Szerdán pozitívra váltott a hangulat a nemzetközi tőzsdéken, és úgy tűnik, az optimizmus csütörtökön is kitart.
Az európai tőzsdék szerdán nyereséggel zártak, és a tengerentúlon is jól alakultak a dolgok. A 30 vezető iparvállalat Dow Jones indexe 237,45 ponttal, 0,91 százalékkal, 26 355,47 pontra erősödött. Az S&P 500-as mutatója 31,51 ponttal, 1,08 százalékkal gyarapodott, és 2937,78 ponton fejezte be a napot. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 102,72 ponttal, 1,3 százalékkal lett több, és 7976,88 ponton zárt.
Ázsiában is pozitív volt az összkép, a Nikkei225 indexe 2,13 százalék emelkedéssel, 21 102 ponton fejezte be a napot. Az ausztrál tőzsde irányadó mutatója 0,92 százalékos, a tajvani tőzsdemutató pedig 0,93 százalékos pluszban zárt, és Koreában is 1 százalék körüli volt az emelkedés. Ráadásul csütörtökön Európában folytatódott a növekedés, az angol, a német és a francia tőzsde is pluszban kezdett.
Lássuk melyek a legfontosabb hírek, amelyek mozgatják csütörtökön a piacokat.
1; Újra kezdődnek a tárgyalások Peking és Washington között
Szeptember közepén szakértői szintű egyeztetésre kerül sor az Egyesült Államok és Kína között kereskedelmi kérdésekben, ahol előkészítik a két ország minisztereinek október eleji tárgyalását - jelentették be csütörtökön Washingtonban és Pekingben.
A két ország között kereskedelmi viszály legújabb fejleménye az volt, hogy az Egyesült Államok szeptember 1-jétől újabb kínai árucikkekre vetett ki 15 százalékos pótvámot. Az Egyesült Államok évi 112 milliárd dollár értékű kínai importcikkre vezette be a pótvámot, lábbeliktől kezdve okosórákon át a síkképernyős televíziókig. Megtorlásul Kína ugyancsak 5 és 10 százalék közötti pótvámot vezetett be az évi 75 milliárd dollár értékű amerikai importárut tartalmazó lista bizonyos tételeire, kezdve a szójababtól, a fagyasztott csemegekukoricán és a sertésmájon át a kerékpárgumikig. A kereskedelmi háború kirobbanása óta először az amerikai nyersolajra is pótvámot vezetett be Kína, 5 százalékos mértékűt.
Noha mindkét félnek érdekében állna a megegyezés, az elmúlt időszakban a helyzet folyamatosan eszkalálódott. A tárgyalások folytatása mindenképpen pozitív fejlemény, de az álláspontok továbbra is messze vannak, így inkább az lenne a meglepő, ha rövid időn belül sikerülne megegyezésre jutni a feleknek.
2; Derűs képet festett az amerikai gazdaságról a Fed
Az amerikai gazdaság "szerény" ütemben nőtt az elmúlt hetekben, a feldolgozóipar azonban megsínyli a globális gazdasági növekedés lassulását és az amerikai-kínai kereskedelmi viszályt. Összességében pozitív az amerikai gazdaság kilátása, áll egyebek között az amerikai jegybank, a Fed szerdán közzétett szubjektív állapotfelmérésében, a Bézs Könyvben. A jegybank úgy látja, hogy fenntartható ütemben bővül a foglalkoztatás. Az infláció kapcsán megjegyezték, hogy továbbra is visszafogott, ráadásul a vállalatok szerint az újonnan bevezetett vámtarifák néhány hónapig még nem jelentkeznek a fogyasztói árakban.
3; Újabb rossz hír Németországból
Elemzők által vártnál nagyobb mértékben csökkentek a német gyáripari megrendelések júliusban a külföldi megrendelések esése miatt. A német statisztikai hivatal (Destatis) csütörtökön azt közölte, hogy az előzetes adatok szerint ár-, szezonális és naptári hatással kiigazítva júliusban 5,6 százalékkal estek a gyáripari megrendelések éves összevetésben. Elemzők jóval kisebb, 1,1 százalékos visszaeséssel számoltak a júniusi 3,6 százalék csökkenés után. Júliusban a gyáripari megrendelések 2,7 százalékkal csökkentek júniushoz képest, amikor még 2,7 százalékos növekedést regisztráltak. Szakértők szerényebb, 1,5 százalékos csökkenést vártak júliusra.
