A bitcoinnal és más kriptodevizákkal kapcsolatban mindenkinek más a problémája: van, akinek az, hogy kimaradt belőle, másnak az, hogy hogyan magyarázza el, mekkora lufi/pilótajáték/átverés/bóvli stb., megint másnak az, mit kezdjen az elért nyereséggel. Ez utóbbival kapcsolatban eléggé rossz tapasztalatokat sikerült szereznünk.
A világon két biztos dolog van, az adó és a halál – tartja egy régi mondás. A bitcoin és társai adózásával kapcsolatban úgy tűnik, komoly problémák vannak, már ott kezdődik a dolog, hogy minek is számít ez a furcsa eszköz. Számos internetes fórum és cikk elolvasása után úgy tűnik, bár létezik nem általános érvényű nemzetközi állásfoglalás – és sok szempontból evidens is –, hogy a bitcoin fizetőeszköz, ezt a magyar hatóság(ok) nem így látják.
A bitcoint fizetőeszköznek találták ki, a devizákhoz hasonló. Mint befektetés viszont egyes értékpapírok sajátosságait is mutatja. (A tőzsdén kívüli, nem elismert tőkepiacon forgó papírokét.)
A lehető leghátrányosabb adózás?
Ennek ellenére a bitcoin eladását, több internetes fórum és cikk alapján, egyéb jövedelemnek tekintik, aminek az a következménye, hogy az elképzelhető leghátrányosabb lesz az adózása – és ezzel alighanem leginkább az adóelkerülést ösztönzik. (Írtunk a NAV-nak, egyelőre nem válaszoltak, ha megteszik, visszatérünk a témára.)
Eszerint a variáció szerint a bitcoin-üzletek után 15 százalék nyereségadót, plusz 22 százalék egészségügyi hozzájárulást kéne fizetni, a bevétel 82 százaléka után, ami majdnem pontosan 33 százalék. Ami nagy pofon még, hogy eszerint adózva a költségeket – mint a bekerülési árat – valószínűleg nem lehet levonni, szembeállítani a bevételekkel. (Mások kitartanak amellett, hogy ez deviza, az az eset valamivel kedvezőbb, de nem sokkal.)
El sem adjuk?
Ha így van, a dolog abszurditása egy egyszerű példával belátható: képzeljük el, hogy veszünk egy OTP-részvényt 9000 forintért, eladjuk 10 ezerért. Ekkor kifizethetünk az ezer forint nyereség után 3034 forint (0,82*/1500+2200/) nyereségadót.
Így a következő variációk maradnak. Az egyik, hogy el sem adjuk, mert az adó tönkre vágna, inkább megvárjuk, amíg az adószabályok értelmesek lesznek. A másik, hogy elvásároljuk, a harmadik, hogy apránként kivesszük automatából. Magyarországon két bitcoin-automata létezik, Budapesten és Mosonmagyaróváron, ezekből azonban csak egyszerre maximum 20 ezer forint vehető fel. A budapesti automata ráadásul csak a nap egy részében érhető el.
Drága automaták
Ráadásul nagyon drága mulatság ez: ebben a pillanatban a bitcoint darabonként 4 959 965 forintért adnák, és 4 398 637 forintért veszik, a kettő között 12,76 százalék van. Ez a pénzvilágban valami egészen durva marzs, a bankoknál, pénzváltóknál a jellemzően költséges kezelésű valutaváltásra is csak mintegy 1-2 százalékos marzsot alkalmaznak, ennek töredékét. A bitcoin durva áringadozásai (nagy volatilitása) miatt persze a nagy marzs valahol érthető is.
Mi a helyzet külföldön? Ma már mindenre van weboldal és mobilalkalmazás, a bitcoin-automatáknál a “Coinatmradar” nevű. Eszerint Bécsben és Pozsonyban is több automata van, ezek azonban, ha az oldal adatainak hinni lehet, jellemzően szintén magas, 8-12 százalékos marzzsal dolgoznak.
Négy százalékos díj?
A Mojbitcoin oldalon éppen 15 783,26 euró volt az eladási ár és 13996,48 a vételi, ez is 12,8 százalék, nagyjából ugyanannyi, mint Budapesten. Ha jól értelmezzük a szlovák nyelvű szöveget, a Bitstamp európai bitcointőzsde árait használják, plusz-mínusz hat-hat százalékot.
