Aki sok cukrot használ, örülhet a magyar árstopnak, ugyanis az édesítőanyag Nyugat-Európában egyre inkább luxuscikké válik. Júniusban Németországban az embereknek majdnem 80 százalékkal többet kellett fizetniük a cukorért, azaz majdnem kétszer annyit, mint egy évvel ezelőtt. Tavaly október óta különösen erős a drágaság – derül ki az N-Tv.de cikkéből. Mi ennek az oka?
A háború is belejátszik
A cukor valójában sokáig túlságosan is olcsó volt az európai és a világpiacon – összegezte Sandra Fürderer, a Német Cukorszövetség szóvivője. A vállalatoknak sok esetben nem volt gazdaságos cukrot termelni. Az ár aztán 2021 végén kezdett ismét emelkedni.
A cukor drágulásának több oka is van. Az energiaköltségek rendkívül megemelkedtek, főként az ukrajnai háború miatt. A cukorrépát a betakarítás után, szeptembertől januárig dolgozzák fel. Épp a hideg hónapokban, amikor a gáz és más energiahordozók nagyon drágák voltak. A gazdák az üzemanyagért és a műtrágyáért is többet kell fizessenek.
A klímavédelem drága
Emellett további költségtényezőkkel kell szembenézniük, egyre magasabb szintű éghajlati célokat, környezetvédelmi és szociális követelményeket kell teljesíteniük. Mindez a cukorgyártók számára sokkal drágábbá teszi a cukorrépát.
A vállalatoknak magasabb árat kell fizetniük a gazdáknak a répájukért, mert különben azok úgy dönthetnek, hogy valami mást termesztenek – mondja Fürderer.
Gyenge termés Németországban és Franciaországban
A szupermarketekben kapható cukor többnyire európai répacukorból készül. Európa fő cukortermelői Franciaország és Németország. Tavaly azonban a hőhullámok miatt rossz volt a termés, különösen Franciaországban.
Valójában a cukorrépa számára kedvező a melegebb és szárazabb éghajlat, mert hosszú gyökereivel mélyebb rétegekből is képes vizet felszívni. De amit tavaly láttunk, az már túl sok volt – idézik a szakértőt. Ráadásul az éghajlatváltozás több kártevőt és növénybetegséget is eredményez.
Szélsőségek a trópusokon
A világ cukortermelésének kétharmadát azonban cukornádból állítják elő. A legnagyobb cukortermelők Brazília, India és Thaiföld. Ezeknek szintén meg kell küzdeniük az időjárási szélsőségekkel, így tavaly kevesebbet szüreteltek és kevesebb cukrot exportáltak. Már idén tavasszal is terméscsökkenés volt megfigyelhető.
Cukor helyett bioüzemanyag
Mivel több pénzt keresnek vele, egyes cukornádtermelők, többek között Brazíliában, inkább nem cukrot termelnek, hanem bioüzemanyagot, azaz bioetanolt. Az ukrajnai háború miatt az üzemanyag is sokkal drágább lett, ennek következtében kevesebb cukor került a világpiacra.
A répatermelőknek és a cukoriparnak persze jót tesznek a magas cukorárak. Az Európa nagy termelői közé tartozó Nordzucker és Südzucker a 2022/2023-as üzleti évben jelentősen növelni tudta nyereségét.
Mi jöhet még?
A cukor még sokáig drága maradhat a szélsőséges időjárás miatt, akát évekig is, Európában és világszerte egyaránt. Ami ráadásul megnehezíti az elemzők számára a termelés előrejelzését.
Az édességgyártók számára a magas cukorárak komoly problémát jelentenek. A csokoládégyártó Ritter Sport komoly terhet lát a magas nyersanyag-, energia- és csomagolási költségekben. Egyes európai édességgyártók egyenesen attól tartanak, hogy hamarosan nem lesz elég cukor. A nádcukor pedig drága a gyártók számára, tonnánként több mint 400 eurós büntetővámot kell kifizetniük.
Tündérmese, hogy az élelmiszereknek drágának kell lenniük?
A svájci nagybank, a UBS brit közgazdásza, Paul Donovan szerint a szupermarketekben és az éttermekben már több hónapja nem a munkaerőhiány, az ellátási láncok problémái vagy a magas energiaköltségek miatt emelkednek az árak. Ehelyett a gyorséttermek, az élelmiszergyártók és a kiskereskedelmi láncok kihasználják vásárlóközönségük hiszékenységét – “kapzsisági infláció” vagy haszonlesés, profithajhászás történik valójában.
Mi drágítja a kiskereskedelem árait?
A jelenségre először 2010-ben figyelt fel hazájában, Nagy-Britanniában. A szupermarketek akkor is emelték az áraikat, és a mezőgazdaságra fogták. A közgazdász kutatása szerint az élelmiszerek árának a szupermarketben nagyon kevés köze van ahhoz, amit a gazdák kapnak termékekért.
A kiskereskedelemben a legnagyobb költség a munkaerő, az üzlethelyiség, a reklám és a forgalmazás.
Az ezekre fordított kiadások viszont nem nőttek a vizsgált időszakban.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Rábízná a pénzét a mesterséges intelligenciára? Van, ahol már ezt is megteheti
