Az előző napinál enyhébben ugyan, de az amerikai tőzsdék szerdán is erősödtek. Csütörtök reggel viszont az ázsiaiak már vegyesen teljesítettek, Tokió a pozitív, Sanghaj a negatív tartományban zárt, míg Hongkong oldalazott. Európa – köztük a BUX – ugyanakkor optimistán kezdte a napot. A szerdán zakózott olajtípusok csak mérsékelt pozitív korrekciót hajtottak végre, az észak-amerikai könnyűolaj (WTI) hordója 52, míg a Brent típusúé 61 dollár alatt tanyázott. A már 1340 dollár felett is járt arany stagnált. A forint viszont, mondhatni, ereje teljében van, hiszen több hete nem látott magasságban, az euróval szemben a 321-es szint közelében kezdte a csütörtököt. Ám nem sok jóval kecsegtet a még erősebb hazai fizetőeszközről ábrándozóknak – most éppen a külföldi nyaralásra készülődőknek –, miszerint Varga Mihály pénzügyminiszter kissé hányaveti megjegyzése szerint idehaza is lehet nyaralni.
De egyelőre még foglalkozzunk azzal, ma mi várhat ránk, milyen események befolyásolhatják a pénz- és tőkepiacokat.
1. EKB-kamatdöntés
Kétségtelenül ez kívánkozik a csütörtöki menü élére, már csak megszokásból is. Annak ellenére, hogy a frankfurti uniós központi bank ma délutáni ülésétől szinte senki nem vár egetverő bejelentést, ami azt jelenti, hogy az EKB nem nyúlhat a kamatokhoz. Mégis érdekes lehet figyelni a fél háromkor kezdődő sajtótájékoztatót, mivel azon a szeptemberben bevezetendő TLTRO-III-ról érkezhetnek új információk, vagyis arról a programról, amelynek keretében az EKB hosszú lejáratú hitelt nyújt a bankoknak, ezzel ösztönözve őket arra, hogy élénkítsék a hitelezési tevékenységüket az euroövezeti vállalatok és fogyasztók felé. Az Equilor Befektetési Zrt. elemzői szerint ugyanakkor az euró piacán inkább a bank frissített növekedési és inflációs előrejelzései okozhatnak jelentős mozgásokat, továbbá az, ha lesz utalás arra, hogy az EKB esetleg később monetáris lazítást hajthat végre.
2. Lesz(nek) Fed-kamatvágás(ok)?
A határidős és opciós árazások alapján az idén akár még háromszor is, egyenként 25-25 bázisponttal lazíthat az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény, miután a piaci többség úgy véli, a kereskedelmi háború nem fajul odáig, hogy az recessziót idézne elő, miközben az infláció alacsony. Ugyanezen a véleményen van például Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezetője is.
3. USA-Mexikó folyt. köv.
Merthogy hiába mondta Donald Trump és alelnöke, Mike Pence is egyöntetűen, hogy komoly előrelépések történtek az amerikai elnök által kilátásba helyezett „migránsűző” vámemelésről, még korántsincs közel a megoldás. Mindenesetre megegyezést sugall, hogy a mexikói külügyminiszter elismerte, a jelenlegi helyzet tarthatatlan, mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy megállítsák az Egyesült Államok határa felé tartó bevándorlási hullámot. Nem csoda a közép-amerikaiak együttműködő hozzáállása, hiszen az első negyedévben visszaeső gazdaságukat a vámtarifák folyamatos emelése recesszióba lökheti.
4. Olasz bünti
Bekövetkezett, amit az egy héttel ezelőtti cikkünkben előrejeleztünk, az államadósság előírtnál magasabb szintje miatt az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indított Olaszország ellen. Érdekes módon erre a 10 éves olasz kötvényhozam csak rövid időre ment évi 2,6 százalék fölé, azt követően azonban visszatért a 2,5 százalékos szint környékére. Más kérdés, hogy ott is marad-e.
5. Fiat-Renault hátraarc: nem tapsikolnak a befektetők
A francia autógyártó részvényei sínylették meg jobban, hogy a Fiat-Chrysler a gallok politikájára hivatkozva kifarolt az év autóipari üzletének tartott egyesülésből, árfolyamuk közel 7 százalékos mínuszban kezdték a mai kereskedést, míg a Fiat-Chrysler papírjai megúszták 1,6 százalékos bukóval – legalábbis egyelőre.
Árfolyammozgató lehet még a Toyota-Subaru betervezett közös fejlesztésének a megvalósulása, illetve az, hogy a Boeing történetének egyik legnagyobb repülőgépflotta-eladásáról folytat tárgyalásokat. Az pedig a Tesla jegyzésén lökhet, hogy májusban jelentősen meglódultak az amerikai eladásai.
Iránra és Libanonra is légicsapást mértek. 
