Július 11-étől tized akkora névértékkel forog a Richter a Budapesti Értéktőzsdén, ami miatt az árfolyam is hasonlóképp esett, a harmincezres tartományból a háromezres tartományba került át. A „tizedelésre” (részvényfelosztás, az angol szakirodalomban split) a hivatalos indoklás szerint azért került sor, mert „a jelenlegi 35 ezer forint körüli árfolyam ugyanis a kisbefektetők számára túlságosan magas, tized ennyi árfolyam azonban már felkeltheti a kisebb befektethető összeggel rendelkezők érdeklődését is”.
Vagyis azt várták tőle, hogy megélénkül a részvényeinek tőzsdei kereskedése. Sokan, régóta szorgalmazták a lépést, a külföldi példák ugyanis azt mutatják, hogy valóban jótékony hatással lehetnek a részvényfelosztások a forgalomra és az árfolyamra.
Visszakerülhet az MSCI indexbe
A Richter részvények felaprózásával a gyógyszerpapír elmúlt években lecsökkent forgalmát szeretné felpörgetni a menedzsment. Négy év alatt gyakorlatilag harmadolódott az egy hónapos gördülő forgalom, 60 milliárd forint közeléből mintegy 20 milliárdra esett vissza – írja a KBC Equitas elemzése. A forgalom felpörgetésével a Richternek lehetősége nyílna, hogy ismét visszakerüljön az MSCI (Morgan Stanley) indexeibe, amelyeket több befektetési alap is követ, azaz leképezik az index összetételét. (Annak megfelelő arányban vesznek papírokat.)
|
| (Fotó: Richter.hu) |
Az indextagság elnyerése újabb lendületet adhatna a részvénynek, miután az indexeket követő alapok extra keresletet támasztanának a Richter iránt. Ennek ellenkezője éppen tavaly novemberben játszódott le, amikor is az MSCI indextagság elvesztése hatalmas eladói nyomással (és forgalommal) járt – írja az elemzés.
A minimumjutalék eddig is terelgetett
Az Erste július 9-i elemzése is azt írta, hogy a felaprózás megnövelheti a részvény likviditását, ami növelheti az esélyét annak, hogy idén novemberben a papír visszakerüljön az említett indexbe. („Növelheti”, tehát biztosra senki sem állítja.) Ugyanakkor a legnagyobb forgalmú pesti brókercég szerint ehhez az is elég, ha a részvény a névértékváltozás előtti, mostanában jellemző forgalmát meg tudja tartani.
Az az érv, hogy a Richter árfolyama 30-40 ezer forinton a kisbefektetők számára túl magas, nem minden esetben lényeges. A legtöbb brókercégnél ugyanis legalább 150-300 forint a minimális forgalmi jutalék, tehát – a 0,2-0,4 százalékos jutalék miatt – cégtől függően 50-150 ezer forint alatti nagyságú üzleteket nem éri meg kötni. (Ez alatt ugyanis a minimális jutalék következtében arányosan, százalékban egyre nagyobb lesz a jutalék.)
Lehet, hogy már megvolt az emelkedés?
Tehát egy-kettő, de inkább három vagy hat darab Richter alatt eddig sem igen érte meg üzletet kötni senkinek a papírra. Olyan cég, bank is van, ahol a minimumjutalékot nem pár száz, hanem pár ezer forintban mérik. Másrészt viszont ha valaki például fix összeget, mondjuk 400 ezer forintot kell elosszon meghatározott részekre – például egy BUX indexet szeretne nagyjából követni –, akkor nem mindegy, hogy a Richterből mekkora a minimális kötési mennyiség és ki tud-e kialakítani megfelelő nagyságú portfóliórészt. Az így gondolkodó kisbefektetők száma azonban csekély lehet.
|
| A Richter árfolyama egy évre (Forrás: BÉT) |
A részvénnyel kapcsolatos pozitív várakozások már be is épülhettek az árfolyamba korábban, a tizedelés előtti mintegy egy hétben ugyanis a részvény körülbelül öt százalékot drágult, 3400 forint környékéről 3600 forint környékére. Csütörtökön, amikor először forgott csökkentett címletekben, a nap nagy részében nagyon jól teljesített, 3700 forint felett, 3-4 százalékos pluszban is forgott, a nap végén azonban a többi hazai részvénnyel együtt csúnyán visszaesett. De még így is ez volt a nap legjobban teljesítő részvénye a négy nagy közül. (A többi a Mol, OTP, Magyar Telekom.) (Frossítés: Péntek délelőtt ismét dinamikusan emelkedett és 11 órára 3650 forintot ért egy részvény.)
