Az utóbbi egy évben, január 29-től január 29-ig a BUX tőzsdeindex 5,7 százalékkal emelkedett. Ez első pillantásra nem tűnik túl rossznak, bár eközben, a napokban tapasztalható kisebb korrekciók ellenére, a főbb nemzetközi tőzsdeindexek sokkal többet emelkedtek. A német DAX például 19, az amerikai S&P 500 pedig 22 százalékot.

A prágai tőzsde Budapesthez hasonlóan, 6,5 százalékkal emelkedett. Bukarestben valósággal robbantak az árfolyamok, +43 százalék a BET-XT index egy éves teljesítménye. A varsói tőzsde 11 százalékot esett, de speciális okokból (ezekről itt írtunk).

A forint viszont a napokban újabb negatív rekordokat dönt, még a térségbeli, hasonló devizákhoz képest is. Miközben a forint egy év alatt közel  hét százalékkal értékelődött le, addig a lengyel zloty, a horvát kuna és a román lej árfolyama alig változott. A cseh korona pedig bő két százalékkal még erősödött is. (Első grafikon.)

Exportőrök és multik

Felmerül a kérdés, hogyan hat a forint leértékelődése a tőzsdei cégeinkre, valamint a részvényárfolyamokra. Egyrészt nyilvánvalóan van hatása a cégek forintban számolt gazdálkodására. Az exportőrök, mint például a Richter, több forintot kapnak az eladott árukért befolyó azonos mennyiségű devizáért.

1. Grafikon: A forint (piros vonal), a román lej (lila), a horvát kuna (kék), a lengyel zloty (narancs) és a cseh korona (kék) euróárfolyama. (Tradingview.com)

A hazai holdingok külföldi leányvállalatainak (OTP, Mol) ottani eredménye pedig szintén többet fog érni forintra átszámolva. Így, forintalapon gondolkozva, mivel sok a Budapesti Értéktőzsdén az exportőr és a multinacionális vállalat, a leértékelődés pozitív hatásúnak tűnik az eredményekre.

Euróban olcsóbbak lettünk

Csakhogy: ha valaki euróban készít mérlegeket, akkor meg a magyarországi árbevétel, nyereség értékelődik le a kimutatásában. Rendszerint a magyar részvények nagy része, 80-90 százaléka is külföldi kezekben lehet. A külföldi elemzők jellemzően euróban vagy dollárban számolnak, így a magyar vállalatok eredményessége a szemükben csökkenhet.

Ezzel párhuzamosan viszont az euróban, dollárban kifejezett részvényárak is alacsonyabbak lesznek, ha a pesti részvényárfolyam nem változik, a forint viszont gyengül. Például egy 14 000 forintos OTP-részvény 44,44 eurót ér 315 forintos keresztárfolyam mellett. De csak 41,4 eurót 338 forintos euróval számolva. Ha pedig a részvényeink olcsóbbak lesznek euróban, akkor az növelheti is a külföldiek vételi kedvét.

Kivéve, ha további leértékelődéstől kell tartani, ami sajnos elképzelhető. (Erről itt is írtunk.)

Ellentmondásos hatások

A hatások tehát ellentétes irányúak: Olcsóbbak a részvényeink, de kevesebbet ér a cégek eredménye is, amely más részről viszont nőhet a leértékelődés miatt. A pontos egyenleget megállapítani nem könnyű, talán a részvényelemzőknek sem. De mit mutatnak az árfolyamok?

2. Grafikon: A BUX index forintban és euróra átszámolva (Forrás: BÉT és MNB)

A BUX index 5,7 százalékos emelkedése mellett egy év alatt 6,5 százalékkal drágult az euró az MNB hivatalos középárfolyamai alapján. (Ez technikai okokból kissé eltér az első grafikon nap közbeni értékétől.) Így logikus módon a magyar részvények árai mintegy 0,7 százalékkal estek euróban számolva. Ehhez a BUX indexet egyszerűen átszámoltuk euróra, ennek a házi készítésű indexnek az értéke egy éve 129,7, ma 128,9 volt. (2. grafikon.)

A londoni példa

Azt kell mondjuk tehát, hogy a világ legtöbb tőzsdéjétől eltérően a magyar részvények indexe az utóbbi egy évben – devizában – lényegében nem ment sehová. Dollárban számolva viszont még rosszabb lenne a helyzet, hiszen a dollár/forint 10,5 százalékkal emelkedett ez idő alatt.

A devizaárfolyamok hatásának egy másik érdekes példája a londoni tőzsde. A 2016-os Brexit-szavazás óta a brit fizetőeszköz főleg leértékelődő trendben mozgott. Nap mint nap előfordult az utóbbi években, hogy a londoni irányadó index emelkedett, miközben egész Európában estek a részvényárak.

Fontban vagy euróban?

De ez sokszor csak a látszat volt, gyakran kiderült, hogy ez csak fontban igaz. A font leértékelődése miatt más devizákban számolva valójában esett a brit részvények értéke is, legalábbis rövid távon.

Az utolsó grafikonon az Amundi FTSE100 GBP alap látható fontban (pirossal), az Amundi FTSE100 EUR euróban (sárgával), valamint a GBP/EUR keresztárfolyam (zölddel), 2016 május vége óta. A font ez idő alatt mintegy hét százalékot esett, így logikus módon hosszú távon a fontban számolt részvényportfólió értéke jobban felment, mint az eurós alapé.

3. Grafikon: Az Amundi FTSE100 GBP alap (pirossal), az Amundi FTSE100 EUR (sárgával), valamint a GBP/EUR keresztárfolyam (zölddel) (Tradingview.com)