Az Amundi Alapkezelő alapforgatókönyve szerint ez az év lassuló növekedést mutat majd, de azután ismét magasabb ütemű bővülés következhet a világgazdaságban – mondta Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. A fejlett régióban 2,2 százalékról 1,7-re, a feltörekvő országokban 4,9 százalékról 4,6-ra csökkenhet a növekedés üteme idén. Az alapkezelő szakértői szerint a világgazdaságot India és Kína húzhatja jövőre.
Mint azt Forián-Szabó Gergely elmondta, az áprilisban kirajzolódott rózsaszín kép eltűnt, a fő kockázat a világban újra a kereskedelmi háború lett. Emellett a 2020 novemberi amerikai elnökválasztás egyre fontosabb szerepet kap, ami a most kivetett és megemelt vámok és más korlátozó szankciókra is hatással lehet. Trumpnak ugyanis előbb-utóbb elfogy az ideje, a kampány kezdetéig már csak egy év van. Ha belekormányozza az USA-t és a világot egy recesszióba, az a választási naptár alapján pont a legrosszabbkor jönne, és érzékenyen érintené az újraválasztási esélyeit. Akkor hatna ugyanis a visszaesés, amikor az újraválasztásáért fog küzdeni. A vámháború már hatással van a külkereskedelemre, az ugyanis már globálisan nem bővül tovább, sőt 2010 óta először stagnál a külkereskedelmi forgalom.
Lesz deal
Így pár hónapon belül meg kell állapodnia az amerikai elnöknek, mert különben gond lesz a szakértő szerint. Az Amundi ezért inkább azt teszi fel kérdésként, hogy gyorsabb vagy lassabb lesz a megegyezésig vezető út, szerintük az nem lehet kérdés, hogy "lesz deal".
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az elnök aligha akarja megtörni a konjunktúrát. Már csak azért sem, mert történelmi rekord küszöbén áll az USA. Még egy negyedév, és ez lesz az Egyesült Államok történetének leghosszabb növekedési ciklusa. Ebből a szempontból egyébként az elmúlt évek amerikai monetáris politikája igazi sikersztori. Ráadásul, ha valami váratlan dolog nem szól közbe, akkor a szakértők szerint még további pár év növekedés is jöhet.
A recesszió mindig később jön
Tavaly ilyenkor is másfél-két évvel későbbre vártak recessziót a piacon, azóta eltelt egy év, és ez eltolódott, továbbra is ugyanilyen idő múlva (másfél-két év) következhet be a mostani prognózisok szerint. Az amerikai növekedés még megmaradhat több évig is. A leggyorsabban jelző vezető (“leading”) indikátorok szerint, mint a beszerzési menedzserindexek, bizalmi indexek halvány optimizmusra adnak okot, főleg a szolgáltató-szektorban és az USA-ban.
Érdekesség, hogy annak idején a monetáris élénkítés megindulásakor a válságban mindenki az infláció megugrását várta. Annak ellenére, hogy lassan tíz éve túl vagyunk rajta az árak mégsem kezdtek el emelkedni. Azért is jelent némiképpen meglepetést, hogy nincs komoly inflációs nyomás, mert az utóbbi 10 évben közben számottevő volt a gazdasági növekedés világszerte. Most az olajárak is emelkedtek, de még így is nagyon alacsony az infláció, sőt a szakember szerint a kívánatosnál alacsonyabb.
Begyújtják a rakétákat
Így nem meglepő, hogy a jegybankok viszonylag kellemes környezetet tudnak teremteni. Nemrég ugyan még arról beszéltek, mikor fog kamatot emelni az Európai Központi Bank, most már felmerült a kamatcsökkentés lehetősége is.
Kínában a monetáris és a fiskális politika egyaránt “begyújtotta a rakétákat”, de vannak még rejtett tartalékaik. Az államadósságuk viszonylag alacsony, bár az egyéb szektorok adóssága magas. Központi lazítás indult be, és ez az egész világra hat, emiatt az Amundi befektetési igazgatója szerint nagy eséllyel nem lesz erős fékezés a gazdaságban.
Szétváltak a piacok
A piacok első ránézésre nagyon különböző sztorikat áraznak, a részvény– és kötvénypiac mozgása elvált egymástól. Az alacsony kötvényhozamok arra utalnak, mintha nem lenne növekedés a világban és a kamatokat emiatt alacsonyan tartanák. A részvénypiacok viszont még mindig viszonylag magasan állnak, mintha nem lenne probléma a világgazdaságban.
A gyakran használt indikátor, az amerikai hozamgörbe meredeksége viszont recessziót áraz (a hosszú hozamok majdnem olyan szinten vannak, mint a rövid hozamok). Hasonló utoljára 2006-2007-ben fordult elő. Egy magyarázat szerint azonban nem lehet összehasonlítani a mostani hozamgörbét a korábbi ciklusokkal.
