Kemény húsvét jön Európában, bütykölhető Tesla-konkurens készül

A romló járványhelyzet miatt hosszabbodó lezárásokkal és a svéd Volvo romló előrejelzéseivel magyarázzák az európai tőzsdék rosszkedvét. A svéd autógyár a chiphiány miatt vágta vissza prognózisát, de ez az egész európai autóipart megviselte. Jön viszont a sokat emlegetett újabb amerikai infrastruktúra-csomag, amely háromezer milliárd dolláros lehet, már dolgozik rajta a Biden-adminisztráció.

A német és a brit index 0,5, a francia 0,7 százalékkal, Stockholm egy százalékkal esik ma. A lengyeleknél is átlag feletti, 1,1 százalékos a vezető mutató esése, így a BUX 0,7 százalékos sülyedése inkább átlag körüli. Az amerikai határidős indexek is fél százalék körüli mínuszban vannak.

A magyar mutatót az OTP egy százalékos esése húzza le, a Telekom 0,4 százalékos mínuszban jár. A Mol viszont 0,1, a Richter 0,7 százalékkal drágul. Az MNB ülése előtt a forint gyengül, 366,80 az euró, igaz, ez a tegnapi erősödéshez képest értendő. Volt a napokban gyengébb is a fizetőeszközünk.

A dollár újra erősödik, az arany stagnál, az ipari fémek esnek. Ismét nagyobb esésbe kezdett az olaj, 3-4 százalékos süllyedést produkál. 

Kemény húsvét vár Németországra – és ránk is?

Angela Merkel kancellár és a regionális vezetők abban állapodtak meg, hogy Németországot a húsvéti ünnepek alatt is zárva tartják, miután a koronavírus gyorsan terjed és a kórházakat elárasztották a betegek. Minden bolt öt napig zárva lesz, kivéve egyes élelmiszerboltokat. “Nagyon-nagyon súlyos helyzetben vagyunk” - mondta Merkel. (További cikkünk: Németország szigorít.)

Magyarországon legalább annyira súlyosnak tűnik a helyzet, lakosságarányosan nagyon magas a halálozások száma, dugig vannak és teljesítő-képességük határán állnak a kórházak. Az orvosi kamara szigorításokat sürget. (Koronavírus-híreink itt olvashatók.)

Újabb elemzőházak szerint jó vétel az OTP

Az elmúlt napokban két nagyobb befektetési bankház is foglalkozott az európai és közép-kelet-európai bankokkal – tudósít az Erste Befektetési Zrt. Ha az elemzőknek igazuk van, akkor a magyar bankrészvény gyengélkedése csak átmenetinek tekinthető – teszik hozzá.

Az OTP célára az egyiknél 15 650, a másiknál 16 400 forint. Mindkettő jóval magasabb a jelenlegi részvényárfolyamnál. (Ma 13 360 forint.) Idén akár 3,1 százalék is lehet az osztalékhozam, mert fizetnének a 2019-es év után is. Két év alatt mintegy 50 százalékot emelkedhet az egy részvényre jutó eredmény, s így a 2022-re várható EPS egy 16 000 forint környéki részvényár esetén 10-es P/E rátát eredményezhet. Ez pedig beleillik a sokéves képbe, az OTP ezen előremutató P/E mellett forgott az elmúlt 20 évben.

A jegybankárok hete következik

Mozgalmas napok elé nézünk a jegybankok miatt a Concorde Értékpapír Trading blogja szerint, mivel a tőkepiacokon továbbra is jelen vannak a gazdaság túlstimulálásától és az inflációtó való félelmek.

Jerome Powell Fed-elnök és Janet Yellen pénzügyminiszter első közös megjelenése következik kedden a Képviselőház Pénzügyi Bizottsága, szerdán a Szentátus Banki Bizottsága előtt. Beszélnek az amerikai gazdaság egészségi állapotáról és a szükséges fiskális és monetáris politikai folyamotokról a pandémia árnyékában. Elkezdődött a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) négy napos találkozója, ahol Christine Lagarde (EKB), Andrew Bailey (BOE) és John Williams New York-i Fed-elnök is beszélni fog.

Az MNB Monetáris Tanácsa pedig ma, kedden tartja soron következő kamatdöntő ülését, így a forint délutánja izgalmas lehet.

Megadóztatnák az olajmultik károsanyag-kibocsátását?

Tegnap az olajipar tíz legnagyobb vállalatának felsővezetői, köztük az Exxon Mobil, a Chevron és a Royal Dutch Shell vezéreivel online megbeszélést tartottak az amerikai Fehér Házzal. Megvitatták a károsanyag-kibocsátás csökkentésének lehetőségeit az éghajlatváltozás megelőzése érdekében.

A Fehér Ház klímaügyi tanácsadója, Gina McCarthy szerint főleg az üvegházhatást okozó metángáz kibocsátásáról volt szó – írta a Wall Street Journal. Meghatároznák a “széndioxid kibocsátás árát” a kibocsátás visszafogása érdekében (tehát feltehetőleg megadóztatnák azt). A vállalatvezetők egy része viszont arra figyelmeztetett, hogy egy téves kormányzati politika ahhoz vezethet, hogy az amerikai termelők hátrányba kerülnek és az üzemanyagokat külföldről kell majd importálni. Valószínűleg olyan országokból, ahol ráadásul a környezetvédelmi előírások sokkal lazábbak.

A Fehér Ház sietett hozzátenni, hogy nem az olaj- és földgázszektor ellen harcolnak, hanem a károsanyag-kibocsátást csökkentő technológiák érdekében, munkahelyek létrehozásáért és az amerikai ipar erősítéséért.