Az idén az ág is húzta
A Richter árfolyama egyébként ebben az évben rosszul teljesített, részben feltehetően még mindig azért, mert tavaly kikerült az indexből. Az évet ugyanis 3800 (38 000) forintos szinten kezdte. Pedig a félév során inkább pozitív hírek, bejelentések érkeztek róla és termékeiről. Többek között Kínában és Latin-Amerikában is terjeszkedik a vállalat. A várakozásoknál jobbnak mondják az első negyedévi jelentését is. A papírokra az is nyomást gyakorolhatott, hogy tavaly az állam öt százaléknyi részvénypakettjétől teljesen megszabadult.---- A bika szaporítja a spliteket ----
A bika szaporítja a spliteket
Mark Hulbert, a MarketWatch szerzője szerint a részvényfelosztás logikus módon akkor gyakori, amikor a tőzsdei klíma jó és az árfolyamok felfelé tartanak. Idén május végéig az USA-ban 25 társaság osztotta fel részvényeit legalább egyből kettőt arányban, 2009-ben viszont egész évben csak 12. A „splitek” tehát a bikapiaccal együtt szaporodnak.
Elvileg a részvényfelosztás nem okoz semmiféle változást a cég értékében: tíz darab száz forintos részvényre pontosan ugyanannyi vagyon, nyereség, árbevétel jut, mint egy darab ezer forintosra. Ám valahogy mégsem így működik a dolog a valóságban. Neil Macneale pénzügyi tanácsadó modellportfóliójába olyan részvényeket vásárol, amelyek nemrég darabolták fel részvényüket, és harminc hónapig tartja bent ezeket.
Nem ok, hanem okozat
Meglepő módon amíg az S&P 500 index (az osztalékokat beleszámolva) évi 8,0 százalék hozamot adott tíz év alatt, addig a modellportfólió 13,7 százalékot. Ez biztosan nem mázli volt, különböző más tanulmányok is kimutatták a jelenséget. Az egyik magyarázat szerint a részvényfelosztás azt jelzi, hogy a társaság jó jövőbeli jövedelemtermelő képességgel rendelkezik.
Ivan Hoff ismert vagyonkezelő és szakíró blogjában azt írja, hogy a részvényfelosztás rendszerint akkor következik be, amikor egy papír árfolyama nagyon felment. Az pedig akkor jellemző, amikor a cég folyamatosan jól teljesített. A felosztás utáni jó teljesítmény így nem a split következménye, hanem a folytatódó jó eredményeké, a split csak afféle kísérőjelenség. A mellékelt grafikonból kiderül, hogy egy 2003-as 100 ezer dolláros befeketés 215 ezer dollárra nőtt volna az S&P 500 részvényeiben, és 362 ezer dollárra az említett, részvényfelosztásos cégekre alapozó portfólióban.
Azért mérd fel jól a prédát
Neil Macneale azt is mondja, hogy nem szükséges túl sok időbefektetés a részvényfelosztásra alapozó taktikához, nem kell azonnal ugrani, amikor valamely cég bejelenti ezt a lépést, mert nem rögvest, hanem inkább a következő három évben apránként jelentkezik a hatás. Jó azonban, ha a befektető a split tényén kívül másra is figyel, például relatíve olcsó – alacsony P/E-hányadosú és P/BV-hányadosú – részvényeket választ. (A P/E – price/earning –az árfolyam és az egy részvényre jutó nyereség hányadosa, a P/BV – price/book value – az árfolyam és az egy részvényre jutó könyv szerinti értéké.)
|
| A Richter árfolyama 10 évre (Forrás: BÉT) |
A Richter esete annyiban más, hogy a splitre, amelyet már sok éve szorgalmaztak különböző piaci szereplők, végül nem egy kitartó árfolyam-emelkedés után került sor. Jelenlegi árfolyama valahol a sok éves minimum és sok éves maximum között van félúton. (Lásd grafikonunkat.) A hazai gyógyszerpiac problémái és az ország gazdasági helyzete ellenére azonban az egyre inkább multinacionális cég jól teljesít.
Hisz a biztosítási piac fejlődésében, és tesz is érte. 
