Nagy valószínűséggel ma is a lazítás-optimizmusnak vagy újranyitás-optimizmusnak nevezett tőzsdei emelkedést láthatjuk. Sokan amiatt derűlátók, hogy egymás után könnyítenek a kijárási korlátozásokon az államok. Közben több helyről március óta nem látott alacsony járványügyi adatok érkeznek. A hétvégén Nagy-Britanniában döntöttek egyes szabályok lazításáról, amivel főleg a munkába járást ösztönzik.
Hasonló lépések várhatók az USA-ban is, ahol Donald Trump elnök szerint akkor sem lesz szükség újabb szigorításokra, ha a fertőzések száma netán újra emelkedni kezdene. (Nemzetközi összefoglalónk: Újabb lazítási hullám indul Európában.)
A rettegés fala
A gazdasági hírek viszont nem éppen rózsásak, sokan tartanak attól, hogy a nagy emelkedésen túllevő tőzsdék elszakadtak a reálgazdasági folyamatokról. (Az árfolyamok a “rettegés falán” kúsznak felfelé. A befektetői hangulati indikátorok gödörben vannak.) Nem túl friss adat, de Olaszországban például 28 százalékkal csökkent az ipari termelés márciusban.
Az S&P 500 index teljesítménye az utóbbi 12 hónapban 1,7 százalékos plusz volt. Az osztalékfizetések hatását is tartalmazó S&P 500 Total Return index pedig 3,7 százalékkal emelkedett. A Nasdaq Composite index ez idő alatt több mint 15 százalékkal ment fel. Sok befektető felteszi magának a kérdést: valóban indokolt, hogy az amerikai részvények többet érjenek, mint a koronavírus-válság előtt?
Szépen megy mindegyik vezető papírunk
Az európai tőzsdék ma is pluszban kezdtek, de azóta lassú lecsorgás tapasztalható. A német DAX már 0,6, a francia CAC 40 0,9 százalékos mínuszban van tizenegy óra után pár perccel. Az ázsiai tőzsdéken kevés volt a mozgás, az amerikai határidős indexek pedig csekély esést mutatnak.
A BUX index különösen jól kezdett, két százalékos pluszban, de itt is van némi lemorzsolódás. Most 1,5 százalékos az emelkedés, amiből mindegyik vezető papír kiveszi a részét. Az OTP 1,6, a Mol 1,1, a Richter 2,4, a Telekom 1,5, az Opus 2,8 százalékkal megy fel. A forint stabil, 349,60 az euró, csak pár fillérrel emelkedett péntekhez képest. Az MNB mától felfüggesztette a Kartonpack részvényeinek tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátó nem tette közzé határidőben a 2019-es pénzügyi évről készített éves jelentését.
További és frissebb árfolyamok, grafikonok itt láthatók
Olcsóbb az olaj, de nem kell autó
Mintegy két hét majdnem folyamatos emelkedés után süllyed az olaj ára, három százalék feletti mértékben. Ezzel a Brent 30, a WTI 24 dollár alá ért egy kicsivel. A koronavírus-válság miatt a Volkswagen (VW) áprilisban kétharmadával kevesebb autót adott el Németországban. A részvény ára ennek ellenére ma alig változik, sőt egyes szektortársai, mint a BMW vagy a Renault 2-3 százalékos pluszban vannak.
Jürgen Stackmann értékesítési igazgató szerint ezzel azonban Németország még egész jól áll. Európa-szerte a VW eladásai több, mint 83 százalékkal omlottak össze. A járvány által legerősebben érintett országokban, mint Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Franciaország az előző hónapban szinte egyáltalán nem vettek új autót az emberek – írta az N-Tv.de hírportál.
Kínából viszont tűrhető áprilisi autóértékesítési statisztika érkezett, ami “év/év alapon már csak 5,6%-os visszaesést mutatott a márciusi 40%-kal, illetve a februári 79%-kal szemben” – írta az Erste Befektetési Zrt. “Kérdés azonban, hogy ez a visszapattanás mennyire lesz folyamatos” – teszik hozzá.
Jegybankokra figyelnek a héten
Rosszul szerepelnek a brit légitársaságok, hét százalékkal zuhan az EasyJet részvénye, miután az országban két hetes beutazási tilalmat vezettek be a külföldiekre.
A héten az Egyesült Királyságból és Németországból GDP-adatok jönnek. A nagy központi bankok még többet tehetnek a gazdasági fellendülésért, a Svájci Nemzeti Banktól és a kínai központi bankról lehet ilyet várni a Bloomberg hírlevele szerint. A Federal Reserve elnöke, Jerome Powell pedig szerdán beszél majd, amire különös figyelmet fog fordítani a tőkepiac. “Mindenhol az a valódi kockázat, hogy a fertőzések és a halálesetek száma újra növekedni kezd” – írták.
Egy korábbi orosz szövetségi tisztségviselőt választottak elnökké Dél-Oszétiában, a Grúziától elszakadt, Oroszország által támogatott régióban. 