Most másként van
Olyan környezet alakult ugyanis ki, amikor még nincs infláció, évekig is alacsony szinten tartható a kamat az USA-ban. A mostani várakozások szerint a Fed még csökkenteni is fogja a kamatokat. Az elemzők világszerte a korábbi álláspontjukat megváltoztatták, és a Fed részéről kamatemelésekre már nem is számítanak.
Ilyenkor a kötvénypiacokon még jó időszak szokott jönni, a hozamok eshetnek, bár a részvénypiacokon már nem ennyire pozitív a kép. Forián-Szabó szerint a kötvénypiacokon még pozitív folyamatok jöhetnek.
Német államkötvényeknél például van olyan futamidő, ahol negatív a kamat, igaz a "Bund"-ból egyébként is brutális hiány van a piacon az EKB felvásárlási programja miatt. Más országokban is meglepően alacsonyak a hozamok, példa erre Görögország, amely még néhány éve is a csőd szélén táncolt. Ám a mostanihoz képest is alacsonyabb, egészen elképesztő hozamszintek is kialakulhatnak – mondta a szakember.
Felmehetnek a feltörekvők
A részvénypiacokat április végén túl drágának, december végén túl olcsónak látta az Almundi. Most a “semleges, picit drága” tartományban lehetnek, de nagy különbségekkel. Az USA és Kína közötti vitát egyelőre a kínaiak szenvedték meg jobban, de a kereskedelmi háború rossz esetben az USA-t is magával ránthatja.
A feltörekvő részvénypiacok értékeltsége viszonylag kedvező, hosszú ideje tart ezek alulteljesítése. Ebben szerepet játszott az is, hogy sok befektető elkerülte ezt az eszközosztályt. Ám stratégiailag, a következő öt évben Forián-Szabó szerint felülteljesíthetnek.
Túlfűtött Magyarország
Magyarországon a növekedés fantasztikus, az egyensúlyi mutatókkal nagy baj nincsen, eddig az inflációval sem volt probléma. Sokak szerint azonban a gazdaság túlfűtött állapotban van, ami nem fenntartható. Az Amundi szerint a hazai infláció lefelé fordulhat, de ez erősen függ két dologtól.
Egyrészt az európai konjunktúrától, másrészt a forint árfolyamától. Ha az európai növekedés magához tér, az MNB lassulásra vonatkozó várakozásával szemben, akkor a jelenlegi magyar kamatpolitika enyhének, a kamat alacsonynak bizonyulhat. (Ezért is volt meglepő az MNB márciusi, “galamblelkű” megnyilatkozása.)
Lazítani, amíg csak lehet?
Tavaly nyáron a 330 forintos euró nem jött jókor, a jegybanki retorika is akkor fordult meg. Akkor következett a “felkészülés a szigorításra” forgatókönyv. De mivel az MNB nem akar nagyobb mértékű szigorítást kezdeni, szinte megköti a saját kezét.
Ennek lehet olyan következménye, hogy valaki a forint gyengülésére kezd el játszani. A forint a korábbi stabilitás után keresi a helyét, a napokban egy százalék távolságra is voltunk a történelmileg leggyengébb ponttól.
Újabb jelzésértékű szigorítás?
A szakember arra számít, hogy májusban még nem lép a magyar jegybank. Ha azonban júniusban is gyengülne a forint, akkor a következő hónapban újabb, a szigorítás irányába mutató, legalábbis jelzésértékű lépés történhet. Hasonlóan a márciusi kisebb kamatemeléshez.
A hazai piac nagymértékű szigorítást áraz, egy év múlva körülbelül 160 bázisponttal (1,6 százalékponttal) magasabb lehet a rövid futamidejű diszkont kincstárjegyek hozama. Forián-Szabó szerint ekkora emelésre nem kell számítani alapesetben, hacsak nagyon be nem gyengül a forint.
Mire jó a Nemzeti Kötvény?
A magyar tíz éves hozam még mindig eléggé zsíros például a némethez képest. A magyar papírok az utóbbi hónapokban nem követték a német kötvényeket.
A Nemzeti Kötvények az igazgató szerint nem mást jelentenek, mint egy monetáris szigorítást, de nem a jegybank, hanem az ÁKK részéről. Az országban kialakult kettős kamatrendszer erősödik vele, amelyben a lakosság számára ténylegesen elérhető hozamok kerülnek még feljebb. Ennek költsége nem a jegybanknál, hanem a költségvetés kamatkiadásaiban jelentkezik majd.
Az ortodox megoldás az lenne, ha a jegybank kamatot emelne, ehelyett a lakossági papírok kamatát emelik – hangzott el. Attól egyébként, hogy évente ki lehet belőle lépni, a papírt nem lehet öt évesnek tekinteni.
Már több mint 48 ezren tértek vissza Marokkóba Ceutából azok közül, akik illegálisan lépték át az észak-afrikai autonóm város határát az elmúlt napokban. 
