A devizaspekuláció kifejezetten kockázatos műfaj, sok befektető ugyanakkor már csak a kockázatok megosztása, a diverzifikáció miatt is gondolkodik abban, hogy ne csupán egyféle fizetőeszközbe tartsa a vagyonát. Ebből a szempontból az utóbbi időkig a dollár reális alternatívának tűnt, hiszen hosszú ideig stabil volt a helyzete az euróval és más fizetőeszközökkel szemben. Ráadásul a befektetők, ha dollárban voltak a megtakarításaik, akkor egy amerikai államkötvény esetében kisebb kamatra azért számíthattak. Ez már csak azért is fontos, mert például a német államkötvények esetén jó ideje a befektetők fizetnek azért, hogy ezeket tarthassák, a Bund hozama ugyanis egy ideje negatív. Bár a perifériás országok kötvényeinek a hozama legalább nominálisan pozitív, ott az esetleges csőd kockázat, az, ami a befektetőket az európai piactól távol tartja.
Dollár: csúcsról a pincébe
A dollárból viszont az utóbbi hónapokban menekülnek a befektetők, amit jelez, hogy 27 hónapos mélypontra került az amerikai fizetőeszköz az euróval szemben. Az őszi amerikai elnökválasztás miatt sok a kérdőjel a dollárral kapcsolatban, így felmerül, milyen deviza lehet opció, ami biztonságos lehet a következő időszakban.
A Morgan Stanley elemzése szerint, aki nem a fenti két világpénz egyikébe szeretne fektetni, azok számára a japán jen és a svájci frank lehet valódi alternatíva. Ugyanakkor a fenti érveknek némileg ellentmondva a befektetési bank az amerikai dollárt választotta a legbiztonságosabb devizának. Mint elemzésükben írták, a kamatlábak mostani alakulása miatt az erre játszó befektetők, az úgynevezett carry traderek számára egyre vonzóbb lesz.
A carry trading ügyletek jellemzően úgy zajlanak, hogy a befektetők alacsony hozamú devizában, például dollárban vagy jenben kölcsönt vesznek és egy a magasabb hozamú eszközbe fektetik a pénzt, ahol a magasabb kamatszintből profitálnak. A tavasz folyamán egyébként a forint is részben emiatt került nyomás alá, hiszen az alacsony jegybanki alapkamat miatt megérte a magyar fizetőeszközben eladósodni, és azt átváltani, majd a pénzt a magasabb kamatokkal kecsegtető lengyel zlotyba vagy cseh koronába fektetni. A dollár esetében természetesen sokkal vadabb tranzakciókat is finanszíroznak a befektetők, amikor a mostani 1-2 százalékos kamatoknál jóval magasabb hozammal kecsegtető devizákba teszik a pénzt. Igaz, az erősen bizonytalan környezetben mindenki óvatossá válik, és ilyenkor meg szokott fordulni a devizák útja: a befektetők megválhatnak ezektől a magas hozamú eszközöktől és visszaválthatják a pénz (pl. dollárba). Amikor ilyen folyamatok indulnak el, azok értelemszerűen a nagyobb kereslet miatt erősítik azokat a pénznemeket, amelyekben eredetileg a kölcsön felvétele történt.
Az elnökválasztás miatt sok a bizonytalanság
A Morgan Stanley elemzése szerint a járvány tavaszi időszakában nem véletlenül ugrott 3,5 éves csúcsra a dollár. Más kérdés, hogy a Fed erőteljes lazítását követően nagyot fordult a világ, és 5 hónappal később viszont 2,5 éves mélypontot láthatunk. A mostani szituációban viszont több elemző szerint kicsit átestek a befektetők a ló túloldalára, miközben a reálgazdaságok nehéz helyzetéről megfeledkezve alulértékelik a kockázatokat. Szerintük ezek a tények összességében a dollár pozíciójának a javulásával járnak majd.
Ugyanakkor ezzel ellentétes véleményeket is olvashatunk, szerdán például a BK Asset Management vezetője, Boris Schlossberg a CNBC-nek nyilatkozva vélekedett úgy, hogy az USA-ban tomboló koronavírus-járvány és az, hogy amerikai politikai életben tapasztalható bizonytalanságok, amelyek a novemberi elnökválasztásig fokozódhatnak, a dollár ellen hathatnak.
Mi lesz a jennel és a frankkal?
A Morgan Stanley már idézett elemzése szerint hagyományosan menekülődevizának számít a japán jen és a svájci frank is, de ezzel a fizetőeszközökkel azért vannak fenntartásaik, mert egy bizonytalan időszakban sem várható tőlük számottevő erősödés.
Úgy látják, hogy a dollár nem csak az euróval, de az egyébként alacsony kockázatúnak tekintett jennel szemben is erősödhet a jövőben. Ráadásul mindez az általános piaci felfogással szemben valósulhat meg. Mindezt azzal indokolják a befektetési bank szakértői, hogy megállapításuk szerint a bizonytalan helyzetben sok japán befektető vásárolt külföldi eszközöket, ám ők nem terveznek azzal, hogy hazavigyék a pénzüket és jenre visszaváltsák azt.
A jen ugyan hagyományosan a bizonytalan időszakok menekülődevizája, ám a hozamvadászok mégis elkerülhetik most. A szigetország fizetőeszköze hagyományosan az egyik legalacsonyabb hozamú deviza, mivel a Bank of Japan a fejlett országok között történelmileg az egyik legalacsonyabb szinten tartott kamatlábbal rendelkezik, ami jelenleg is negatív. Ráadásul a regnáló miniszterelnök exportösztönző politikát igyekszik folytatni, amelynek eleme a gyengébb jen.
A Morgan Stanley szerint a svájci frank esetében is az jelenthet kockázatot, hogy az ottani nemzeti bank nem támogatja a túl erős fizetőeszközt. Mindez a frank felértékelődési potenciálját erősen korlátozza.
Már nem az a kerület vezet, amelyik tavaly. 
