A Budapesti Értéktőzsde közzétette, hogy február 2-ától bevezetik a tőzsdére az osztrák Erste Bank AG által kibocsátott, a Magyar Telekom részvényeinek ármozgását követő turbo long és turbo short típusú certifikátokat. A long típusú papírokkal a részvények árfolyam-emelkedésére lehet spekulálni, a short típusúakkal pedig az árfolyam esésére, a turbo megjelölés pedig azt jelenti, hogy tőkeáttételes termékekről van szó.
Veszélyesek, de legalább enni nem kérnek
Vagyis a Telekom-részvények egy forintos árelmozdulása több forintos elmozdulást okoz a certifikátok árfolyamában, hogy pontosan mennyit, az az árfolyamtól függ majd. A turbo certifikátok tehát igen veszélyesek, akár az egész, ilyenekbe fektetett tőkénket is elveszíthetjük velük, ugyanakkor a nyereség is jóval magasabb lehet a részvénypiacon szokásosnál. A határidős részvényekhez és indexekhez, devizákhoz és árukhoz képest annyi előnyük még mindenképpen van, hogy enni nem kérnek, vagyis extrém árelmozdulás esetén sem követelnek az ügyféltől pótbefizetést, a veszteség limitált, nem úgy, mint a határidős piacon.
Húsz százalék felett, átértékeled…
A kockázatokat jól jelzi az is, hogy az Erste Befektetési Zrt. honlapja szerint az utóbbi 45 napban tízféle certifikát „ütődött ki”, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos árfolyam elérésekor értékük túlságosan lecsökkent – elért egy bizonyos, előre meghatározott korlátot -, és így megszűnnek. (A nullára való csökkenést igyekeznek így megelőzni.)
Tőkehiány ellen szedjen turbót
A certifikátok kiütődésekor meghatározzák a maradék értéküket, azaz a maradványértéket, és ezt fizetik ki a befektetőknek. (Valamint általában néhány nap múlva újabb papírt bocsátanak ki a megszűnt helyett.) A gyakorlatban ez általában azt jelenti, hogy a korábban több száz vagy pár ezer forintos árfolyamon vásárolt papírból pár tíz, vagy pár száz forint marad meg, az eredeti befektetés 90-98 százaléka is elveszhet. Ideális esetben pedig több száz százalékos nyereségnek örülhetnek a jól spekulálók vagy szerencsések.
A tőzsdén más, nem tőkeáttételes, úgynevezett befektetési és bónusz certifikátok is vannak, de nem terjedtek el annyira, forgalmuk minimális. A turbó típusú papírok elsősorban a kisbefektetők körében kedveltek, akik tőkehiányukat tőkeáttétellel igyekeznek kompenzálni. Bár a forgalom még eltörpül a részvényekéhez képest – jelenleg alig egy heti részvényforgalom kitesz egy egész éves certifikát-forgalmat -, igencsak dinamikusan növekszik. A 2008-as 21 milliárd forintos forgalom három év alatt közel négyszeresére nőtt, tavaly már 79,6 milliárd forint volt. Tavaly a legnagyobb forgalmú turbó certifikát-sorozatok a statisztika szerint a német DAX részvényindexre, az aranyra, a kőolajra szóltak, népszerű volt még az ezüst, az OTP részvény és az euró/forint is.
Mennyi a marzs az OTP-n, a Telekomon és a certiken?
A certiknek is becézett értékpapírok egy további hátránya, egyfajta költsége a tőzsdei kereskedésben alkalmazott árrés. Vagyis a brókerjutalékon kívül a befektetőnek rendszerint azt a különbséget is meg kell fizetnie, ami a legjobb vételi és eladási árfolyam között van a tőzsdén. Vagy, ha nem siet és van ideje, várhat türelmesen eladóra, vevőre, az ajánlati árfolyama gyakori módosítgatása mellett, mint az árjegyzők.
Az OTP részvényénél, amely a hazai tőzsde messze leglikvidebb papírja, ez az ajánlatok közötti marzs tegnap délután kevesebb, mint fél ezrelék volt, a Magyar Telekomnál kettő ezrelék. A különböző turbó certifikátoknál viszont egyes esetekben 1-1,5 százalék is volt. Sőt, ha az árjegyző Erste-csoport elé nem áll be másik befektető, előfordulnak ennél magasabb értékek is, az EBEURHUFTL02 jelzésű euró/forintra szóló papírnál ez tegnap 5-6 százalékra is felmehetett volna.
Bővült az szja-mentesek köre. 