A bitcoin lehet digitális arany, de nem lehet digitális dollár

A Fed elnöke, Jerome Powell a kriptodevizákról beszélt tegnap a BIS talákozóján, hozzáállása vegyesnek mondható. Mégis ezzel magyarázzák, hogy jelentős esés bontakozott ki a piacon. A Bitcoin hét százalékkal, 53 800 dollárra esett, az ether hasonló mértékben, 1675 dollárra. Folyik a jogi csűrés-csavarás az XRP (Ripple) körül, most éppen neki áll a zászló, így a lefelé tartó piacon is kilenc százalékkal, 57 cent közelébe emelkedett.

Powell nyilatkozata nem volt teljesen negatív, például azt is mondta, amit már sok szakértő, hogy a kriptodevizák átvehetik az arany szerepét, annak helyettesítői lehetnek. De szerinte nem vehetik át a dollár szerepét, leginkább a jelentős volatilitásuk (áringadozásuk) miatt. Szerinte inkább spekulatív eszközök – tette hozzá. Beszélt a jegybankok által tervezett digitális fizetőeszközökről, a CBDC-kről is. A digitális dollárt vizsgálják, de bevezetése szerinte még egyáltalán nem sürgős.

Mélységekben a török részvények

A török részvények euróban a tegnapi, illetve kisebb mértékben ma is folytatódó zuhanással a 2009-es mélypontra jutottak – derül ki az iShares MSCI Turkey UCITS befektetési alap árfolyamgrafikonjából. (Kódja ITKY, az USA-ban TUR.) A 2020 tavaszi mélyponthoz képest, ami 8,7 euró volt, viszont még mindig 18 százalékkal magasabban van a befektetési jegyek árfolyama.

Az alap osztalékhozama mindössze 0,61 százalék éves szinten az Investing.com szerint, tehát ilyen szempontból sem látszik olcsónak. Az Investopedia szerint 2017-ben még a befektetők kedvence volt a török részvénypiac, de miután Donald Trump amerikai elnök megemelte az országra vonatkozó vámtarifák egy részét, leszálló trendbe került.

Alapok Európában és Magyarországon a török piacra:

• Lyxor PEA DJ Turkey Titans 20 UCITS C (ETUR)
• HSBC MSCI Turkey UCITS ETF (HTRY vagy H4ZK)
• iShares MSCI Turkey UCITS (ITKY)
• Aegon IstanBull Részvény Alap
• OTP Török Részvény Alap

Menekül a külföldi tőke Törökországból

Az elmúlt két esztendőben Erdogan már a harmadik jegybankelnökét menesztette az Equilor Befektetési Zrt. szerint.

Ennek hétfőn 15 százalékos lírazuhanás lett a következménye. A hétvégi esemény csak olaj volt a tűzre, ugyanis két számjegyű infláció uralkodik Törökországban. A befektetők eddig hittek az ortodox fordulatban, amelyet a vártnál nagyobb török kamatemelés is megerősített az előző héten. A tíz éves lírakötvények hozama még sohasem emelkedett ekkorát, mint tegnap, 483 bázisponttal 18,89 százalékra, és a török részvényindex is tíz százalékot zuhant, amire 2013 óta nem volt példa. A menesztett jegybankelnök az előző héten 17 százalékról 19 százalékra emelte az irányadó kamatot.

Erdogan elnök populista véleménye szerint épp a magas kamatok az okai az inflációnak, ám ez közgazdaságtanilag megindokolhatatlan – teszik hozzá. (Lásd még: Összeomlott az unortodox líra, jó vételnek tűnik az OTP)

Játékokban erősít, tízmilliárdért chat-programot vesz a Microsoft

A Microsoft több mint tízmilliárd dollárért vásárolná fel a Discordot – írta az Equilor Befektetési Zrt. De a Discord több potenciális vevővel is tárgyalásokat folytat, köztük az Epic Games-szel és az Amazonnal is.

Egy bennfentes szerint nagyobb a valószínűsége, hogy a Discord tőzsdére menne, minthogy előtte valaki felvásárolja. A Discord is a pandémia egyik nagy nyertese, az eredetileg a gémerek (játékosok) kommunikálására kifejlesztett programon már táncórákat, könyvklubokat és egyéb virtuális gyűléseket is tartanak. Hatalmasra növekedett, már havi 100 millió aktív felhasználóval dicsekedhet, és egy általános csevegőprogram irányába mozdult el. A Microsoft már a Tik-Tokot és a Pinterestet is fel szerette volna korábban vásárolni.

Ma este a kisbefektetők botrányhős-kedvence, a GameStop teszi közzé gyorsjelentését.

Jön a bütykölhető, mezőn töltögetős Tesla-konkurens?

Szinte tülekednek a cégek, amelyek a Tesla sikerét irigylik és hasonló elektromos autókat gyártanának, majdnem minden héten bejelentenek egyet. Most egy német jelentkezőről írt a Finanzen.net, amely új ötletekkel állt elő.

A német Sono Motors cég Sion nevű elektromos autója napelemekkel töltődik majd vezetés közben. A termelés várhatóan csak 2023-ban indul, de a cég idén tőzsdére léphet. A 248 napelem a hatótávolságot további heti 245 kilométerrel növelheti meg. (De a töltőállomásokat is használhatja majd.) A Sion töltőként szolgálhat más elektromos járművekhez is. Rendszere pedig lehetővé teszi számos alkatrész cseréjét különösebb szaktudás nélkül, így független műhelyek számára is lehetővé válik a karbantartás. A nagyobb javításokat azonban itt is szakszerviznek kell végeznie.