Tegnap este másfél-két százalékos mínuszban végeztek az amerikai tőzsdék, aminek fő oka Jerome Powell Fed-elnök kiábrándító beszéde lehetett. Donald Trump nem ért egyet saját vírusügyi tanácsadójával, és erőlteti a gazdaság újraindítását, a kijárási korlátozások enyhítését. Ma Európa is ennek hatása alatt lehet, de még rátett egy lapáttal Christine Lagarde EKB-elnök is. Arra figyelmeztetett, hogy az Eurozóna 15 százalékkal is zsugorodhat a járvány miatt.
Így a vezető európai indexek megint másfél-két százalékos mínuszban vannak, az európai Stoxx 600 mutató 1,6 százalékkal esik. Az amerikai határidős indexek egyelőre részben stagnálnak (S&P 500), részben emelkednek (a Nasdaq technológiai tőzsde indexe). A hazai BUX index 0,8 százalékkal esik.
A várnál gyengébb a Telekom
Az OTP 0,8 százalékos süllyedése viszi le elsősorban az indexet, valamint a tegnap esti gyorsjelentése után két százalékkal eső Telekom. A Richter csak negyed, a Mol fél százalékkal esik. A forint kissé gyengült, az euró 354,40. Jelentett a Rába és a Masterplast is, az előbbi hét százalékkal esik, az utóbbi hárommal emelkedik.
További és frissebb árfolyamok, grafikonok itt láthatók
A Magyar Telekom gyorsjelentése a vártnál rosszabb lett két brókercég mai írásai alapján.
Kicsivel a vártnál gyengébb eredményeket tett közzé ma zárás után a Telekom, ráadásul a nettó soron veszteséget ért el a cég. Ugyanakkor ez egyszeri tételekkel és számviteli hatásokkal magyarázható, a háttérben lévő folyamatok pedig összességében nem alakultak rosszul. Az előrejelzésen sem változtatott a cég, így inkább semlegesen értékeljük a jelentést – írta a KBC Equtas.
A pénzügyek rontották a Magyar Telekom eredményét az Erste Befektetési reggeli kommentárja szerint:
1,6 milliárd forint veszteséget mutatott a várt 0,8 milliárd forintos nyereséggel szemben. Az ok egyértelműen a várakozásoknál nagyobb pénzügyi veszteség. Ez 5,5 milliárd forinttal lett nagyobb, mint tavaly volt, elsődleges oka pedig a lízing és a szállítói tartozások átértékelése miatti veszteség, ami a forint gyengülése miatt következett be. A koronavírus miatt a hálózati használat növekedett, miközben a roaming bevételek csökkentek. A cég azt gondolja, hogy költséghatékonysági intézkedésekkel a negatív hatás nem lesz látható. Így az előrejelzésen sem változtattak – írta az Erste Befektetési Zrt.
Jön a norvég veszedelem?
Az olaj árfolyama ma 2-3 százalékkal emelkedik a tegnapi pár százalékos süllyedés után. Több évtizedes mélységekben tartózkodik a napokban az amerikai földgáz tőzsdei ára, 1,6 dollár körül, a kilencvenes évek végén is hasonló szinten volt.
A norvég állami vagyonalap, a világ legnagyobb intézményi befektetője hatalmas mennyiségű részvény eladására készül. Ez a világ részvénypiacait alaposan felforgathatja – írja a Zerohedge. Az intézmény nyereség-realizálásra készül, a következő hónapokban mintegy 37 milliárd dollárnyi (382 milliárd korona értékű) eszközt dobna piacra. A Bloomberg ezt történelmi léptékű eladásnak nevezi.
Részvényt vagy kötvényt öntenek a piacra?
Ez a döntés komoly fejtörést okozhat az elemzők, tőkepiaci szereplők számára. A soha nem látott eladásokat Norvégia 2020-as felülvizsgált költségvetésében jelentették be, és több mint négyszerese a 2016. évi korábbi rekordnak. Az eladás arra irányul, hogy betömje a norvég költségvetési lyukat. A norvég gazdaságot mind a mozgási korlátozások, mind az olajárak összeomlása sújtja. A részvénypiacok azonban talán megkönnyebbülhetnek, mert a Bloomberg állítása szerint az eladás inkább a kötvényportfólióra összpontosítana. Ez inkább az eladósodott feltörekvő gazdaságokra és vállalatokra lehet rossz hatással, mivel megemelheti a kötvényhozamokat.
Norvégia kőolajjal kapcsolatos jövedelme 2016-ig fedezte az éves költségvetési hiányt, nagylelkű támogatást hozva az adófizetők számára. Ez hozzájárult a “nagylelkű norvég jóléti állam” finanszírozásához. Majd 2016-ban és 2017-ben hozzányúltak az alap tartalékaihoz, mivel a kőolajbevételek csökkentek.
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
