybank a várt 50 bázispont helyett 25 bázisponttal szigorított, bár így is 2013 óta nem látott magasságba, 2,6 százalékra emelkedett a kamat. Habár az amerikai kamatpálya várakozások csak minimális mértékben változtak, a dollár index jelentősebben esett. Ez már önmagában is elegendő katalizátor volt a vételi erő megjelenéséhez.
Ugyanakkor az európai piacokon a kifulladás jelei látszanak, hiszen a kis mínuszból induló tőzsdeindexek a délelőtt folyamán lefele csorogtak. Itthon a nyitást követően volt inkább nagyobb ijedtség, azt követően lassan felfele kapaszkodott a BUX és fél 11-kor 0,33 százalékos veszteséggel, 39765 ponton állt a mutató.
A vezető hazai részvények vegyesen teljesítettek, hiszen miközben az OTP 0,6 százalékot veszített és 8200 körül mozgott, addig a Mol 0,3 százalékot nyert és 2630 forint fölé kapaszkodott. Utóbbi vállalaton persze jelentősen lökött az, hogy a múlt hét végén még 82 dollárig gyengülő Brent kedden este 90 dollár felett is járt.
A Richter is a vesztesek között volt szerda reggel, a gyógyszergyártó vállalat 0,7 százalékkal esett, 7750-ig. A blue chipek közül a Magyar Telekom esett a legtöbbet, 1,1 százalékot és 297 forinton forgott. A kisebb papírok közül említést érdemel a Rába, amely 2,5 százalékkal nőtt, míg az Opus, a 4iG vagy a Masterplast kurzusa a keddi záró szint körül mozgott.
Utóbbi vállalat, vagyis a Masterplast kapcsán érdemes megemlíteni, hogy megkezdődött a cég újonnan kibocsátandó részvényeinek lakossági jegyzési időszaka. A vállalat nagyságrendileg 8-10 milliárd forintos nyilvános lakossági és intézményi forrásbevonást tervez új részvények kibocsátásával a növekedési terveinek finanszírozásához. Az újonnan kibocsátandó részvényeket kizárólag az OTP Banknál lehet jegyezni, lakossági és intézményi ügyfeleknek egyaránt. A 4iG kapcsán pedig az a friss hír, hogy a vállalat ismét vásárolt saját részvényt, közzétételük szerint 5000 darab papírhoz jutottak kedden, 700 forintos átlagáron.
A magyar gazdaságnál maradva érdemes megjegyezni, hogy hétfőn a fordulatot egyes elemzők a Gazprommal kötött megállapodással magyarázták, amely révén enyhülhet a nyomás a költségvetésen. Ennek részleteiről a KBC Equitas reggeli összefoglalójában az olvasható, hogy
a Bloomberg információi szerint Magyarország mintegy 1,9 milliárd eurós haladékot kapott a Gazpromtól a gáz kapcsán. A hírek szerint jövőre 20 százalékot, majd a következő két évben 40-40 százalékot kell visszatörlesztenie az országnak.
Emellett a források szerint 3,5 százalékos kamatláb mellett kapta meg a haladékot Magyarország. Számítások szerint így is 4 milliárd eurós költséget jelenthet a téli szezon a magyar költségvetésnek az elszálló árak miatt. Természetesen ezek az összegek változhatnak a gázárak mozgása esetében.
Ami a tőzsdei gázárakat illeti, azok tovább olvadtak szerda délelőtt is, a TTF kurzusa a 150 eurós szintet vette célba, miután kedden letört a korábban ellenállásnak számító 170-es támasz. Szerda délelőtt az árfolyam 157 euróig csökkent, és ha nem jönnek nagyon negatív hírek, akkor a napokban vélhetőleg megközelíti a kurzus a fent említett lélektani szintet.
Persze nagyon nehéz megmondani, hogy mi történhet, hiszen az oroszok katonai kudarcait inkább pozitívumként értékelik a piacok, ám könnyen lehet, hogy emiatt mégis eszkalálódik majd a helyzet Ukrajnában. Ráadásul, mint arról az Equilor is beszámolt, az EU országok vezetői megegyeztek egy új szankciós csomagról, aminek legjelentősebb eleme egy ársapka az orosz olaj továbbértékesítése esetén. Görögország, Ciprus, és Málta vezetői ellenezték az eredeti elképzelést, mely szerint az orosz olaj szállítását tiltó intézkedéseket léptettek volna életbe, és csak egy olyan változatot fogadtak el, amiben a G7 országok által jóváhagyott ármaximum mellett tovább folytathatják a kereskedést. A csomag része még számos hadi célokra is felhasználható eszköz szállítási tilalma, valamint minisztériumi- és egyéb, állami szerepet vállaló személyek tiltólistára helyezése. A szankciós csomagot várhatóan szerdán hivatalosan is jóváhagyják a tagállamok vezetői.
Miközben a tőzsdéken viszonylag jó a hangulat, és a földgáz ára is Magyarország számára kedvezően változik, ez nem mondható el a forint kurzusáról. Ma reggel ismét gyengülésnek indult a forint, így ismét a 420-as szint fölé jutott, ráadásul ott nem állt meg, hanem a délelőtt 422,50-nél is járt. Ez egyébként már csak azért is meglepő, mert ahogy arról fent is írtunk, a dollár számottevően gyengült az euróval szemben, és belátható közelségbe került a paritás, ami miatt elvileg a forintnak is kedvező irányba kellett volna mozdulnia.
A nemzetközi vállalati hírek kapcsán mindenképpen említést érdemel, hogy elkerülendő a jogi csatározásokat Elon Musk úgy tűnik mégis felvásárolná a Twittert. A világhírű üzletember hétfőn a közösségi platform vezetőivel azt közölte, hogy részvényenként 54,2 dolláros ajánlati áron megvenné a társaságot. A Twitter vezetői a hírek szerint pozitívan reagáltak erre, és jelezték, hogy ezen az áron támogatják a felvásárlást.
Koncessziós formában valósulnának meg a beruházások, a befektetőket keletről várják. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
