Miközben Joe Biden bejárja Európát, és újabb szankciókról, földgázszállításokról, katonai és gazdasági együttműködésről tárgyal, a tőzsdék ma reggel még óvatosra vették a figurát, alig mozdultak. Később kisebb élénkülés kezdődött, a német, francia index 0,6, a brit pedig 0,1 százalékkal emelkedik.
A háború mintha állóháborúvá vált volna, miközben mindkét fél kisebb győzelmekről számol be. Nagy-Britanniában a kiskereskedelmi eladások estek nagyot, Németországban pedig az Ifo üzleti hangulat index értéke lett alacsony. Valamelyest könnyebbséget jelent a részvénypiacnak, hogy az olaj és a földgáz áremelkedése egyelőre megállt, szerény mínuszban vannak.
A földgáz jegyében
Itthon a BUX indexet az OTP esése húzza le, az index 0,4, a bankpapír 2,0 százalékkal megy le. Egyébként Varsó is hasonló süllyedést mutat. A Mol 0,1, a Richter 1,1 százalékkal javít, a Telekom stagnál. Öt százalékkal ugrik az Opus.
A forint kissé erősödött tegnaphoz képest, 374,50 ma az euró.
Az európai körúton lévő amerikai elnök megállapodást kötött az unió vezetőivel. Az Egyesült Államok jelentős mértékben fogja növelni a cseppfolyós gázszállításokat (LNG) annak érdekében, hogy az európai országok orosz energiafüggősége és így Oroszország zsarolási potenciálja is csökkenjen - írta az MFor.hu.
Olcsóbb lesz az amerikai gáz, mint az orosz?
A németek már idén felére csökkentenék az Oroszországtól vásárolt olaj mennyiségét, az EU pedig csak 50 milliárd köbméter gázt vásárolna 155 helyett. Megkezdődött az átállás az LNG-re (cseppfolyós földgázra), amihez az USA is komoly mennyiséggel tud hozzájárulni – írja az Erste Befektetési Zrt. kommentárja.
Ráadásul a szállítási költség kisebb Európába, mint Ázsiába. Az amerikai földgáz ára 16,7 EUR/MWh (plusz szállítás), miközben a holland börzén 103 euró körül mozog a gáz. Így jelentősen csökkenhet az európai gáz ára is. De hosszabb távon magasabb árakkal kell számolnunk, mint amiket korábban láthattunk – kalkulál a brókercég.
Megvan, miért pocsék a BUX teljesítménye
A héten írtunk arról, hogy a BUX index Európán belül is mennyire alulteljesítő, például Németországhoz és Lengyelországhoz képest. Az alábbi ábra talán megmagyarázza, miért.
Ezen az látható, mely feltörekvő piaci országok vannak jobban kitéve az orosz-ukrán krízisnek. Szerepel oszlopok összetevői között a fiskális (költségvetési) mozgástér, a monetáris (jegybanki) mozgástér, az érintett országok – köztük az EU – között lebonyolított kereskedelem, az energia és az élelmiszerek inflációja, az árupiaci és energiaimportnak való kitettség. Magyarország a felsorolt 18 ország között a legrosszabb helyzetben van.
A magas infláció mindenütt gondot okoz, de az alapanyagimportőr országoknak fiskális problémái is lehetnek. A közép-kelet-európai régióban Magyarország és Románia költségvetési mozgástere a legkisebb – jegyzi meg az Amundi.
Erősebb-e a hrivnya a forintnál?
Az ukrán hrivnya árfolyama viszonylag stabil a háború kitörése óta, az orosz rubelnél egészen biztosan stabilabb. Hogyan lehetséges ez? Egyrészt a hírek szerint az ország jegybankjának első háborús intézkedése volt a devizakereskedelem felfüggesztése és különböző pénzmozgási korlátozások bevezetése. Így a jelenlegi árfolyam nem szabadpiaci.
A hrivnya korábban, 2014-2019 között nagy leértékelődésen ment keresztül, ugyanakkor az országnak jelentős devizatartalékai is vannak. Valamint az ukrán pénz már ősszel, az első orosz csapatösszevonások idején meggyengült. Ezt a kérdést járta körül Bod Péter Ákos cikkében:
Nagy diszkonttal veszik az ukrán pénzt
Ugyanakkor a híradások szerint az EU-ba menekült ukránok mindenütt nehezen tudják eladni bankjegyeiket. Magyarországi pénzváltók viszont ma is jegyeznek rá árat, 7000-9000 forint között vesznek 1000 hrivnyát. Eközben 11 ezer forint körül adják ugyanazt. A nemzetközi devizaárfolyam euróból átszámolva 12 ezer forint körül van. (Másképpen számolva, 18,6-24,0 eurót adnak Magyarországon 1000 hrivnyáért, miközben a pénzpiaci árfolyam-figyelő rendszerek 32,5-re tartják.)
Számos történelmi tapasztalat szerint ha a feketepiaci, szabadpiaci árfolyam eltér a “hivatalostól”, előbb-utóbb a piacnak lesz igaza.
Többet ér ennél a Telekom?
A KBC Equitas kissé csökkentette a Magyar Telekom részvényeire vonatkozó fair érték-becslését, 520 forintra, de így is érezhetően ez alatt forognak a papírok.
A céget követő elemzők konszenzusa is hasonló szinteken van, a többség pedig látja a fantáziát hosszú távon a papírban. De a hozamkörnyezet emelkedése nem tesz jót, ráadásul a régiós befektetéseknek az orosz-ukrán feszültség sem kedvez.
A cég részvényesi javadalmazási politikája ugyan pozitív irányba változott, de “aligha aratott osztatlan sikert a befektetők körében”. Így inkább hosszú távon tűnik érdekesnek a Telekom, amely az emelkedő inflációs környezetből profitálhat is – írja a brókercég.
Felfelé tartanak a kriptodevizák
A bitcoin 44 ezer, az ether 3100 dollár fölé emelkedett mára, ami újabb három százalékos emelkedés. Egy hét alatt már 7,6, illetve 11,3 százalék az emelkedés.
A “Merge” árnyékában
A piac izgatottan várja a híreket az Ethereum-rendszer nagy átalakulásáról, a “The Merge”-ről. (“Összevonás” vagy “egyesülés” – lényegében a proof-of-work rendszerről az olcsóbb, gyorsabb és energiatakarékosabb proof-of-stake rendszerre való áttérés.) Ezt nem hivatalosan a második negyedévre tervezik, konkrét céldátum nincsen.
Az évek óta húzódó feladatot valaki ahhoz hasonlította, mintha úgy kellene egy repülőgép főbb alkatrészeit modernebbekre cserélni, hogy közben az adott jármű a levegőben nagy sebességgel repül.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Pedig tavaly is jött már 759 millió eurónyi hitel. 
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
