Miközben Joe Biden bejárja Európát, és újabb szankciókról, földgázszállításokról, katonai és gazdasági együttműködésről tárgyal, a tőzsdék ma reggel még óvatosra vették a figurát, alig mozdultak. Később kisebb élénkülés kezdődött, a német, francia index 0,6, a brit pedig 0,1 százalékkal emelkedik.

A háború mintha állóháborúvá vált volna, miközben mindkét fél kisebb győzelmekről számol be. Nagy-Britanniában a kiskereskedelmi eladások estek nagyot, Németországban pedig az Ifo üzleti hangulat index értéke lett alacsony. Valamelyest könnyebbséget jelent a részvénypiacnak, hogy az olaj és a földgáz áremelkedése egyelőre megállt, szerény mínuszban vannak.

A földgáz jegyében

Itthon a BUX indexet az OTP esése húzza le, az index 0,4, a bankpapír 2,0 százalékkal megy le. Egyébként Varsó is hasonló süllyedést mutat. A Mol 0,1, a Richter 1,1 százalékkal javít, a Telekom stagnál. Öt százalékkal ugrik az Opus.

A forint kissé erősödött tegnaphoz képest, 374,50 ma az euró.

Az európai körúton lévő amerikai elnök megállapodást kötött az unió vezetőivel. Az Egyesült Államok jelentős mértékben fogja növelni a cseppfolyós gázszállításokat (LNG) annak érdekében, hogy az európai országok orosz energiafüggősége és így Oroszország zsarolási potenciálja is csökkenjen - írta az MFor.hu.

Olcsóbb lesz az amerikai gáz, mint az orosz?

A németek már idén felére csökkentenék az Oroszországtól vásárolt olaj mennyiségét, az EU pedig csak 50 milliárd köbméter gázt vásárolna 155 helyett. Megkezdődött az átállás az LNG-re (cseppfolyós földgázra), amihez az USA is komoly mennyiséggel tud hozzájárulni – írja az Erste Befektetési Zrt. kommentárja.

Ráadásul a szállítási költség kisebb Európába, mint Ázsiába. Az amerikai földgáz ára 16,7 EUR/MWh (plusz szállítás), miközben a holland börzén 103 euró körül mozog a gáz. Így jelentősen csökkenhet az európai gáz ára is. De hosszabb távon magasabb árakkal kell számolnunk, mint amiket korábban láthattunk – kalkulál a brókercég.

Megvan, miért pocsék a BUX teljesítménye

A héten írtunk arról, hogy a BUX index Európán belül is mennyire alulteljesítő, például Németországhoz és Lengyelországhoz képest. Az alábbi ábra talán megmagyarázza, miért.

Ezen az látható, mely feltörekvő piaci országok vannak jobban kitéve az orosz-ukrán krízisnek. Szerepel oszlopok összetevői között a fiskális (költségvetési) mozgástér, a monetáris (jegybanki) mozgástér, az érintett országok – köztük az EU – között lebonyolított kereskedelem, az energia és az élelmiszerek inflációja, az árupiaci és energiaimportnak való kitettség. Magyarország a felsorolt 18 ország között a legrosszabb helyzetben van.

A magas infláció mindenütt gondot okoz, de az alapanyagimportőr országoknak fiskális problémái is lehetnek. A közép-kelet-európai régióban Magyarország és Románia költségvetési mozgástere a legkisebb – jegyzi meg az Amundi.

Erősebb-e a hrivnya a forintnál?

Az ukrán hrivnya árfolyama viszonylag stabil a háború kitörése óta, az orosz rubelnél egészen biztosan stabilabb. Hogyan lehetséges ez? Egyrészt a hírek szerint az ország jegybankjának első háborús intézkedése volt a devizakereskedelem felfüggesztése és különböző pénzmozgási korlátozások bevezetése. Így a jelenlegi árfolyam nem szabadpiaci.

A hrivnya korábban, 2014-2019 között nagy leértékelődésen ment keresztül, ugyanakkor az országnak jelentős devizatartalékai is vannak. Valamint az ukrán pénz már ősszel, az első orosz csapatösszevonások idején meggyengült. Ezt a kérdést járta körül Bod Péter Ákos cikkében:

Nagy diszkonttal veszik az ukrán pénzt

Ugyanakkor a híradások szerint az EU-ba menekült ukránok mindenütt nehezen tudják eladni bankjegyeiket. Magyarországi pénzváltók viszont ma is jegyeznek rá árat, 7000-9000 forint között vesznek 1000 hrivnyát. Eközben 11 ezer forint körül adják ugyanazt. A nemzetközi devizaárfolyam euróból átszámolva 12 ezer forint körül van. (Másképpen számolva, 18,6-24,0 eurót adnak Magyarországon 1000 hrivnyáért, miközben a pénzpiaci árfolyam-figyelő rendszerek 32,5-re tartják.)

Számos történelmi tapasztalat szerint ha a feketepiaci, szabadpiaci árfolyam eltér a “hivatalostól”, előbb-utóbb a piacnak lesz igaza.

Többet ér ennél a Telekom?

A KBC Equitas kissé csökkentette a Magyar Telekom részvényeire vonatkozó fair érték-becslését, 520 forintra, de így is érezhetően ez alatt forognak a papírok.

A céget követő elemzők konszenzusa is hasonló szinteken van, a többség pedig látja a fantáziát hosszú távon a papírban. De a hozamkörnyezet emelkedése nem tesz jót, ráadásul a régiós befektetéseknek az orosz-ukrán feszültség sem kedvez.

A cég részvényesi javadalmazási politikája ugyan pozitív irányba változott, de “aligha aratott osztatlan sikert a befektetők körében”. Így inkább hosszú távon tűnik érdekesnek a Telekom, amely az emelkedő inflációs környezetből profitálhat is – írja a brókercég.

Felfelé tartanak a kriptodevizák

A bitcoin 44 ezer, az ether 3100 dollár fölé emelkedett mára, ami újabb három százalékos emelkedés. Egy hét alatt már 7,6, illetve 11,3 százalék az emelkedés.

A “Merge” árnyékában

A piac izgatottan várja a híreket az Ethereum-rendszer nagy átalakulásáról, a “The Merge”-ről. (“Összevonás” vagy “egyesülés” – lényegében a proof-of-work rendszerről az olcsóbb, gyorsabb és energiatakarékosabb proof-of-stake rendszerre való áttérés.) Ezt nem hivatalosan a második negyedévre tervezik, konkrét céldátum nincsen.

Az évek óta húzódó feladatot valaki ahhoz hasonlította, mintha úgy kellene egy repülőgép főbb alkatrészeit modernebbekre cserélni, hogy közben az adott jármű a levegőben nagy sebességgel repül.