A GameStopról néhány napja már írtunk, a részvény azért került előbb a tőzsdei beszámolókba, majd kapta fel a gazdasági sajtón túl is a média, mert egészen rövid idő alatt az árfolyama a 2000 százalékkal nőtt. A részvény szárnyalásnak viszont nem csak nyertesei, hanem nagyon komoly vesztesei is voltak, többségében a Wall Street minden hájjal megkent alapkezelői. Ők ugyanis azt várták, hogy a papírok árfolyama - az egyébként indokolatlan magasságokból - visszaesik. A józan logika egyébként valóban ezt diktálta volna, nem véletlen, hogy egy tekintélyes elemzőcég, a Citron Research január 21-én eladásra, sőt akár shortolásra javasolta a GameStop részvényeit. (A shortolás olyan eladást jelent, amikor úgy értékesíti valaki a részvényt, hogy nincs valójában a tulajdonában, és az árfolyamok várt csökkenését követően vásárolja vissza. Ezt napon belüli kereskedéssel nagyon sok befektetési bank, brókercég engedélyezi, ha pedig nap végén valakinek nem "nullázódik ki" a részvénypozíciója, akkor kölcsönöznie kell az eladási időszakra részvényt. A befektetőknek a haszna abból származik, hogy a kölcsönzött papírokat - amelyeket vissza kell adnia - a megállapodás szerinti árnál alacsonyabb áron tudja megvenni.)
Nem a GameStop papírja az egyetlen, amelyre short ajánlást adnak elemzők, de az elmúlt időszakban ez volt az a részvény, ahol a legnagyobb ilyen állomány felhalmozódott. A 70 millió kibocsátott részvényre ugyanis 71 millió darab short jutott, vagyis többen adták el, mint amennyi papír valójában létezett. Ilyen kifejezetten extrém esetekben ugyanis várható, hogy a túladottság miatt rövid időn belül sokan lesznek, akik vásárlásra kényszerülnek.
Az extrém magas short állomány ugyanis már önmagában elképesztő túlfeszítettséget okozott, és csupán egy kis szikrára volt szükség, hogy pusztítást végezzen a piacon. A puskaporos hordót pedig a sajtóban Robin Hood befektetőként is emlegetett társaság robbantotta be. Ezek a 20-as éveikben járó, pénzügyi alapokkal többnyire nem feltétlenül rendelkező befektetők leggyakrabban (de nem kizárólagosan) a híres angol rablófejedelemről elnevezett kereskedési platformot használják. Általánosságban azt is feltételezik róluk, hogy sokan tavaly tavasszal kezdtek tőzsdézni, miután a sportfogadás a bajnokságok leállása miatt szünetelt. Ennek megfelelően a tőzsdei spekulációikat is ebben a szellemben kezelik, és az őket profilozók szerint számukra az adrenalinfröccs, tovább az, hogy "meghekkelhetik a pénzügyi rendszert" legalább annyira fontos, mint a valós pénzügyi nyereség.
Ki mozgatja az árakat?
A számosságát tekintve egyébként sokmilliós csoport a telefonján futó kereskedési platform mellett egy sub-reddites fórumot használ a kereskedési döntéseihez. A közösségi oldal egyik legnépszerűbb aloldala, a WallStreetBets kétmilliónál is több felhasználóval bír, ahonnan sokan ihletet merítenek a "csoportos támadáshoz". A GameStop esetében egyébként az elemzők szerint kifejezetten könnyű dolguk volt, hiszen ahogy fent említettük, a teljes részvényállományt meghaladó shortpozíció tálcán kínálta azt. A vélhetően ezen fiatal vehemens csoport által elindított vételek pedig több szálat is beizzítottak. Egyrészt a shortolók kényszerhelyzetbe kerültek, hiszen azt láthatták, hogy percről-percre egyre nagyobb veszteség keletkezik a pozíciójukon. Aki például január 21-én a fent említett ajánlásnak megfelelően 40 dolláron eladott 100 000 részvényt (ami egy 4 millió dolláros tranzakciónak felel meg, és amihez általában egy ennél jóval kisebb néhány százezer dollár értékű fedezet elegendő), az január 28-ára akár 35 millió dolláros veszteséget is fel tudott halmozni.
