A török líra árfolyama március végén, a helyhatósági választások előtt heves árfolyam-ingadozásokat mutatott. A gyengülő lírát a jegybank állította talpra, de ez sokba kerülhetett: egy valuta erősítése a piaccal és a fundamentumokkal szemben mindig rengeteg tartalékdevizát (többnyire dollárt, eurót) igényel, és ezek vészes fogyásához vezethet. A jelek arra mutatnak, hogy ez a török jegybank esetében is így volt, mivel a kereskedelmi bankokhoz fordultak devizáért.
Veszélyes szint
A török jegybank adatai szerint a devizatartalék április elején 28,1 milliárd dollár volt, ami már önmagában kevésnek számít az ország külkereskedelméhez és devizaadósságához képest (a hazai devizatartalék hasonló nagyságrendű, miközben a török lakosság nyolcszorosa, a gazdaság ötszöröse a magyarnak). A Financial Times számítása szerint azonban még ez az adat sem a valóságot tükrözi, mivel március 25 után meredeken megnőtt a jegybank rövidlejáratú devizahitel felvétele a kereskedelmi bankoktól, swap ügyletek formájában. Ha ezek összegét levonjuk, 16 milliárd dollár marad.
A török jegybank válaszolt is a Financial Times felvetésére, és közölte, hogy a devizaswap ügyleteknek valóban hatása lehet a tartalékadatokra, de a könyvelési módszer teljesen összhangban van a nemzetközi normákkal. Az ügyleteket alaposabban megnézve azonban látszik, hogy a devizatartalék egy részével rövidtávú kötelezettség áll szemben, így mindazokat, akik ezt átlátják (többek között a komolyabb befektetők és hitelezők), ez egyáltalán nem nyugtatja meg, ők úgy számolják, hogy a devizatartalék szintje veszélyesen alacsony. Egy kedvezőtlenebb piaci fordulat esetén gyorsan elfogyhatnak és az ország fizetésképtelenné válhat.
Választások előtti tűzijáték
A folyamat úgy zajlott le, hogy március végén az addig ténylegesen 28 milliárd dollár körüli tartalék gyorsan zuhanni kezdett, ami aggasztani kezdte a piaci szereplőket, így líraeladásokban kezdtek, az árfolyam gyengült. A már 20 milliárd alatt járó devizatartalék aztán egyszer csak hirtelen növekedni kezdett, ugyanakkor a jegybank rövidlejáratú devizahitel felvétele is meredeken növekedni kezdett. Április 8-én már 13 milliárd dollár volt ez az adat, miközben január 1. és március 25. között sosem haladta meg a félmilliárdot a jegybanki adatok szerint.
|
| Dollár/török líra |
A swapok igénybevétele megerősíti azt a félelmet, hogy a jegybank a múlt havi választások előtt a líra erősítésére vetette be tartalékait, és ezt a grafikon is alátámasztja: miután a dollárral szemben 5,45-ről 5,80-ig változott az árfolyam, hirtelen visszaugrott 5,40-re. A hatás persze átmeneti volt: az árfolyam azóta újra a beavatkozás előtti szintre gyengült, a piaccal tartósan nem lehet szembemenni, és most már nem is lenne rá eszköz.
Mindenhogy kevés
A török jegybank közölte, hogy a szigorúan vett devizatartalék mellett a bruttó adatot is érdemes figyelembe venni, amely 77 milliárd dollár, de ez nem azonnal hozzáférhető összeg, és mind a nettó mind a bruttó adatot kevésnek tartják az elemzők egy olyan ország esetében, amelynek 177 milliárd dollár 12 hónapon belül lejáró adóssága van. A helyzetet fundamentálisan csak a fizetési mérleg többletessé válása (nettó devizabeáramlás) és az adósság csökkentése javíthatja. A líra további védelmére nincs több forrás.
Közös megegyezéssel szűntetik meg az adásvételt. 