4; A briteknél is felcsillant a remény
Elfogadta a londoni alsóház szerda este azt a törvénytervezetet, amely megtiltja a konzervatív párti kormánynak Nagy-Britannia rendezetlen, megállapodás nélküli kiléptetését az Európai Unióból.A 327-299 arányban jóváhagyott tervezet a felső kamara, a Lordok Háza elé került további vitára.
Boris Johnson miniszterelnök az alsóház döntése után előrehozott választások kiírását kezdeményezte október 15-ére, ám ennek elfogadásához a szerda éjjeli szavazáson nem gyűlt össze a törvényben előírt kétharmados többség.
A rendezetlen Brexit tilalmáról elfogadott törvény lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
A törvényt várhatóan a felsőház is el fogja fogadni, így a miniszterelnök kényszerpályára kerül. Boris Johnson ugyanis az elmúlt napokban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, arra viszont nincs reális esély, hogy új megállapodást kössenek Brüsszellel.
5; Nem várható 50 bázispontos kamatvágás a Fed-től
Közeledik a szeptember 18-ai időpont, ekkor ér véget a Federal Reserve következő, kétnapos kamatmeghatározó ülése, így érdemes figyelni a jegybankárok nyilatkozataira, hívják fel a figyelmet az Equilor elemzői. A héten James Bullard, közismerten galamb-beállítottságú jegybankár drasztikus, 0,5 százalékos kamatvágást sürgetett. Szerdán John Williams, az idei évben szavazó, és alapvetően centrista döntéshozó kiemelte, hogy az erőteljes belső fogyasztás jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az amerikai gazdaság megfelelő módon növekedjen. Hozzátette azonban, hogy nem várja a fogyasztás további, jelentős bővülését, és a jegybank készen áll arra, hogy megfelelő válaszokat adjon a kihívásokra. Ez a félmondat erősítette a kamatcsökkentési várakozásokat, ugyanakkor leszögezte, hogy az idei évi, várható növekedés a hosszú távú trend felett alakulhat, áll az Equilor reggeli hírlevelében.
A Northern Trust elemzője úgy kommentálta a nyilatkozatot, hogy nem várható 50 bázispontos kamatcsökkentés, de még a 25 bázispontos vágás is kérdéses lehet. Nem sokkal később Robert Kaplan is beszédet tartott, ő nem szavaz idén. Kaplan szerint a jelenlegi folyamatok nem egyértelműek, a jegybank azt próbálja elemezni, hogy a kereskedelmi háború fejleményei milyen hatással lehetnek a belső fogyasztásra. Erre azért van szükség, mert ha a fogyasztás volumene drasztikusan csökkenni kezdene, már elkésne a jegybank a beavatkozással. Neil Kashkari - szintén nem szavazó, és erőteljesen galamb-beállítottságú döntéshozó - az inverz hozamgörbe kockázatait emelte ki, mivel a folyamat önbeteljesítő lehet, amennyiben a vállalatok és a háztartások recesszióra készülnek, és ez alapján hozzák meg döntéseiket.
6; 13 éve nem volt ilyen gyenge első féléve a legnagyobb bankoknak
A világ legnagyobb kereskedelmi bankjai 2006 óta a legrosszabb első fél évet zárták. A Coalition ágazati piackutató cég adatai szerint az idei első hat hónapban a befektetési bankok bevétele 76,8 milliárd dollár volt, ami 11 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál és 13 éve a legalacsonyabb.
A kereskedelmi bankok valamennyi működési területükön gyengén szerepeltek, a legnagyobb bevétel-visszaesésre a részvénykereskedésben könyveltették el, ami 17 százalékkal, 22,1 milliárd dollárra csökkent. Romlott a kereskedelmi bankok működési nyereséghányada, ami 500 bázisponttal, négy éve legalacsonyabb szintre, 31 százalékra mérséklődött.
A gyenge eredmények ellensúlyozása céljából számos kereskedelmi bank elbocsátásokat hajtott végre, mint például a Deutsche Bank, a HSBC, a Société Générale és a Citigroup. A Coalition által vizsgált bankok: Bank of America Merrill Lynch, Barclays, BNP Paribas, Citi, Credit Suisse, Deutsche Bank, Goldman Sachs, HSBC, JP Morgan, Morgan Stanley, Société Générale, UBS.
Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. 