A sarokba szorított shortosok mellett persze voltak mások is, akik ráugrottak a GameStop papírjaira. Ha bűnösöket keresünk, mivel felmerült ennek a lehetősége, akkor a rakétaként szárnyaló árfolyamokban a Redditen csetelő befektetők mellett a nagy brókerházak és befektetési alapok is nyakig sárosak lehetnek, amelyek programozott kereskedésre optimalizált algoritmusokkal igyekeznek hizlalni a számláikat. Ezek a programok pedig érzékelve a normális mozgástól eltérő trendeket vételi megbízásokat indíthatnak, tovább erősítve a folyamatokat. Ma már az USA-ban a megbízások bőven több, mint a felét az ilyen algoritmusok generálják, egy-egy furcsa mozgást produkáló termék esetén pedig a szakértők becslése szerint a gépek akár a tranzakciók 80-90 százalékáért is felelhetnek. A programozott kereskedés már csak azért is izgalmas kérdéskör, mert az események utólagos rekonstrukciója során az 1987-es tőzsdekrachot is erre vezették vissza, ahogy a 2010-es úgynevezett flash crasht is, amikor napon belül omlott össze a tőzsde, hogy zárásra már többé-kevésbé rendeződött a helyzet. Az anomáliák után egyébként a tőzsdefelügyelet, a SEC rendre vizsgálatokat rendel el, amelynek a végén a befektetési bankok megígérik, hogy "jó fiúk lesznek" és ez egészen addig igaznak bizonyul, míg nem jön a következő hasonló eset…
A horda tovább vonult
Ahogy a GameStop esetében bebizonyosodott, ha kialakul valami nem szokványos helyzet a piacon (jelen esetben a túlzott shortolás), akkor arra rámozdulva komoly piaci mozgásokat lehet generálni. A Robin Hood befektetők pedig nem álltak le, és gyorsan végigmentek gyakorlatilag az összes olyan részvényen, ahol extrém magas short állomány volt. Persze ezeknek a cégeknek egy része valóban rossz állapotban van és gyenge kilátásokkal rendelkezik, azonban a bennük kialakult magas fedezetlen eladások mégis ziccerhelyzetet teremtettek.
Ennek megfelelően a GameStop megugrását követően a fejhallgatókat gyártó Koss árfolyamát egy nap alatt megtízszerezték, a multiplexekben mozikat üzemeltető AMC árfolyama a háromszorosára emelkedett. Emellett a Fossil nevű divatcég, a Cel-Sci Corporation és a Sorrento Therapeutics nevű biotechnológiai vállalatok, a Nokia, a Blackburry és a Palantir szoftvercég is bekerült a Robin Hood kontra shortolók csatározásba. Ráadásul nem elég, hogy ezeknek a papíroknak is jelentősen felrántották az árfolyamát, a forgalomban is extrém dolgokat láthattunk. Január 27-én ugyanis a két legnagyobb forgalmú részvény a GameStop és az AMC lett megelőzve olyan óriáscégeket, mint az Apple, a Facebook, a Google, a Microsoft és a Tesla.
