Az euró/forint jelenleg az utóbbi években megszokott árfolyamsáv, nagyjából 302-318, vagy 305-315 között félúton ingadozik, miután a nyári mélypontról több héten keresztül emelkedett. (Vagyis augusztus vége óta fokozatosan gyengült a forint.) Vajon ez mennyire régiós jelenség, vajon a többi térségbeli deviza is ilyesmit csinál?
Nem mondhatni, a kép inkább vegyes, főleg, ha kicsit hosszabb időre tekintünk vissza. Az euró/forint az utóbbi egy évben 1,3 százalékkal emelkedett (307,40 volt egy éve), eközben az EUR/PLN csak 0,4 százalékkal (tehát a lengyel złoty lényegében stagnált). Az euró román lejben 3,0 százalékkal drágább lett, tehát a lej jobban gyengült, a cseh korona pedig – az árfolyamküszöb április eleji elengedése után – négy százalékkal erősödött. A török líra, bár eléggé más kategóriába tartozik, történelmi mélyponton van.
A złoty néha együtt mozog
Nincs tehát jele egységes régiós folyamatoknak. Hosszabb távon, 3-5 év alatt a régiós devizák többnyire kissé gyengültek, de nem igazán egyszerre, inkább más-más időszakokban. Egyes időszakokban a forint és a złoty között látszik együttmozgás – amint az öt éves ábrán látszik kékkel és sárgával –, más időszakokban viszont nem.
Hogyan tovább? A Bloomberg által „Európa legnagyobb alapkezelőjének” nevezett, feltörekvő piaci kötvényekre szakosodott Sergei Strigo (Amundi Asset Management) csökkenti kelet-európai kötvényei mennyiségét, és a devizakockázatokat is fedezi. Szerinte a térség jegybankjai inkább a Cseh Nemzeti Bank példáját fogják követni, mint az EKB-ét, és emelni fogják az irányadó kamataikat. (A csehek már augusztusban kamatot emeltek. Magyarországon egyelőre ezzel teljesen ellentétes a folyamat, lásd korábbi cikkünket az MNB legutóbbi, szeptember 19-i lépéseiről.)
Kamatot kell majd emelni?
Strigo, akinek cége 1300 milliárd eurónyi vagyont kezel, már 2016 óta csökkenti térségünk kötvényeinek állományát portfóliójában. Szerinte a lengyel és magyar jegybankoknak a gazdaságok túlfűtöttsége miatt legkésőbb 2019-ben fel kell hagyniuk a kamatok ultra alacsony szinten tartásával. Jövőre felfelé mutató meglepetésekre számít a gazdasági növekedés terén és megugrásra az inflációban.
Az alapkezelő Global Emerging Local Currency nevű befektetési alapja idén 15 százalékos hozamot ért el és a versenytársak 92 százalékát túlteljesítette – írja a Bloomberg.
Az erős euróval is lépést tartottunk
Az a kérdés, hogy az idén mikor fog újra kamatot emelni a cseh jegybank, mivel a cseh gazdaság jobban növekszik a vártnál. Jövőre Lengyelország, később pedig Magyarország következhet – idézik Bernhard Matthest, a német Bank fuer Kirche und Caritas eG pénzintézet elemzőjét.
Szerinte a devizaárfolyamok is erre utalnak, az utóbbi hat hónapban a cseh korona volt az egyetlen, amely az eurót is lekörözve emelkedett a dollárhoz képest. A magyar forint és a lengyel złoty viszont e sorban a harmadik és negyedik helyen állnak.
A legígéretesebb a forint?
A Seekingalpha egyik devizapiaci szerzője emiatt is találta szeptemberre a legjobb, októberre pedig a cseh korona után a második legjobb devizapiaci befektetésnek a forintot. (A złoty a harmadik, illetve ötödik helyen szerepelt.) Négy komponensű értékelési rendszerének egyik pontja ugyanis a „momentum”, a lendület, a meglévő trend folytatódása, ehhez hat hónapos időszakot vizsgál. Ezen kívül a vásárlóerő-paritás változását, a rövid és hosszú állampapír-hozamok különbségét, a tíz éves állampapír-hozam változását figyeli még. (Listáján 21 devizapár van.)
Megvan, mióta gyengülünk
A magyar forint 27 hónapos csúcs közelében járt, miután a Magyar Nemzeti Bank nem próbálta meg keddi ülése után verbálisan gyengíteni – írta a Reuters augusztus 23-án. A forint mégis lényegében e nap óta gyengülget, amikor a 303 forintot súrolta az euró. A várakozások akkor arról szóltak, hogy a szeptember 19-i ülésén az MNB lépni, azaz lazítani fog, ami azóta be is következett.
A volt orosz elnök szerint az ukránoknak szembesülnie kell az új, harctéri realitásokkal. 