A bécsi ATM-eket üzemeltető Cointed állítólag csak négy (vélhetően 4+4) százalékos díjat számít fel. A weboldala szerint 500 eurónyi bitcoin, ether vagy litecoin is vásárolható egyszerre, efelett kell iratokat bemutatni. Ami a bitcoinról készpénzre váltást illeti, azt a honlap látszólag nem is ismeri, nem is említi, valószínűleg az automaták nagyobb része nem is alkalmas rá.
Bitcoin osztrák kisvárosokban?
Egy másik lehetőség, levásárolni. Elvileg, ha a magyar adóhivatalt kérdezzük, bizonyára az is adóköteles, mert a vásárláskor átváltod a devizádat, tehát eladod. De aligha van olyan adóhivatal, amely utána tud nézni, milyen pénzzel is fizettél külföldről rendelt árukért.
Rajta vagy a listámon
A neten vannak hosszú listák arról, hol fogadják el a bitcoint, de ez eléggé esetleges. Olyan nagy cégek, mint az eBay vagy az Alibaba, hiányoznak, inkább szoftvercégek, felhőszolgáltatók, vagy például névtelenséget kínáló VPN-szolgáltatók vannak a listákon. A végkiárusításokra szakosodott Overstock nevű amerikai webáruház is elfogadja, de itt vámfizetéssel is kell számolnunk.
Az internetes fórumok alapján léteznek olyan helyek, ahol bárhol levásárolható Mastercard– vagy Visa-bankkártyát lehet vásárolni bitcoinért, de egyben tele vannak ezek a fórumok panaszokkal is. (Például “eddig működött, most nem”, “az Ön országában nem használható”.) Hiányzik a betétes védelme, mint például az OBA.
Amazon-utalványt vegyenek?
Figyelemre méltó az eGifter nevű cég, amely elfogadja a bitcoint ajándékutalványok vásárlásakor. Az utalványok maximum 500 dollárosak lehetnek, és többek között az Amazonnál is felhasználhatók. Hogy milyen bitcoin-árfolyamot alkalmaznak, azt viszont nem írják, de együttműködnek egy bitcoinos céggel.
Csakhogy, legalábbis jelen pillanatban, az automaták és a kisebb értékű bitcoin-vásárlások valószínűleg teljesen használhatatlanok. A hirtelen megnövekedett érdeklődés miatt az átlagos tranzakciós idő és a tranzakciós költség ugyanis az utóbbi hetekben csillagászatira nőtt.
32 dolláros utalás?
A Bitinfocharts adatai szerint a bitcoin-tranzakciók átlagos díja három hónap alatt 2,46 dollárról 32,07 dollárra, azaz mintegy 8500 forintra emelkedett. Az átlagos tranzakciós idő (confirmation time) pedig a Blockchain.info alapján jelenleg 43 perc, de időnként több száz percre is felszökik. Ez internetes vásárlásoknál még elmegy, de szeretne Ön 300 percet üldögélni egy automata előtt?
(Összehasonlításképpen, az ether-tranzakcióknál 0,58-ról 1,12 dollárra ment fel szeptember 20-a óta a tranzakciós költség. A bitcoin cash-é most 27, a litecoin-é 37 dollárcent.)
A családi ezüst
A bitcoin jelenlegi formájában inkább tényleg az aranyhoz hasonlít, vagy inkább a kopott családi ezüsthöz: szép-szép, de megenni nem lehet, az eladásán meg sokat buknánk, ezért nem érdemes. Majd talán vész esetén, valamikor jó lesz valamire.
Ezért is lehet az, hogy jelenleg az alternatívái, azt altcoin-ok drágulnak inkább, sokan keresik azt a másik kriptopénzt, aminek jobban van jövője. Amivel fizetni is rendesen lehet, gyorsan, olcsón és globálisan. Egy másik lehetőség, hogy sikerül a bitcoint megreformálni úgy, ami olcsóbbá és gyorsabbá teszi a tranzakciókat. Tervek erre is vannak.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
