Kesernyés szájízzel távozhattak azok az érdeklődők, akik csütörtök délután a piszkosul szakadó esőben pocsolyákat kerülgetve és félig átfagyva úgy döntöttek, hogy leküzdik ezeket az áprilisban embertelennek nevezhető akadályokat és elzarándokolnak a Codecool székhelyére a Nagymező utcába, és a Startup Safary alkalmából rendezett előadáson meghallgassák tőzsdei előrejelzések guruját, Mukul Palt, ahogy a mesterséges intelligencia minden pénzügyi aspektust átalakító hatásáról beszél.
A tartalommal ugyanis egy kisebb gond volt, mégpedig az, hogy egyáltalán nem szólt mesterséges intelligenciáról, ellenben a résztvevők kaptak egy szenvedélyes, tüzes bevezetést arról, hogy Mukul Pal és csapatának szolgáltatása hogyan veri meg rendre a veterán portfóliókezelők hozamait legalább 5 százalékkal évente.
Megy ez emberi aggyal is
Mondjuk ezzel nem is lett volna semmi baj, ha kiderül, hogy ez a mindenkit állva hagyó csodás hozam egy brutál AI-ra alapul, olyan deep learning algoritmusokkal, hogy a Google sírva veri az ajtót a receptért. De még csak erről sem volt szó, mert mint kiderült, az előadó bő fél órában ecsetelt egy általuk használt statisztikai modellt, amely igazából growth és value papírok közötti gyors átsúlyozásokkal segít hosszú távon portfóliót építeni. Halovány utalások ugyan voltak arra vonatkozóan, hogy kosár tartalmának rendezgetésénél mesterséges intelligenciára támaszkodnak, ami “sikeresen jelzi előre a papírok mozgását”, de ez a rész ennyiben is maradt, mert már jöttek is az ábrák a Mukul által összeválogatott értékpapírok teljesítményéről 16 éves távon.
Egyébként a Nadaq-on tesztelt metodika a következő volt: három kategóriából alkotott kosarakat az előadó: a “győztesek” voltak a drága, felívelő részvények, a “vesztesek” értelemszerűen az olcsók (de kitörési lehetőséggel kecsegtetők), és végül a “többiek”. Nem derült ki, mi alapján sorolták be az instrumentumokat, mindössze annyi, hogy minden az ügyfél utasításai alapján történik, attól függően, milyen piacon vagy szektorba akar befektetni. Mukul később azt vizsgálta, 3 éves távon hogyan változnak az árfolyamok, az eredmény pedig nem túl meglepő módon az volt, hogy a drágábbnak számító papírok évről évre egyre nagyobb arányban lettek még drágábbak, az olcsók közül pedig arányaiban több értékpapír tudott jelentős emelkedést produkálni.
Ha nem tudsz aludni mesterséges intelligencia nélkül
Kicsit kihagyott ziccer érzése volt az embernek, főleg, ha az előadást megelőzően utánaolvas az előadónak, mert akkor jött volna rá, hogy valószínűleg ezt a jól összeszedett tanulmányt ültette volna át Mukul Pal egy ütős prezentációra, nagyszerű vitaindító kérdésekkel. Érdemes beleolvasni a tanulmányba, amely szerint kár az időt fecsérelni egyelőre a mesterséges intelligencia által kezelt pénzügyekre, mert van egy rahedli más és fontosabb kérdés, amelyeket előbb rendezni kellene.
Mi a válasz a 21 ezer milliárd dolláros kérdésre? 