Csütörtökön ugyan ezek az elszálló részvények a nap végére többnyire mínuszban zártak, de a statisztikák szerint az árfolyamesésre várók, a medvék jelentős számban véreztek el. Többségük ugyanis képtelen volt finanszírozni az egyre jobban duzzadó veszteségeket. Emellett az is közrejátszhatott a történésekben, hogy az említett spekulánsok legfontosabb kereskedési platformja a Robin Hood korlátozásokat jelentett be. Csütörtökön ugyanis azt közölték, hogy a Robin Hood-alkalmazás teljesen felfüggesztette több érintett részvénytársaság papírjainak kereskedelmét a rendszerében. Az Interactive Brokers pedig szintén akadályokat léptetett életbe, hiszen számos papír esetében 100 százalékkal emelte a long és 300 százalékkal a short üzletek letéti követelményét. Noha sokan hördültek fel, és tartják indokolatlannak a szabályozást, azonban egyelőre nem lehet tisztán látni, hogy kinek mekkora károkat okoztak az elmúlt napok extrém árfolyammozgásai. A bizonytalanságot erősíti az is, hogy a Robin Hood 1 milliárd dollárral emeli az alaptőkéjét, ami akár arra is szolgálhat, hogy rövid időn belül ismét zöld utat adjon a spekulánsoknak.
Felelősök és büntetések
Sok Wall Sreet-i bankár, akik most megégették magukat a Reddit csoport bezárásától az ott pörgő spekulánsok bűnügyi felelősségre vonásáig számos dolgot szeretne elérni. A közvélemény azonban finoman szólva sem feltétlen áll mögöttük. Persze, ez változhat, hogyha kiderül, hogy nem a "zsíros bankárok", hanem a sok egyszerű ember pénzét kezelő befektetési alapok buktak pillanatok alatt tízmilliárdokat.
Jelen helyzetben ugyanakkor egyelőre a kárörvendő álláspont a jellemző, hiszen eddig a Wall Street profijai bármit megtehettek, mindig talpra estek. És itt nem csak az etikailag támadható üzletek, hanem az ennél sokkal súlyosabb esetek is felmerülnek. Példaként érdemes kiemelni a 2008-as hitelválságot és gazdasági összeomlást elindító "utolsó dominót", a Lehman Brothers ügyét. A befektetési bank nem egyedüliként, de a legnagyobb tételben építette fel a sokak szerint szimpla pilótajátéknak számító CDO-üzletet. Ennek az volt a lényege, hogy extrém kockázatos jelzáloghiteleket egy pénzügyi csomagba tettek biztonságosabb termékekkel, a hitelminősítőktől viszont a legjobb besorolást kapták. Az üzlet azonban csak addig állt, amíg az ingatlanárak emelkedtek, amint csökkenni kezdtek, mint ahogy láttuk, kártyavárként omlott össze a rendszer.
Nos csak a Lehman 600 milliárd dolláros adósságot hagyott maga mögött, aminek a vállalat likvidálása után csak a töredékét kapták meg a hitelezők. Gondolhatnánk, hogy ezek után nem csak a Lehman felsővezetését, de a velük együttműködő vállalatok főnökeit is hosszú évekre börtönbe zárták. Nos eláruljuk, ez merő naivitás. Dick Fuld, a Lehman vezérigazgatója, aki csak a 2000-es években a "kétes ügyeknek" köszönhetően félmilliárd dollár bónuszt kapott, és Erin Callan, a Lehman pénzügyi igazgatója is csupán annyi kellemetlenséget szenvedett el, hogy beidézték őket néhány biztossági meghallgatásra, de még csak bíróság elé sem kellett állniuk. A CDO piac méretéhez, illetve a Lehman bukásához képest nevetséges összegű, néhány tízmillió dolláros pénzbüntetést szabtak ki egyes hatóságok. Miközben egyesek szerint az amerikai és a világgazdaság összeomlasztása miatt a Wall Streetet le kellett volna fejezni (mivel a pénzintézetek többsége "részt vett ebben a játékban" ezért a vezetők többségét börtönbe kellett volna küldeni), csupán néhány jelentéktelen cég vezetője került rács mögé, a nagyágyúk mindenféle retorzió nélkül megúszták mindezt. Ráadásul ezek az emberek többségükben most is vezető pozícióban ülnek, így nem véletlenül jelentek meg a GameStop ügy apropóján olyan megjegyzések, hogy a Wall Streeten működő cégek előbb nézzenek tükörbe, és csak azután követeljék a Robin Hood befektetők fejét.
