A stratégia az INA jövőbeli beruházásainak kulcsfontosságú területeit nevezi meg, amelyekre a vállalat 20 milliárd kuna összegű kiadást tervez, figyelembe véve a rendelkezésre álló finanszírozási forrásokat – írja a Mol közleménye. A befektetések közel kétharmada Horvátországban valósul majd meg.
A feldolgozás és kereskedelem szegmensben az INA célja a hatékonyság javítása és 250 millió dollár EBITDA-növekedés elérése 2015-re. A finomítói fejlesztések fókuszában a Rijekai Finomítóban a maradék-feldolgozásra vonatkozó technikai fejlesztések, a Sisaki Finomítóban pedig a karbantartási és EBK (egészségvédelem, biztonságtechnika, környezetvédelem) beruházások lesznek.
Az INA további célja a logisztikai rendszer fejlesztése a két finomítót összekötő termékvezetéken keresztül. A kiskereskedelmi üzletágban tíz százalék feletti ROACE elérése a cél. A legnagyobb részvényesekkel folytatott konzultációt követően a 2011-2015-ös időszak stratégiai irányait az INA Igazgatósága egyhangúan elfogadta - írják.
Az UBS rontott a Mol célárán, az eddigi 22 500 forintról 20 000-re és ajánlása is semlegesre változott az eddigi vétel helyett – írja a Private Capital Blog. Ennek oka részben az eddig is ismertek közé tartozik – a magas állami pakett, a várható hazai recesszió és európai visszaesés, az INA körüli bizonytalanságok, Hernádi Zsolt leváltásáról szóló hírek.
Új kockázati elemnek számít a szír polgárháborús helyzet, aminek kapcsán az EU szankciókat vezetett be az országgal szemben. A szír kitermelés körülbelül 15 százalékát adja a MOL teljes kitermelésének és ez egyben az egyik leginkább profitábilis kitermelési területe.
Jelentős változtatást javasolt a Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) új potenciális vezetője, E.J. Antoni. 
