Egy reménytelennek látszó, súlyos gondoddal küszködő, a csőd szélén álló ágazatba, a szénbányászatba vásárolt be tavaly augusztusban Soros György – írtuk meg ősszel. Az Arch Coal (ACI) és a Peabody Energy (BTU) részvényeiből vásárolt be, amelyek közül az előző még januárban, a második pedig két nappal ezelőtt jelentett csődöt.
Pedig a Peabody valamikor az amerikai ipar egyik zászlóshajója volt, az iparág vezető cége, hatalmas tőkeértékkel és meredeken emelkedő árfolyamokkal – emlékeztetett rá az Investing.com. A részvényeket a csőd miatt felfüggesztették, az előtt utoljára 2,07 dolláron forogtak.
Augusztusban jellemzően 220-240 dollár volt a részvény, tehát értékének több mint 99 százalékát elveszítette. (Azt nem tudni, hogy Soros, illetve az érdekeltségi körébe tartozó alap tart-e még ilyen részvényeket.) Az Arch Coal is hasonlóan teljesített, 30-40 dollárról 30-40 centre esett.
Pedig szénbánya-részvényeket vásárolni úgy általában nem feltétlenül volt annyira rossz ötlet. A Dow Jones Coal index (DJUSCL), amely amerikai szénbánya-társaságok részvényeit tartalmazza, augusztusban 30-35 pont körül járt, innét ősszel leesett 15 pontig is, de mostanában ismét 31-35 pont volt.
Az USA-ban és más országokban is nagy bajban van a szénbányászat, mivel egyrészt az olcsó gáz szorítja ki, másrészt a környezetvédelmi törekvések, a szénfelhasználás ugyanis erősen környezetszennyező. A rossz hírek azonban már be is épülhettek az árfolyamokba.
Február végén újra közzétették Soros alapjának portfólióját a tavalyi utolsó negyedévre. A botoxról ismert Allergan gyógyszergyár volt a legnagyobb befektetése, ennek értéke jelentősebben, 284-ről 220 dollárra esett. Egy másik, az Adecoagro agrártechnológiai társaság papírja csak mintegy tíz százalékot esett év vége óta.
Persze még sok minden történhet, akár nyereséggel is kiszállhat a vevő a papírokból, nem lehet pár hónap és pár részvény alapján megítélni a sikert. Több évtized alatt Soros az egyik legjobb eredményt érte el a befektetési szakmában.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
